„Kazany” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
37. sor: | 37. sor: | ||
== Oktatás == |
== Oktatás == |
||
Kazan igazi diákváros, ahol több egyetem, akadémia található több mint 140000 diákkal. |
Kazan igazi diákváros, ahol több egyetem, akadémia található több mint 140000 diákkal. |
||
Ezek közül a legnagyobb és legrégebbi |
Ezek közül a legnagyobb és legrégebbi 46500 diákkal a [[Kazáni Állami Egyetem]], [http://kpfu.ru/eng/about-the-university KFU], amit 1804. november 17-i rendeletével [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] cár alapított. Ez Oroszország második és egyben egyik legjelentősebb tudományegyeteme. Tanárai illetve hallgatói között voltak olyan neves személyiségek, mint [[Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij|Lobacsevszkij]], [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Tolsztoj]], [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] stb. |
||
== Gazdaság == |
== Gazdaság == |
A lap 2016. május 9., 17:12-kori változata
Kazán (Казань, Казан) | |||
A kazáni kreml | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Tatárföld | ||
Alapítás éve | 1005 | ||
Polgármester | Ilszur Metsin | ||
Irányítószám | 420000–420999 | ||
Körzethívószám | 843 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 259 173 fő (2022) | ||
Népsűrűség | 2661 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 105 m | ||
Terület | 425 km² | ||
Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 55° 47′ 00″, k. h. 49° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 55° 47′ 00″, k. h. 49° 07′ 00″ | |||
Kazán weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazán témájú médiaállományokat. |
Kazán (oroszul: Казань, Kazany, tatárul: Казан, Qazan) város Oroszországban, Tatársztán|Tatár Köztársaság fővárosa. Népessége 1 143 535 fő (a 2010. évi népszámláláskor),[1] ezzel Oroszország hetedik legnépesebb városa, emellett az ország egyik legrégibb települése. Szamara mellett a középső-volgai régió fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja.
Fekvése
A Volga középső folyásán terül el. Közvetlenül Kazán alatt ér véget a Szamarai víztározó visszaduzzasztása, másként fogalmazva itt kezdődik a Volga leghatalmasabb víztározója.
Neve
Kazán nevének eredete bizonytalan. A leginkább elfogadott verzió az, hogy az ősbolgár (és a modern tatárban ma is létező) qazan szóból ered, melynek jelentése "kazán, üst". Másik helyi legenda szerint a közeli hegyről nevezték el, melynek formája felfordított üst.
Története
A települést 1005-ben bolgártörök (volgai bolgár) törzsek alapították. Az első írásos feljegyzés 1117-ben említi. A 13. században már igen jelentős település. A város a Volgai Bolgárország, majd az Arany Horda fontos városa volt. 1438-tól a Kazáni Kánság székhelye.
1552-ben foglalta el Rettegett Iván. 1919-től a Tatár Autonóm Köztársaság és 1990-től a Tatár Köztársaság (Tatárföld) fővárosa.
Oktatás
Kazan igazi diákváros, ahol több egyetem, akadémia található több mint 140000 diákkal. Ezek közül a legnagyobb és legrégebbi 46500 diákkal a Kazáni Állami Egyetem, KFU, amit 1804. november 17-i rendeletével I. Sándor cár alapított. Ez Oroszország második és egyben egyik legjelentősebb tudományegyeteme. Tanárai illetve hallgatói között voltak olyan neves személyiségek, mint Lobacsevszkij, Tolsztoj, Lenin stb.
Gazdaság
A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. Jelentőségét tekintve kiemelkedik a repülőgép- és helikoptergyártás.
A Kazáni Helikoptergyár-at 1933-ban létesítették. A helikoptergyártás 1951-ben indult. Termékei korábban a Mi–4, napjainkban a Mi–8, Mi–14, Mi–17 helikopterek, melyek a világ 80 országában repülnek.
Másik fontos repülőgépgyártó üzem az Egyesített Repülőgépgyártó Vállalathoz (EAK) tartozó Kazáni Repülőgépgyártó Termelési Egyesülés (KAPO), amely elsősorban a Tupoljev tervezőiroda típusait gyártja. Ott készülnek napjainkban a Tu–214, Tu–334 és az Il–62M típusú repülőgépek.
Közlekedés
A városban jól megszervezett busz, troli, villamos hálózat és metró található. Ez utóbbit Kazán fennállásának 1000 éves évfordulója alkalmából 2005-ben adták át. Az újabb közlekedési eszközökön orosz, tatár, angol nyelvű tájékoztatás hallható.
Kazán fontos vasúti csomópont, két vasúti fővonal köti össze Moszkvával, amit két pályaudvar szolgál ki.
A Kazáni repülőtér (IATA: KZN, ICAO: UWKD) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Moszkvával, Frankfurttal és más európai városokkal.
Kazán fontos folyami kikötő. Déli irányban Szamara, Volgográd, Rosztov-na-Donu, Asztrahány, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel.
Látnivalók
Legfontosabb látnivaló a Kreml, ami a folyó feletti dombon terül el szabálytalan szögletű fehérre festett várfallal, 9 toronnyal körbevéve. Főbejárata délen a Szpasszkaja torony ami 1560-ban épült. A falakon belül több régi épület, benne múzeum, képtár, katedrális, a megdőlt vörös téglás Szüjümbike torony, az újonnan épített Kul Sarif mecset, és az elnöki palota található. A várfalakról remek kilátás a városra és a Kazanka folyóra. Említésre méltó a város sétáló utcája /Bauman/ szépen helyrehozott régi épületeivel, templomaival ami a Szpasszkaja toronytól indul délnek a Kalcóig. A séta során több étteremben kávézóban lehet megpihenni. Érdemes megnézni az egyetemi negyedet, ahol a régi és újabb szárnyakon és egy parkon keresztül eljuthatunk az Operáig. Mellette található a konzervatórium, a városháza és a hangverseny terem. A városban sétálva felváltva találkozunk hagymakupolás templomokkal, mecsetekkel, a két legfőbb vallás épületeivel, előttük kihelyezett táblákon orosz- angol nyelvű történelmi információkkal. Nem messze a Kalcótól a Kabanka tó partján található Kazany város régi muszlim negyede mecsettel, színes házaival, étteremmel, szállodával. Érdemes megnézni a minden vallás templomát, amit egy festőművész kezdett el építeni a Volga partján. 2-es busszal lehet eljutni a Kalcó közeléből a Kreml irányába, majd tovább a Kazanka folyón keresztül.
Testvérvárosai
Híres kazanyiak
- Rasid Gibjatovics Nyezsmetgyinov, nemzetközi sakkmester, az Orosz Föderáció sakkbajnokságának 5-szörös győztese.
- Fjodor Ivanovics Saljapin, énekes. Város sétáló utcáján szobra, nevét viselő hotel látható.
- Dajana Jurjevna Kirillova, énekes, zeneszerző, több nemzetközi versenyen képviselte az Orosz Föderációt.
- Szofja Mejerovna Guljak, zongorista, a Leedsi Zongoraverseny egyetlen női győztese, 2009-ben.
- Itt halt meg Mihkel Veske (1843–1890) észt költő, nyelvész, a kazanyi egyetemen a finnugor nyelvek tanára.
Jegyzetek
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala