Nógrádsáp

Nógrádsáp
A Kisboldogasszony római katolikus templom
Nógrádsáp címere Nógrádsáp zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Kistérség	Rétsági
Jogállás	község
Polgármester	Pintér Bertalan (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2685
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	902 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	55,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 50′ 23″, k. h. 19° 21′ 18″47.83973, 19.35508
Nógrádsáp Pozíció Nógrád vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrádsáp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nógrádsáp község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben helyezkedik el, mintegy 1000 lakosával.

Fekvése

Nógrádsáp a Cserhát és a Gödöllői dombság találkozásánál, Nógrád megye délnyugati szegletében, Pest megye határán elhelyezkedő község. A településhez legközelebb lévő város Rétság amely mindössze 22 km, Vác 27 km-re, Aszód 30 km, Balassagyarmat 32 km, Budapest 55 km, valamint a megyeszékhely Salgótarján 80 km távolságra fekszik.

Megközelíthetősége

Személygépkocsival

Budapestről az 2/A autóút Rádi lehajtójától a Rád-Penc-Keszeg-Nézsa-Nógrádsáp útvonalon, kényelmes tempót választva egy óra elteltével érhető el a település.

Tömegközlekedéssel

Váccal szinte óránkénti autóbuszjárat köti össze Nógrádsápot.

Története

Nógrádsáp eredetileg két önálló település egyesítésével alakult ki. 1928-ban Alsó- és Felsősápot vonták össze Nógrádsáp néven. Az egyesítéshez elsősorban az vezetett, hogy erre az időre a két település teljes mértékben összeépült, lakói házassági kapcsolatok révén keveredtek, a 14. században épült késő gótikus templom is közös használatban volt.

Alsósáp

Alsósáp a váci püspökség ősi birtokai közé tartozott. 1460-ban már e püspökség birtokai között sorolták fel. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1715-ben 8 magyar háztartást írtak benne össze. 1848-ig a váci püspökség földesúri hatósága alá tartozott. A római katolikus temploma, mely csúcsíves ízlésben épült, a 14. századból való. A plébániát 1806-ban építették az itteni helyi káplánságból. 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a helységben. 1910-ben 503 lakosából 367 magyar, 136 szlovák volt. Ebből 465 római katolikus, 33 evangélikus, 5 izraelita volt.

Felsősáp

Felsősáp csak az 1715 évi összeírásban szerepelt először, akkor csupán 5, az 1720 évi összeírásban pedig 4 tót háztartását vették fel. 1720-ban kuriális községként szerepel, de csak a földesura volt nemes. Az 1700-as években több birtokosa is volt: 1744től a Baloghy család tagjai, majd az 1900-as évek elejétől Pásztor Illés és Szabó Rudolf voltak a nagyobb birtokosai. E két birtokoson kívül még Mende Bódog, ismert közgazdasági írónak volt itt úri laka, továbbá Pásztor Illésnek, aki a régi Hanzély-féle kúriát bírta. 1873-ban négy hónapon át tartó kolera járvány volt e községben. A határban emelkedik a Tatárhegy, mely a népvándorlás- vagy honfoglaláskorából való csonkakúp alakú magaslat, sáncokkal körülvéve. 1910-ben 388 lakosából 382 magyar, 6 szlovák volt. Ebből 355 római katolikus, 12 evangélikus, 16 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

A nógrádsápi templom

• Nógrádsápi gótikus templom [1]
• Boldogságos Szűz mennybemenetele templom
• Lourdesi barlang és Keresztút [2]

Források

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye

Külső hivatkozások

• Légifotók a templomról
• Nógrádsáp Önkormányzatának honlapja
• Nógrádsáp az utazom.com honlapján