„Soros György” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎A Soros-ellenes kampány: szerintem ez a bekezdés most egyszerűen tökéletes, ha Dencey megint beleír valamit, megőrülök
→‎Javaslatai a migrációs válság kapcsán és ennek hatása a magyar belpolitikára: Nem tudjuk, hogyan értelmezték, nem vagyunk gondolatolvasók. Csak azt tudjuk, mit írtak.
80. sor: 80. sor:
# Az EU alakítson ki egy olyan környezetet, amelyben a gazdasági migrációt az európai népek érdekében lehessen felhasználni.
# Az EU alakítson ki egy olyan környezetet, amelyben a gazdasági migrációt az európai népek érdekében lehessen felhasználni.


E javaslatokat a magyar kormánypárti média úgy értelmezte, hogy Soros György több millió migránst (köztük valószínűleg nagy számú muszlim [[terrorizmus|terroristát]]) kíván Európába beengedni és letelepedésüket emberbarát adományokkal segíteni. Ebben pedig szerintük a magyarországi segítőtársai a Soros által finanszírozott különféle civil szervezetek.<ref>http://index.hu/belfold/2017/01/11/nemeth_szilard_megnevezte_milyen_civileket_akarnak_eltakaritani_az_utbol/</ref> Az ellenzéki sajtó szerint a Soros György ellen indult támadás része volt a felsőoktatási törvény kivételesen sürgős eljárásban tárgyalt<ref>http://index.hu/belfold/2017/04/04/villamgyorsan_megszavaztak_a_ceu-torvenyt/</ref> és megszavazott módosítása, amely az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények működésének szabályaira vonatkozott.<ref>[http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17053.pdf 2017. évi XXV. törvény] a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról - [[Magyar Közlöny]] 2017. 53. szám, 2017. április 10.</ref> Bár a törvénymódosítás 28 Magyarországon működő egyetemet is érint, az kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a célpont a Soros György által alapított [[Közép-európai Egyetem]].<ref>http://www.origo.hu/itthon/20170411-illegalis-bevandorlas-kulfoldi-egyetemek-kosa-lajos-a-ceu-csak-mellekhadszinter.html</ref>
E javaslatokat a magyar kormánypárti média úgy magyarázta, hogy Soros György több millió migránst (köztük valószínűleg nagy számú muszlim [[terrorizmus|terroristát]]) kíván Európába beengedni és letelepedésüket emberbarát adományokkal segíteni. Ebben pedig szerintük a magyarországi segítőtársai a Soros által finanszírozott különféle civil szervezetek.<ref>http://index.hu/belfold/2017/01/11/nemeth_szilard_megnevezte_milyen_civileket_akarnak_eltakaritani_az_utbol/</ref> Az ellenzéki sajtó szerint a Soros György ellen indult támadás része volt a felsőoktatási törvény kivételesen sürgős eljárásban tárgyalt<ref>http://index.hu/belfold/2017/04/04/villamgyorsan_megszavaztak_a_ceu-torvenyt/</ref> és megszavazott módosítása, amely az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények működésének szabályaira vonatkozott.<ref>[http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17053.pdf 2017. évi XXV. törvény] a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról - [[Magyar Közlöny]] 2017. 53. szám, 2017. április 10.</ref> Bár a törvénymódosítás 28 Magyarországon működő egyetemet is érint, az kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a célpont a Soros György által alapított [[Közép-európai Egyetem]].<ref>http://www.origo.hu/itthon/20170411-illegalis-bevandorlas-kulfoldi-egyetemek-kosa-lajos-a-ceu-csak-mellekhadszinter.html</ref>
2017 június 1-én a hvg.hu vélemény rovatában megjelent ''Európa feltámadhat'' című írásában a dicsérő szavakkal üzent a magyaroknak: „''Csodálom a magyarok bátorságát, amivel szembeszállnak Orbán maffiaállamának szemfényvesztésével és korrupciójával.''” <ref>[http://hvg.hu/velemeny/20170601_Soros_Gyorgy_Europa_feltamadhat Soros György: Európa feltámadhat], hvg.hu</ref>
2017 június 1-én a hvg.hu vélemény rovatában megjelent ''Európa feltámadhat'' című írásában a dicsérő szavakkal üzent a magyaroknak: „''Csodálom a magyarok bátorságát, amivel szembeszállnak Orbán maffiaállamának szemfényvesztésével és korrupciójával.''” <ref>[http://hvg.hu/velemeny/20170601_Soros_Gyorgy_Europa_feltamadhat Soros György: Európa feltámadhat], hvg.hu</ref>


