„Ningírszu (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →További információk: WP:FELÉP szerinti fejezet cím AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ékírás figy}} |
{{ékírás figy}} |
||
{{Történelmi település infobox |
{{Történelmi település infobox |
||
|név = |
|név = Ningírszu |
||
|mai név = Telloh |
|mai név = Telloh |
||
|kép = Issue of barley rations.JPG |
|kép = Issue of barley rations.JPG |
||
|képméret = |
|képméret = |
||
|képaláírás = Egy lelet |
|képaláírás = Egy lelet Ningírszuból |
||
|zászló = |
|zászló = |
||
|címer = |
|címer = |
||
|névváltozatok = |
|névváltozatok = Gírszu, <sup>[[Nin]]</sup>Gírszu |
||
|alapítás ideje =i. e. 5. évezred |
|alapítás ideje =i. e. 5. évezred |
||
|alapító neve = |
|alapító neve = |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
|térképaláírás = |
|térképaláírás = |
||
|pozíciós térkép =Irak |
|pozíciós térkép =Irak |
||
|térképfelirat = |
|térképfelirat =Ningírszu |
||
|szélesség =N |
|szélesség =N |
||
|szélességi fok =31 |
|szélességi fok =31 |
||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
}} |
}} |
||
{{Mezopotámia földrajz}} |
{{Mezopotámia földrajz}} |
||
''' |
'''Ningírszu''' ([[sumer nyelv|sumer]] {{ékírás|𒊩𒃐}} [[nin]]-[[ninurta|gir<sub>2</sub>-su]]) a kora [[ókor]]i [[Sumer]] egyik jelentős települése. Neve eredetileg valószínűleg csak ''Girszu'' volt, amelynek jelentése általában ''„tönkölybúza”''. Írásban ezért megkülönböztették tőle a NIN logogrammával, így lett ''Ningirszu'', amely névalak megegyezik a [[lagas]]i [[Ninurta|Ningírszu]] isten nevével. A település Lagastól 28 kilométerre fekszik, a mai Tell Lawh (vagy Tello[h]) nevű domb alatt. |
||
Ningírszu legkorábbi rétegeinek feltárását talajvíz akadályozza, ezért csak valószínűsíthető, hogy az [[Ubaid-kultúra]] idején, az [[i. e. 5. évezred]]ben, de legkésőbb a [[Dzsemdet Naszr-kultúra]] ([[i. e. 4. évezred]]) idején már lakott volt. Igazi jelentőségét [[Gudea]] korától kapta, amikor [[Lagas]] államának fővárosává lett. A politikai élet és a vallási központ ide települt. Gudea nagyszabású templomépítési és restaurációs programot hajtott végre itt. Az uri hatalom bukásával jelentéktelenné vált, de még az [[i. e. 2. század]]ban is lakott volt. |
|||
A városban jelentős [[sumer nyelv]]ű agyagtábla- és más feliratos leletek kerültek elő, többek között a [[keselyűsztélé]]. Összesen mintegy {{szám|50000}} [[ékírás]]os dokumentum ismert. |
A városban jelentős [[sumer nyelv]]ű agyagtábla- és más feliratos leletek kerültek elő, többek között a [[keselyűsztélé]]. Összesen mintegy {{szám|50000}} [[ékírás]]os dokumentum ismert. |
||
A lap 2014. március 31., 10:31-kori változata
| Ningírszu | |
| Telloh | |
 | |
| Egy lelet Ningírszuból | |
| Névváltozatok | Gírszu, NinGírszu |
| Alapítás | i. e. 5. évezred |
| Megszűnés | i. e. 2. század |
| Oka | elnéptelenedés |
| Ország |  Irak |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Ningírszu
Pozíció Irak térképén
| |
 é. sz. 31° 37′, k. h. 46° 09′Koordináták: é. sz. 31° 37′, k. h. 46° 09′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ningírszu témájú médiaállományokat. | |
| Mezopotámia földrajza |
|---|
| Sumer |
| Akkád |
|
Babilóniai városok Asszíriai városok |
| Egyéb városok |
Ningírszu (sumer 𒊩𒃐 nin-gir2-su) a kora ókori Sumer egyik jelentős települése. Neve eredetileg valószínűleg csak Girszu volt, amelynek jelentése általában „tönkölybúza”. Írásban ezért megkülönböztették tőle a NIN logogrammával, így lett Ningirszu, amely névalak megegyezik a lagasi Ningírszu isten nevével. A település Lagastól 28 kilométerre fekszik, a mai Tell Lawh (vagy Tello[h]) nevű domb alatt.
Ningírszu legkorábbi rétegeinek feltárását talajvíz akadályozza, ezért csak valószínűsíthető, hogy az Ubaid-kultúra idején, az i. e. 5. évezredben, de legkésőbb a Dzsemdet Naszr-kultúra (i. e. 4. évezred) idején már lakott volt. Igazi jelentőségét Gudea korától kapta, amikor Lagas államának fővárosává lett. A politikai élet és a vallási központ ide települt. Gudea nagyszabású templomépítési és restaurációs programot hajtott végre itt. Az uri hatalom bukásával jelentéktelenné vált, de még az i. e. 2. században is lakott volt.
A városban jelentős sumer nyelvű agyagtábla- és más feliratos leletek kerültek elő, többek között a keselyűsztélé. Összesen mintegy 50 000 ékírásos dokumentum ismert.
