Miskolci egyházmegye

Miskolci Egyházmegye (Eparchia Miskolcensis)
Elhelyezkedés
Ország	Magyarország
Területi fennhatóság	Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye területe
Főegyházmegye	Hajdúdorogi
Főesperesi körzetek	Borsodi, Zempléni
Esperesi körzetek	Borsodi Esperesi Kerület, Csereháti Esperesi Kerület, illetve Abaúj-Hegyaljai Esperesi Kerület, Miskolci Esperesi Kerület, Sajópálfalai Esperesi Kerület, Sátoraljaújhelyi Esperesi Kerület,
é. sz. 48° 06′ 24″, k. h. 20° 47′ 25″48.1066, 20.7904
Statisztikai adatok
Terület	10 887 km²
Lakosság
Teljes	992 714
Egyházmegyéhez tartozók	56 200 (0,05%)
Parókiák	62
További jellemzők
Egyház	Katolikus
Rítus	bizánci / görögkatolikus
Alapítás ideje	1924 apostoli exarchátusként, 2015 püspökségként
Székhely	Miskolc
Székesegyház	Búza téri görög katolikus székesegyház
Védőszent	Keresztelő János
Vezetése
Pápa	Ferenc
Püspök	Dr. Orosz Atanáz
Általános helynök	Juhász Géza
Nyugalmazott püspök	Dr. Keresztes Szilárd
Térkép
Miskolci egyházmegye
Miskolci egyházmegye
Honlap
Miskolci egyházmegye weboldala Miskolci egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolci egyházmegye témájú médiaállományokat.

A Miskolci Egyházmegye görög katolikus egyházmegye, melyet a Miskolci Apostoli Exarchátusból hozott létre Ferenc pápa 2015. március 19-én az In hac suprema kezdetű bullájával. A Magyarországi Saját Jogú Metropólia részegyháza, püspöke Orosz Atanáz. Székhelye Miskolc. Székesegyháza a miskolci Búza téri görög katolikus székesegyház.

Története

Kezdetek

A Miskolci Egyházmegye története az első világháború végét lezáró Trianoni békeszerződésre vezethető vissza, amikor az akkori Csehszlovákiához került Eperjesi Egyházmegye 20 parókiája került Magyarország területére. Az eperjesi egyházi hatóság ekkor ideiglenes megoldáshoz folyamodott, mivel a kapcsolattartás az egyházmegye és az ide került parókiák között nagyon nehéz volt. A kormányzási feladatokkal előbb a kerületi espereseket, majd Vaskovics Antal mucsonyi esperes-lelkészt bízták meg, akit dr. Rusznák Miklós általános helynök püspöki biztossá, dr. Nyárádi Dénes körösi püspök és eperjesi apostoli kormányzó pedig általános helynökké nevezte ki. Vaskovics Antal 1925. október 27-ig töltötte be tisztségét.

Az ide került parókiák papsága, Mocsár Endre szentszéki tanácsos, homrogdi lelkész kezdeményezésére – mozgalmat indított annak érdekében, hogy a Magyarországon maradt paróchiákat csatolják a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez. Ezt az akkori püspök - Miklósy István - nem utasította vissza, de az Eperjesi Egyházmegye iránti tiszteletből nem kívánt dönteni az ügyben. XI. Piusz pápa felhatalmazása alapján Francesco Marmaggi prágai nuncius 1924. június 4-én kelt alapító iratával az eperjesi és a munkácsi egyházmegye Magyarországon maradt paróchiáit kivette a két egyházmegye joghatósága alól és számukra önálló egyházkormányzati szervezetet, apostoli exarchátust hozott létre.

Az exarchátus első exarchájává Papp Antal korábbi munkácsi püspököt nevezte ki a pápa, akit egyben küzikei címzetes érsekké nevezett ki. Papp ekkor még Ungváron lakott, de az állameskű megtagadása miatt 1925. szeptember 11-én a csehszlovák hatóságok az országból kiutasították. Előbb Budapesten szállt meg, majd Miskolcon telepedett le, s 1925. október 27-én átvette az exarchátus kormányzását. Miskolc jogilag nem tartozott az exarchátus területéhez, de az exarchátus területén sem város, sem székhelynek alkalmas község nem volt, így az egyházi hatóságok ezt a helyzetet tudomásul vették.

Az exarchátus fenntartotta az Eperjesi Egyházmegyében kialakult liturgikus gyakorlatot. A liturgia hivatalos nyelve az óegyházi szláv volt, de ez kizárólag a szentmise kánoni részében érvényesült. A szent liturgia többi részét és minden más szertartást magyarul végeztek. E gyakorlatot Papp Antal kétszer is jelentette az Apostoli Szentszéknek, de Róma megjegyzés nélkül hagyta, tehát a hivatalosan még nem szentesített magyar nyelv liturgikus használatát az exarchátusban is tudomásul vette.

Az első bécsi döntést követően a Magyarországhoz visszatért területeken az Eperjesi Egyházmegye kassai esperesi kerületének hat paróchiája, majd pedig Kárpátalja visszafoglalása után újabb öt paróchia került az Exarcátushoz. Ezzel egyidejűleg az eredetileg munkácsi egyházmegyés Rudabányácska és Beregdaróc visszatértek anyaegyházmegyéikhez. Papp Antal érsek 1945. december 24-én hunyt el, azt már nem élte meg, hogy a második világháború utáni határrendezések eredményeként ezek a paróchiák visszatértek az Eperjesi Egyházmegyéhez, illetve az ismét Magyarországon maradt Rudabányácska és Beregdaróc immár a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez nyert besorolást.

A második világháború után

A második világháború lezárulta után az Apostoli Szentszék számolt azzal, hogy előbb-utóbb az ideiglenes intézkedésnek szánt kormányzóság történetét lezárja, ezért XII. Piusz pápa 1946. október 14-én Dudás Miklós hajdúdorogi püspököt nevezte ki apostoli kormányzónak. A végleges rendezést viszont a kommunista hatalomátvétel, illetve az egyház elleni támadások megakadályozták. Viszont ettől az időtől kezdve gyakorlatilag folyamatosan a hajdúdorogi püspökségről irányították az exarchátust: Timkó Imre püspök 1975 és 1988 között (Dudás Miklós püspök 1972-ben bekövetkezett halála után már kormányzó helynökké választották), Keresztes Szilárd püspök 1988 és 2008 között (1975 és 1988 között az Adminisztratúra általános helynöke volt), illetve Kocsis Péter Fülöp püspök 2008 és 2011 között. Miközben a hajdúdorogi püspök joghatóságát az Apostoli Szentszék az egész országra kiterjesztette, a Miskolci Apostoli Exarchátus önállóságát fenntartotta.

Területrendezés, majd az egyházmegyei alapítás

XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én kelt bullájával az exachátus területét megváltoztatta, s azt a polgári jog szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyével tette egyenlővé, egyben Dr. Orosz Atanázt püspök-exarchává nevezte ki. Ekkor indult el a kormányzóság valódi önálló élete, ami alapján Dr. Orosz Atanáz létrehozta az egyházmegyei léthez szükséges intézményeket. Ferenc pápa 2015. március 19-én megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat, létrehozva a Hajdúdorogi Főegyházmegyét, valamint Nyíregyházi Püspökséget, illetve a Miskolci Apostoli Exarhátust egyházmegyei rangra emelte, területét kiegészítve Heves megye területével. Püspökévé Az eddigi exarchát Dr. Orosz Atanázt nevezte ki.