A lap 2017. október 3., 17:22-kori változata

Soros György
Soros György (2012)
Soros György (2012)
SzületettSchvartz György
1930. augusztus 12. (93 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar, amerikai
HázastársaAnnaliese Witschak (1960–1983)
Susan Weber Soros (1983–2005)
Tamiko Bolton (2013–)
Gyermekei
  • Soros Alex
  • Gregory Soros
  • Jonathan Soros
  • Robert Soros
  • Andrea Soros
SzüleiSzücs Erzsébet
Soros Tivadar
Foglalkozásaüzletember, befektető, filantróp
IskoláiLondon School of Economics (–1954, BSc, MSc)
KitüntetéseiPuskin-érem (1999)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Soros György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Soros György (született Schvartz) (Budapest, 1930. augusztus 12. –) magyar származású amerikai filantróp[3] üzletember[4][5], közgazdász, a reflexivitás elméletének kidolgozója.[6][7][8][9][10] Pénzügyi tevékenységén kívül sokszor világpolitikai eseményekben is bátran és újító módon vállalt szerepet, támogatta a Black Lives Matter nevű progresszív mozgalmat is, amivel az Egyesült Államok határain kívül is közismertté vált.[11] A Közép-európai Egyetem (CEU) örökös kurátora és a kuratórium tiszteletbeli elnöke. A több mint 50 országban működő társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról is ismert.[12] Magyarországon az általa alapított Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatát[13] támogatja adományaival.[14][15]

A Forbes magazin 2014. májusi listája szerint az Amerikai Egyesült Államok 17., a világ 29. leggazdagabb embere. 2017 májusában szintén a világ 30 leggazdagabb embere közé sorolták.[16] Vagyona, amit önerejéből, képzettségének, pénzügyi tehetségének köszönhetően a sikeres tőzsdei befektetéseinek hasznából, illetve egyes valuták árfolyamváltozását jól kihasználó pénzügyi tranzakciók segítségével gyűjtött össze, 25 milliárd dollárt tesz ki.[17] 2016. szeptember 20-án a The Wall Street Journal-ban céljairól és terveiről jelentette meg Why I’m Investing $500 Million in Migrants című írását amelyben kijelentette, hogy „Fő célom, hogy segítsek a migránsoknak és a menekülteknek eljutni Európába. Úgy döntöttem, hogy 500 millió dollárt különítek el olyan beruházásokra, amelyek kifejezetten a migránsok, a menekültek és a befogadó közösségek igényeit célozzák meg” [18][19][20][21]

Élete

20. század

Magyar zsidó családban született, édesapja Schvartz Tivadar (Soros Tivadar) ügyvéd, író, eszperantista volt, aki az első világháború idején orosz fogságba esett és ott tanult meg eszperantóul. 1922-ben egyik alapítója volt a Literatura Mondo című eszperantó irodalmi folyóiratnak.[22] Nevét 1936-ban változtatta meg Sorosra.[23] 1944-ben 14 éves fiát, az ifjú Györgyöt egy minisztériumi tisztviselő rejtegette a Lupa-szigeten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként megtapasztalta, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó identitású ember számára elképzelhetetlen volt Magyarországon: a zsidók tömeges üldözése és deportálása.

„ Aznap, amikor a sárga csillagot bevezették, korán reggel villamosozni hívtam a kisebbik fiamat. Mondhatni, tanulmányútra indultunk. Könnyen ráállt, hogy együtt mérjük fel, mit tart a közvélemény az emberi jogok e durva megsértéséről. A villamoson az emberek kissé komorabb képet vágtak, mint máskor – de talán egyszerűen csak álmosak voltak. Mindenki úgy tett, mintha nem venné észre, hogy léteznek férfiak, nők és gyermekek, akik sárga csillagot hordanak a mellükön. ”
– Soros Tivadar: Álarcban. Nácivilág Magyarországon (Maskerado cirkau la morto. Nazimondo en Hungarujo)

Soros György 2003-ban a Fortune magazin riporterének így nyilatkozott erről:

„ Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve. ”

1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economicson. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba.

1962–1965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alap nevű hedge fundot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tőzsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének. Kidolgozta és 1987-ben megjelent munkájában (A pénz alkímiája) közzétette közgazdasági elméletét a reflexivitásról. 1994-ben elindította a Global Power Investmentset. 1989-ben a Magyar Kulturális Kamara tiszteletbeli elnökének választották. 1988-ban Franciaországban, 1992-ben Angliában és 1993-ban Németországban hajtott végre nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveleteket.

A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. A lengyel Szolidaritás és a csehszlovák Charta ’77 mozgalomnak nyújtott segítsége hozzájárult a Szovjetunió befolyásának gyengüléséhez, végül megszűnéséhez.

1992. szeptember 16-án a „Black Wednesday”(wd) során a brit jegybank által kibocsátott angol font Soros befektetői nyomása miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból.[24]

21. század

2002-től Budapest díszpolgára, amellyel egy „Civis Honoris Causa Budapestini” feliratú, három centiméter átmérőjű, 18 karátos aranyérme is járt.[25][26][27] 2004-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári fokozatával tüntette ki.[28]

Orosz és nyugati elemzők szerint a 2003-as grúz rózsás forradalom (wd) sikere az ő finanszírozása és szervezése nélkül aligha lett volna elképzelhető, bár szerinte ezek a vélemények messzemenőkig túlzóak. Az Egyesült Államok belpolitikájának alakításában is tevékenyen részt vett a 2004-es elnökválasztás során, a George W. Bush megbuktatására tett erőfeszítések nagy összegű támogatásával.

A 2006. évi ukrán „narancsos forradalom” sikeres támogatásával elérte Ukrajna politikai irányultságának megváltozását. Fehéroroszországban az ellenzéki erők támogatása miatt persona non gratának nyilvánították.

Az amerikai jelzáloghitel-válságot a második világháború előtti nagy gazdasági világválsághoz hasonlította.[29] Korábban többször is figyelmeztetett a közelgő válságra, és előrelátását kamatoztatva jelentős haszonra tett szert. Az általa vezetett legnagyobb befektetési alap tíz százalékos profitot ért el 2008-ban, miközben vetélytársai óriási összegeket veszítettek.[30]

2008. október 9-én az OTP Bank részvényei 22%-ot estek egy a kereskedés végén érkezett order következtében. Kiderült, hogy az OTP megtámadása mögött a Soros Fund Management [31] állt, amely a tranzakcióval 675 ezer amerikai dollárt nyert. A tőkepiaci tevékenysége során megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ami miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bírságot szabott ki rá.[32][33][34] Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket.[35]

2010-ben egy szervezeti leépítés után a Soros Alapítvány tervszerűen visszavonult és beszüntette nyilvános magyarországi adományozó tevékenységének rendszerét.[36]

2010 júniusában a bécsi Institute of International Finance nemzetközi pénzügyi intézet rendezvényén a pénzügyi válságról így nyilatkozott: „Nem zárható ki a kettős recesszió kialakulása. Tulajdonképpen a második felvonás csak most kezdődik, amikor a pénzpiacok kezdik elveszíteni bizalmukat az adósságlevelekben. A reflektorfény ugyan Görögországra és az euróra vetül, de a hatás világszerte érezhető lesz”[37]

2010 októberében a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül egymillió amerikai dollárt adományozott az október 4-én bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.[38]

2011-ben megvádolta Izrael államot azzal, hogy a legfőbb akadálya a demokrácia kiépülésének a Közel-Keleten. Zsidó szervezetek sokszor támadják anticionista aktivitása miatt.[39][40][41]

Javaslatai a migrációs válság kapcsán és ennek hatása a magyar belpolitikára

Soros György 2015 szeptemberében, az európai migrációs válság tetőpontján „A menekültügyi rendszer újjáépítése” című írásában fogalmazta meg ezzel kapcsolatos elgondolásait.[42] Ezek lényege a következő:

