Joseph Needham

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Joseph Needham
Joseph Needham in Cambridge 1965 04.jpg
Született 1900. december 9.[1][2][3][4][5]
London
Elhunyt 1995. március 24. (94 évesen)[6][1][2][3][4][5]
Cambridge[7]
Állampolgársága brit[8]
Házastársa
  • Dorothy M. Needham (1924–1987)
  • Lu Gwei-djen (1989–1991)
Foglalkozása
  • történész
  • biokémikus
  • író
  • filozófus
Iskolái
Kitüntetései
  • Royal Society tagja
  • Fellow of the British Academy
  • a Hongkongi egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the Chinese University of Hong Kong
  • George Sarton Medal (1968)
  • Dexter Award (1979)
  • honorary doctor of the Chinese Academy of Social Sciences (1983)[9]
  • John Desmond Bernal Prize (1984)
Halál okaParkinson-kór
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Needham témájú médiaállományokat.

Joseph Needham, teljes nevén: Noel Joseph Terence Montgomery Needham (Nagy-Britannia, London, 1900. december 9 - 1995. március 24); kínai neve: (egyszerűsített kínai: 李约瑟, hagyományos kínai: 李約瑟, pinyin hangsúlyjelekkel: Lǐ Yuēsè, Wade–Giles: Li Yueh-se, magyar népszerű: Li Jüe-szö) brit tudós, történész és sinológus, aki a kínai történelmi tudományos kutatás és írás terén ismert. 1941-ben megválasztották a Royal Society és 1971-ben a Brit Akadémia tagjává is, 1992-ben pedig a királynő a Honour és a Royal Society-t is ráruházta, megjegyezve, hogy ő volt az egyetlen élő ember, aki mindhárom címet viselte.

Élete[szerkesztés]

Needham egy londoni család egyetlen gyermekeként született. Apja orvos volt, anyja, Alicia Adelaide, Montgomery született (1863-1945). Needham tanulmányait Oundle-ban végezte az 1556-ban alapított Northamptonshire-ben, majd a Cambridge-i Egyetemen biokémikusnak tanult, közben Frederick Gowland Hopkins hatása alá került.

A diploma megszerzése után a Gonville és Caius College, Cambridge laboratóriumban dolgozott, embriológia és morfogenezisre szakosodott. Három kötetes munkája a Chemical Fejlődéstani Intézetben, 1931-ben jelent meg, mely az embriológiát az egyiptomi időktől egészen a 19. század elejéig foglalja magába. A mű a legtöbb európai nyelven is megjelent).

Bár pályafutása biokémikusként és tudományosan is jól alakult, karrierje váratlan más irányú fordulatot vett a második világháború után.

1937-ben három kínai tudós jött dolgozni Needham mellé: Lu Gwei-djen (kínai: 鲁桂珍, pinyin: Lu Gui-Zhen), Wang Ying-lai (王 應 睞) és Chen Shi-Zhang (沈 詩 章). Lu (1904-1991) lánya, a Nanjingese gyógyszerész, tanította Needhamot a kínai nyelvre, és felkeltette érdeklődését az ősi kinai technológiai és tudományos múlt iránt.

Az Royal Society irányítása alatt Needham volt az igazgatója a kínai-brit Chongqing hivatalnak 1942 és 1946 között, mely idő alatt többször is hosszú utazásokat tett a háború sújtotta Kínában. A leghosszabb útja a távoli nyugati Xinjiangben, a Dunhuang barlangoknál, a Kinai Nagy Falnál ért véget, ahol a Gyémánt Szútrát, az első nyomtatott munkát találták. A másik hosszú út Fuzhou volt, a keleti parton, és vissza az egész Xiang folyón. 1944-ben ellátogatott Yunnanba, hogy megpróbálja elérni a burmai határt. Bárhova ment, mindenütt vásárolt és kapott régi történelmi és tudományos könyveket, amit szállították Nagy-Britanniába szállítottak, diplomáciai csatornákon keresztül, és volt, hogy ezek képezzék az alapját későbbi kutatásainak. Találkozott Csou En-laj-al és számos kínai tudóssal is, köztük a festő Wu Zuoren (吳 作人)-el, és a meteorológus Zhu Kezhen-el, aki később ládányi könyvet küldött neki Cambridge-be, többek között a 2000 kötetes Gujin Tushu Jicheng enciklopédiát, mely a kínai múltat fogja át.

Hazatérve Európában őt kérték fel az UNESCO Párizsi természettudományi részlege első vezetőjének. Két év után, Needham lemondott e posztról, és 1948-ban visszatért Gonvillebe és Caius Collegebe folytatta munkáját. A kínai tudománynak és történelemnek szentelte életét nyugdíjba vonulásáig, 1990-ig, emellett 1966-ig továbbra is tanított biokémiát is. 1959-ben megválasztott a Caius College elnökének is.

Tudomány és civilizáció Kínában[szerkesztés]

1948-ban Needham javasolta a Cambridge University Press számára a Science and Civilisation in China („Tudomány és civilizáció Kínában”) című sorozat elindítását. Heteken belül el is fogadták a projektet, amely azóta hét kötetesre bővült. Kezdetben a történész Wang Ling (王玲) volt a munkatársa. Az első éveket mechanikus találmányok és elvont gondolatok Kínában c. lista összeállításának szentelte. Ezek közé tartoztak az öntöttvas, az ekevas, a kengyel, puskapor, a nyomtatás, a mágneses iránytű és az óramű gátszerkezete, amelyekről abban az időben úgy tartották, hogy nyugati találmányok. Az első kötet végül 1954-ben jelent meg.

A kiadvány széles körű elismerést kapott. Tizenöt kötetét írta meg, és halála után 1995-ben további részek jelentek meg, jelenleg már 24 kötete van.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  9. kínai, http://www.moe.gov.cn/s78/A22/xwb_left/moe_829/tnull_44386.html, Ministry of Education of the People's Republic of China, 2019. április 11.

Források[szerkesztés]

  • Research Institute: Joseph Needham [1]