„Homeli terület” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: pnb:ہومیئل ووبلاست |
Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title dm|52|24|É|29|38|K|type:adm1st_region:BY}} |
|||
[[Fájl:BelarusHomyelRegion.png|jobbra|bélyegkép|A Homeli terület elhelyezkedése]] |
|||
{| border="0" cellpadding="2" cellspacing="1" width="300" style="float:right;margin-left:1em; background:#e3e3e3;" |
|||
[[Fájl:Gomelz.jpg|jobbra|bélyegkép|A Homeli terület zászlaja (2005.10.20. óta)]] |
|||
|+ <big>'''Homeli terület'''<br>'''''Гомельская вобласць'''''</big> |
|||
|---- |
|||
! colspan="2" | Térkép |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| colspan="2" | [[Fájl:BelarusHomyelRegion.png|center|200px|A Homeli terület fekvése Fehéroroszországban]] |
|||
|---- |
|||
! colspan="2" | Jelképek |
|||
|- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| align="center" | [[Fájl:Gomelz.jpg|center|120px|A Homeli terület zászlaja (2005. 10. 20. óta)]] zászló |
|||
| align="center" | [[Fájl:Coat of arms of Homyel Voblast.png|center|90px|A Homeli terület címere]] címer |
|||
|---- |
|||
! colspan="2" | Adatok |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| [[Ország]]: || [[Fehéroroszország]] |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| [[Főváros]]: || [[Homel]] |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| [[ISO 3166-2]] kód: || <code>BY-HO</code> |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| Elnök: || Alekszander Jakabszon |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| [[Terület]]: || 40 400 [[négyzetkilométer|km²]] |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| [[Népesség]]: || 1 485 000 fő <small>([[2005]])</small><ref>Forrás: [http://belstat.gov.by/homep/ru/indicators/regions/r1.htm Belstat.gov.by]</ref> |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| [[Népsűrűség]]: || 37 fő/km² |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| Járások száma: || 21 |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| Járási jogú városok száma: || 4 |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| [[Időzóna]]: || [[Kelet-európai idő|EET]] ([[UTC]]+2) |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| [[Honlap]]: || [http://www.gomel-region.by Gomel-region.by] |
|||
|} |
|||
A '''Gomeli vagy Homeli terület''' (belarusz |
A '''Gomeli''' vagy '''Homeli terület''' ([[belarusz nyelv]]en ''Гомельская вобласць'', [[orosz nyelv| oroszul]] ''Гомельская область'' [Homelszkájá oblaszty]) [[Fehéroroszország]] közigazgatási egysége, az ország délkeleti részét foglalja el. Székhelye [[Homel]]. Területe az ország területének 1/4-e, így valamivel kisebb, mint [[Svájc]]é vagy [[Hollandia]]é. Délről [[Ukrajna|Ukrajnával]] ([[Csernyihivi terület|Csernyihivi]], [[Kijevi terület|Kijevi]], [[Zsitomiri terület|Zsitomiri]] és [[Rivnei terület]]), keletről [[Oroszország]]gal ([[Brjanszki terület]]), nyugatról a [[Breszti terület|Breszti]] és a [[Minszki terület]]tel, északról a [[Mahiljovi terület]]tel határos. |
||
== Természetföldrajz == |
== Természetföldrajz == |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:YelskRaion-Landscape.JPG|bélyegkép|balra|160px|Jellegzetes poleszjei táj a Jelszki járásban]] |
||
A terület tökéletes síkvidék, a [[Dnyeper]] és mellékfolyóinak (Pripjaty, Berezina, Szozs) feltöltött alföldje. A Poleszje mocsaras- |