  1. Az EU fogadjon be évente legalább egymillió menedékkérőt az előrelátható jövőben, és ennek terheit méltányosan ossza el.
  2. Az EU tegyen globális erőfeszítéseket, hogy Libanon, Jordánia és Törökország megfelelő anyagi alapokhoz jusson a területükön tartózkodó menekültek ellátására.
  3. Az EU hozzon létre egységes menekült- és migránsügyi irodát, egységes parti őrséget.
  4. A menedékkérők számára biztonságos csatornákat kell létrehozni, amelyek segítik, hogy Görögországból és Olaszországból a célországukba jussanak.
  5. „Az EU által kifejlesztett műveleti és pénzügyi megállapodásokat kell használni arra, hogy globális normákat lehessen megszabni a menedékkérők és migránsok kezelésére.”
  6. Ahhoz, hogy az EU évente több mint egymillió menedékkérőt tudjon integrálni, az EU-nak mozgósítania kell a privát szektort – NGO-kat, azaz civilszervezeteket, egyházi csoportokat, vállalatokat – hogy szponzorként működjenek közre.

2016. július 19-én a Foreign Policy(wd) című újságban fejtette ki véleményét az európai migrációs válságról.[43] A javaslatait az alábbi hét pont tartalmazza:[44]

  1. Az EU és a világ többi része fogadjon be jelentős számú, legalább 300 ezer menekültet biztonságos és rendezett módon.
  2. Az EU szerezze vissza a határai feletti ellenőrzést.
  3. Az EU teremtse elő azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek biztosítják az előtte álló kihívások kezelését.
  4. Alakítsanak ki közös európai mechanizmusokat a határok védelme, a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek elhelyezése terén.
  5. Alakítsanak ki egy olyan mechanizmust, amely a menekülteket Európán belül közös egyetértés alapján helyezi el.
  6. Az EU nagyvonalúbban támogassa a menekülteket befogadó, unión kívüli országokat.
  7. Az EU alakítson ki egy olyan környezetet, amelyben a gazdasági migrációt az európai népek érdekében lehessen felhasználni.

E javaslatokat a magyar kormánypárti média úgy magyarázta, hogy Soros György több millió migránst (köztük valószínűleg nagy számú muszlim terroristát) kíván Európába beengedni és letelepedésüket emberbarát adományokkal segíteni. Ebben pedig szerintük a magyarországi segítőtársai a Soros által finanszírozott különféle civil szervezetek.[45] Az ellenzéki sajtó szerint a Soros György ellen indult támadás része volt a felsőoktatási törvény kivételesen sürgős eljárásban tárgyalt[46] és megszavazott módosítása, amely az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények működésének szabályaira vonatkozott.[47] Bár a törvénymódosítás 28 Magyarországon működő egyetemet is érint, az kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a célpont a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem.[48] 2017 június 1-én a hvg.hu vélemény rovatában megjelent Európa feltámadhat című írásában a dicsérő szavakkal üzent a magyaroknak: „Csodálom a magyarok bátorságát, amivel szembeszállnak Orbán maffiaállamának szemfényvesztésével és korrupciójával.” [49]

A Soros-ellenes kampány

2017. június elején Brüsszelben, egy gazdasági fórumon nyíltan támadta a magyar kormányt, Orbán Viktort egy maffiaállam felépítőjének nevezve.[50] Néhány héttel később az Orbán-kormány „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” szöveggel Soros-ellenes óriásplakátokat helyezett el szerte az országban.[51] A plakátkampánnyal kapcsolatban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége annak a véleményének adott hangot, hogy a „mérgező üzenetek ártanak egész Magyarországnak” és arra kérte a kormányt, hogy intézkedjenek a kampány azonnali leállításáról, vonják vissza a plakátokat.[52] A magyar miniszterelnök válaszlevelében a Soros György ellen folytatott vádaskodásait megismételve megtagadta a Mazsihisz vezetője kérésének teljesítését.[53] A BBC News cikke szerint „sok zsidó attól fél, hogy nyílt vagy rejtett antiszemitizmus húzódik meg az akció mögött”.[54]

2017. július 12-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ bejelentette, hogy az eredeti tervek szerint július 15-én lezárul a Soros György tevékenységével összefüggő plakátkampány.[55] Más vélemények szerint a plakátkampányt a néhány nappal a bejelentés után kezdődő úszó-világbajnokság és a nemzetközi botrány miatt fejezik be, ugyanis annak gyűlöletkeltő felhangja a zsidóellenes náci propagandaplakátokat idézi.[56][57][58]

