„Polüphémosz (küklópsz)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nl (vitalap | szerkesztései) a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 94.21.202.40 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
== Művészeti ábrázolásai == |
== Művészeti ábrázolásai == |
||
Kurva anyád te köcsög farok dísz |
|||
== Az ókorban == |
== Az ókorban == |
||
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel. |
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel. |
A lap 2016. június 1., 17:52-kori változata
Polüphémosz | |
Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában | |
Élettársa | Galateia |
Gyermekei |
|
Szülei | Thoósza Poszeidón |
A Wikimédia Commons tartalmaz Polüphémosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Polüphémosz (görögül: Πολύφημος, Polyphēmos) küklópsz a görög mitológiában. Poszeidón és egy nimfa, név szerint Thoósza fia.
Története
Fiatalon beleszeretett a Néreiszek egyikébe, Galateiába. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, Akiszt. Később a Trójából hazatérő Odüsszeusszal gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a Maróntól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza Ithakába.
Irodalmi feldolgozás
Megvakításának történetét Homérosz írja le az Odüsszeia című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események Ovidius Átváltozások című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét Theokritosz adja elő, némi komikus színezetességgel.
Művészeti ábrázolásai
Kurva anyád te köcsög farok dísz
Az ókorban
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.
Az újkorban
Több festő (Carracci, Rubens, Tiepolo, Fuseli) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.
Források
- Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban? 2. bőv. kiadás. Budapest: Anno. 1998. 242. o. ISBN 963-9066-68-0