Püspökei

Jelenlegi püspöke

Fénykép	Név, beosztás	Születési helye, ideje	Kinevezés dátuma
	Dr. Orosz Atanáz miskolci püspök	Nyíregyháza, 1960. május 11. (64 éves)	miskolci apostoli adminisztrátornak kinevezve: 2011. május 5. miskolci püspök és nyíregyházi apostoli kormányzó: 2015. március 20. A nyíregyházi apostoli kormányzóságról lemondott: 2015. október 31.

Korábbi elöljárói

Fénykép	Név, beosztás	Születési helye, ideje	Kinevezés dátuma
	Kocsis Péter Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita	Szeged, 1963. január 13. (61 éves)	hajdúdorogi püspöknek és miskolci apostoli adminisztrátornak kinevezve: 2008. május 2. miskolci apostoli adminisztrátorságról lemond: 2011. május 5. Hajdúdorogi érsek-metropolita: 2015. március 20.
	Dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi püspök és miskolci apostoli kormányzó	Nyíracsád, 1932. július 19. (91 éves)	hajdúdorogi segédpüspöknek kinevezve: 1975. január 7. Miskolci apostoli kormányzó: 1988. június 30. Hajdúdorogi püspök: 1988. június 30. Nyugállományban: 2007. november 10.

Az exarchátus korábbi vezetői

• Vaskovics Antal általános helynök (1925. október 27-ig)
• Papp Antal küzikei címzetes érsek, apostoli kormányzó (1925. október 27. – 1945. december 24.)
• Dr. Szántay-Szémán István konzultori helynök (1946)
• Dudás Miklós, hajdúdorogi püspök (1946. október 14. – 1972. július 15.)
• Dr. Timkó Imre kormányzó helynök (1972. július 17. – 1975. január 7.), apostoli kormányzó (1975. január 7. – 1988. március 30.)
• Keresztes Szilárd apostoli kormányzói általános helynök (1975. március 15. – 1988. március 30.), hajdúdorogi püspök és miskolci apostoli kormányzó (1988. március 30. – 2007. november 10.)

Szervezete

A Miskolci Egyházmegyének 60 parókiája és két szervezőlelkészsége van. Szervezeti beosztása a következő:

1. Borsodi Esperesi Kerület (11): Abod, Edelény, Irota, Kazincbarcika, Múcsony, Ózd, Rakaca, Rakacaszend, Sajószentpéter, Szuhakálló és Viszló.
2. Csereháti Esperesi Kerület (12): Baktakék, Csobád, Encs, Felsővadász, Gadna, Garadna, Homrogd, Kány, Mogyoróska, Pere, Selyeb és Szikszó.
3. Abaúj-Hegyaljai Esperesi Kerület (11): Abaújszántó, Baskó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Boldogkőváralja, Komlóska, Mezőzombor, Szerencs, Tokaj és Tolcsva.
4. Miskolci Esperesi Kerület (5): Miskolc-Avas, Miskolc(-Belváros), Miskolc-Diósgyőr, Miskolc-Görömböly, Miskolc-Szirma.
5. Sajópálfalai Esperesi Kerület (9+2): Arnót, Berzék, Eger, Emőd, Felsőzsolca, Hejőkeresztúr, Sajópálfala, Sajópetri, Sajóvámos, Szirmabesenyő és Tiszaújváros.
6. Sátoraljaújhelyi Esperesi Kerület (12): Alsóregmec, Dámóc, Filkeháza, Kenézlő, Mikóháza, Pácin, Rudabányácska, Sárospatak, Sárospatak-Végardó, Sátoraljaújhely, Vajdácska és Zemplénagárd.