A Soros-ellenes kampány egyes helyeken az antiszemitizmus szimbóluma lett a világban. 2017 augusztusában például a kínai hírügynökség illusztrálta a magyar kormány Soros-plakátjával az antiszemitizmusról szóló hírét. [59]

A Soros György politikai szereplését folyamatosan bíráló magyar kormányzati propagandakampány újabb állomására került sor, amikor 2017 őszén – egyes politikusok szerint a választási kampány elemeként[60] – újabb nemzeti konzultációt indított a magyar kormány.[61] Ennek során az úgynevezett „Soros-tervről” kérik fel véleménynyilvánításra a kérdőív kitöltőit. A „Soros-terv” fogalma a kormány kommunikációjában nagyrészt Soros Györgynek „A menekültügyi rendszer újjáépítése” című tervezetén alapul és azon a feltételezésen, hogy ez a terv az EU menekültpolitikájában ölt közvetlenül testet.

A Financial Times elemzője rámutatott, hogy Magyarország nem az egyetlen ország, ahol Soros-ellenes kampány folyik. 2017-ben Sorost megvádolták azzal is, hogy látszat-gáztámadást szervezett Szíriában, Trump-ellenes tüntetéseket pénzelt Washingtonban, megbuktatta Macedónia kormányát, aláásta az izraeli kormányfő pozícióját, és kirúgatott több, a Fehér Házban dolgozó tisztviselőt.[62]

Jegyzetek

  1. ↑ https://news.illinois.edu/view/6367/208400, 2022. április 10.
  2. ↑ https://ct24.ceskatelevize.cz/domaci/1466571-klaus-obdrzel-puskinovu-medaili, 2022. április 10.
  3. ↑ These Are America's 10 Most Generous Philanthropists, forbes.com
  4. ↑ Soros György: Egy közös cél, soros.hu
  5. ↑ Interjú Soros Györggyel, a filantróp milliárdossal: hvg.hu
  6. ↑ „Hogyan gazdagodott meg Soros György?”, forbes.hu (Hozzáférés: 2017. május 1.) 
  7. ↑ „Soros figyelmeztet: elindulhat a lavina”, portfolio.hu (Hozzáférés: 2017. július 11.) 
  8. ↑ „The incredible life of billionaire investing legend George Soros”, Business Insider (Hozzáférés: 2017. február 2.) (angol nyelvű) 
  9. ↑ „The Greatest Investors: George Soros”, 2003. december 1. (Hozzáférés: 2017. február 2.) (amerikai angol nyelvű) 
  10. ↑ Zuckerman, Gregory: A Bearish George Soros Is Trading Again, 2016. június 9. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  11. ↑ Black Lives Matter cashes in with $100 million from liberal foundations Black Lives Matter cashes in with $100 million from liberal foundations - Washington Times, washingtontimes.com
  12. ↑ The Open Society Foundations
  13. ↑ Nyílt Társadalom Alapítványok, opensocietyfoundations.org
  14. ↑ Magyar Soros Alapítvány, soros.hu
  15. ↑ A Nyílt Társadalom Alapítványok és Soros György - Open Society ..., opensocietyfoundations.org
  16. ↑ https://www.bloomberg.com/billionaires/
  17. ↑ „George Soros”, forbes.com 
  18. ↑ Why I’m Investing $500 Million in Migrants, wsj.com
  19. ↑ George Soros is investing $500 million to help refugees, money.cnn.com
  20. ↑ Billionaire George Soros will invest $500million in the private sector to help refugees and migrants, dailymail.co.uk
  21. ↑ Soros elmondta, miért költ 500 millió dollárt a menekültekre, 24.hu
  22. ↑ Egy család Budapesten – 1944-1945, nyest.hu
  23. ↑ Soros Tivadar Álarcban, multesjovo.hu
  24. ↑ „Black Wednesday”, investopedia.com (Hozzáférés: 2017. április 27.) 
  25. ↑ Soros György Budapest díszpolgára, mandiner.hu
  26. ↑ Az üzletember, akinek arcképével a kormány teleplakátolta az országot, 15 éve díszpolgára a fővárosnak., 24.hu
  27. ↑ Tudod, mi történne, ha meghalna Soros György?, 444.hu
  28. ↑ Nol: Mádl Ferenc kitüntette Soros Györgyöt
  29. ↑ Soros: Széthullott a világ pénzügyi rendszere
  30. ↑ Soros milliárdokat nyert a válságon
  31. ↑ Soros Fund Management LLC, nasdaq.com
  32. ↑ Soros alapja áll az OTP megtámadása mögött - megdöbbentő részletek, portfolio.hu
  33. ↑ Veres Zoltán: Etikai megfontolások a short ügyletek vonatkozásában - különös tekintettel az aranyszabály és a iustitia commutativa követelményére, jesz.ajk.elte.hu
  34. ↑ Brutális támadás az OTP ellen - Soros bűne egy év múltán sem jogerős
  35. ↑ Soros cége állt az OTP októberi megtámadása mögött, index.hu
  36. ↑ Soros Alapítvány: tervszerű visszavonulás 2010-ig
  37. ↑ Soros György: Messze nincs vége a válságnak, most jöhet a második felvonás
  38. ↑ „Egymillió dollárt ad Soros alapítványa a katasztrófa áldozatainak”, Origo, 2010. október 8. (Hozzáférés: 2010. október 8.) 
  39. ↑ Wikileaks: Soros dollár milliókat adományozott Izrael-ellenes szervezeteknek, zsido.com
  40. ↑ DC Leaks Publishes George Soros’ Files Showing Millions Contributed to Anti-Israel Causes, jewishpress.com
  41. ↑ Soros-Leak: Hackergruppe DC Leaks veröffentlicht 2.500 Dokumente der Open Society Foundations
  42. ↑ Soros György: Rebuilding the Asylum System (angol nyelven). Project-Syndicate.org, 2015. szeptember 26. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  43. ↑ Soros György: This Is Europe’s Last Chance to Fix Its Refugee Policy (angol nyelven). Foreign Policy, 2016. július 19. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  44. ↑ Soros György: Ez Európa utolsó esélye. HVG, 2016. július 26. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  45. ↑ http://index.hu/belfold/2017/01/11/nemeth_szilard_megnevezte_milyen_civileket_akarnak_eltakaritani_az_utbol/
  46. ↑ http://index.hu/belfold/2017/04/04/villamgyorsan_megszavaztak_a_ceu-torvenyt/
  47. ↑ 2017. évi XXV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról - Magyar Közlöny 2017. 53. szám, 2017. április 10.
  48. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20170411-illegalis-bevandorlas-kulfoldi-egyetemek-kosa-lajos-a-ceu-csak-mellekhadszinter.html
  49. ↑ Soros György: Európa feltámadhat, hvg.hu
  50. ↑ https://www.theguardian.com/world/2017/jun/01/george-soros-attacks-hungarian-president-building-mafia-state
  51. ↑ http://24.hu/belfold/2017/07/09/a-nemet-allamminiszter-szerint-nincsenek-szavak-a-soros-ellenes-plakatokra/
  52. ↑ Mazsihisz elnök: A „sorosozás” komoly kockázatokat hordoz, mazsihisz.hu
  53. ↑ Válaszolt a Mazsihisz-elnöknek Orbán Viktor, hirado.hu
  54. ↑ Nick Thorpe: [Hungary vilifies financier Soros with crude poster campaign (angol nyelven). BBC News, 2017. július 10.
  55. ↑ Hivatalos: tényleg lekapják a Soros-plakátokat, hvg.hu
  56. ↑ Index: Náci plakátok a berlini olimpián
  57. ↑ http://nepszava.hu/cikk/1134492-orban-es-a-naci-propaganda
  58. ↑ HVG: Orbán megijedt az Együttől?
  59. ↑ http://news.xinhuanet.com/english/2017-08/28/c_136562431.htm
  60. ↑ Navracsics szerint csak kampányfogás a Soros-terv, index.hu
  61. ↑ Íme, az új nemzeti konzultáció kérdése magyaridok.hu
  62. ↑ Gideon Rachman: Soros hatred is a global sickness (angol nyelven). Financial Times, 2017. szeptember 18. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)

További információk

Életrajzok

Beszédei

Művei

Magyarul megjelent művei:

Angol nyelvű írások:

Interjúk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Soros_György&oldid=19206478”