Források

• ↑ Véghseő, 2012: Véghseő Tamás, Terdik Szilveszter, Kocsis Péter Fülöp. "...minden utamat már előre láttad" Görögkatolikusok Magyarországon. Strasbourg: Éditions du Signe (2012). ISBN 978-2-7468-2774-5 
• ↑ Pirigyi, in Timkó 1987: Pirigyi István: A Hajdúdorogi Egyházmegye története. In A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve 1912-1987. Timkó Imre. Nyíregyháza: Hajdúdorogi Egyházmegye. 1987. ISBN 963-00-1085-2  
• ↑ B. Papp, 1996: B. Papp, János. Hajdúdorog küzdelme a magyar görög katolikus egyházmegye felállításáért. Hajdúdorog: Hajdúdorog város önkormányzata (1996). ISBN 963-03-3973-0 
• ↑ Schematizmus, 1982: A Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Kormányzóság Schematizmusa: 1982. Nyíregyháza: Hajdúdorogi Egyházmegyei Hivatal (1982) 
• ↑ Nyirán, 2011: Nyirán, János. Az első magyar nyelvű liturgiafordítás Lupess István 1814-es kéziratában (pdf), Nyíregyháza: Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola. ISBN 978-615-5073-05-2 (2011). Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 6. 
• ↑ Farkas, 1896: Farkas, Lajos, György Endre. Egy nemzeti küzdelem története. Budapest: Kilián Frigyes Egyetemi Könyvárus Bizománya (1896). Hozzáférés ideje: 2013. október 15. 
• ↑ Szabó, 1913: Szabó, Jenő, Sztripszky Hiador. A görög-katholikus magyarság utolsó kálvária-útja 1896-1912. Budapest: Fritz Ármin Nyomdája (1913) 
• ↑ Pirigyi, 1990: A magyarországi görög katolikusok története, 2. kötet. Nyíregyháza: Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (1990). ISBN 963 00 1317 7 
• ↑ Grigássy, 1913: Grigássy, Gyula. A magyar görög katholikusok legujabb története. Ungvár: Unio Könyvnyomda (1913) 
• ↑ Ivánka, 1942: Ivánka Endre: A görögszertartású magyarság múltja. In Görögszertartású magyarság. Kolozsvár: Minerva. 1942.  
• ↑ Udvari, 1997: Udvari István: Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspökök kapcsolata Szabolcs vármegyével és a Hajdúsággal. In Szabolcs-szatmár-beregi levéltári évkönyv. Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára. 1997.  
• ↑ Rajner, 1902: Rajner Lajos: A görög szertartású kath. magyarok mozgalma a magyar liturgia ügyében. Katholikus Szemle, (1902)
• ↑ Melles, 1902: Melles Emil: Magyar Liturgia. Katholikus Szemle, (1902)
• ↑ Véghseő, 2010: Véghseő Tamás: A Magyar Görög Katolikus Egyház vázlatos története. byzantinohungarica.hu (2010. augusztus 8.) (Hozzáférés: 2015. január 5.)
• ↑ Dávid, 1970: Dávid Zoltán: Hajdúdorog népesedéstörténete. In Hajdúdorog története. Komoróczy György. Hajdúdorog: Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. 1970.  
• ↑ Karácsonyi, 1924: Karácsonyi, János. A görögkatólikus magyarok eredete (1924) 
• ↑ Györffy, 1926: Györffy, István. Hajdúböszörmény települése. Föld és Ember (1926) 
• ↑ Botlik, 1997: Botlik, József. Hármas kereszt alatt. Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig (1646-1997). Budapest: Hat Síp Alapítvány Új Mandátum Könyvkiadó (1997). ISBN 963 8294 28 0 
• ↑ Janka, 2002: Janka György: A hajdúdorogi külhelynökség története. In Liturgikus örökségünk: Az első magyar nyomtatott Liturgikon megjelenésének 120. évfordulójára 2002. április 18-án rendezett szimpozion anyaga. Szerk. Ivancsó István. Nyíregyháza: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola. 2002. 7–16. o. ISBN 963 212 806 0  
• ↑ Nyirán, 2011: Nyirán, János. Az első magyar nyelvű liturgiafordítás Lupess István 1814-es kéziratában (pdf), Nyíregyháza: Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola. ISBN 978-615-5073-05-2 (2011). Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 6.