A terület tökéletes síkvidék, a [[Dnyeper]] és mellékfolyóinak ([[Pripjaty]], [[Berezina]], [[Szozs]]) feltöltött alföldje. A [[Poleszje]] [[mocsár|mocsaras]]-[[erdő]]s síkvidékének keleti része is ide tartozik. A fluvioglaciális-alluviális síkságon csak a morénahátak ([[Maziri-hátság]], 206 m) jelentenek változatosságot. A terület 1/3-át mocsarak borítják. Itt találhatók az ország legnagyobb [[barnaszén]]készletei (a [[Zsitkavicsi járás]]ban), valamint az ország egész [[kőolaj]]- és [[földgáz]]készlete (a kitermelés központja a [[Szvetlahorszki járás]]). Jelentősek a [[tőzeg]]készletek is, [[Rahacsov]]ban pedig [[gyógyvíz|gyógyvizes]] fürdő működik. Területének 1/3-át erdő borítja. Védett területei közül a ''Csacserszki Természetvédelmi Terület''et kell kiemelni. |
||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
[[Fájl:Homel1.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A területi adminisztráció épülete Homelben]] |
|||
[[1924]] előtt csak a [[Mazir]]tól nyugatra fekvő területek tartoztak a Belorusz SZSZK-hoz. [[Gomel]] és környéke [[1926]]-ban, a terület középső része [[1924]]-ben került át [[Oroszország]]tól. [[1938]]-ban alakult meg a Homeli terület, ekkor mai területének keleti részén. Mai területe [[1954]] januárjában alakult ki, amikor a megszűnt ''Poleszjei terület''et (Mazir központtal) teljes egészében hozzácsatolták (a mai Zsitkavicsi, Lelcsici, Jelszki, Narovljai, Petrikavi, Maziri, Hojnyiki, Brahini, Kalinkavicsi járásokat), és a szintén megszűnő ''Babrujszki terület'' egyes részei is a Homeli területhez kerültek (a mai Szvetlahorszki és Akcjabrszki járások részei). A terület 1941 júliusától az 1943. novemberi homel-recsicai hadműveletekig volt német megszállás alatt, itt is intenzív partizánmozgalom folyt. A háború után gyors iparosítás kezdődött, megindult a kőolajtermelés (1964), nagy szuperfoszfátüzem (1966), kőolajfinomító (1975) és számos kisebb gyáregység épült. [[1967]]-ben a területet [[Lenin]]-renddel tüntették ki. [[1986]] áprilisában a [[csernobil]]i atomerőműben bekövetkezett baleset következményei legsúlyosabban a Homeli területet sújtották, jelentős területekről telepítették ki a lakosságot az ukrán (a Jelszki, Narovljai, Hojnyiki és Brahini járások déli része teljesen elnéptelenedett) és az orosz (a Dobrusi járás északi és a Vetkai járás keleti részét evakuálták) határvidéken. [[2005]]-ben Lukasenko elnök bejelentette a kiürített területek egy részének újratelepítését. |
[[1924]] előtt csak a [[Mazir]]tól nyugatra fekvő területek tartoztak a Belorusz SZSZK-hoz. [[Gomel]] és környéke [[1926]]-ban, a terület középső része [[1924]]-ben került át [[Oroszország]]tól. [[1938]]-ban alakult meg a Homeli terület, ekkor mai területének keleti részén. Mai területe [[1954]] januárjában alakult ki, amikor a megszűnt ''Poleszjei terület''et (Mazir központtal) teljes egészében hozzácsatolták (a mai Zsitkavicsi, Lelcsici, Jelszki, Narovljai, Petrikavi, Maziri, Hojnyiki, Brahini, Kalinkavicsi járásokat), és a szintén megszűnő ''Babrujszki terület'' egyes részei is a Homeli területhez kerültek (a mai Szvetlahorszki és Akcjabrszki járások részei). A terület 1941 júliusától az 1943. novemberi homel-recsicai hadműveletekig volt német megszállás alatt, itt is intenzív partizánmozgalom folyt. A háború után gyors iparosítás kezdődött, megindult a kőolajtermelés (1964), nagy szuperfoszfátüzem (1966), kőolajfinomító (1975) és számos kisebb gyáregység épült. [[1967]]-ben a területet [[Lenin]]-renddel tüntették ki. [[1986]] áprilisában a [[csernobil]]i atomerőműben bekövetkezett baleset következményei legsúlyosabban a Homeli területet sújtották, jelentős területekről telepítették ki a lakosságot az ukrán (a Jelszki, Narovljai, Hojnyiki és Brahini járások déli része teljesen elnéptelenedett) és az orosz (a Dobrusi járás északi és a Vetkai járás keleti részét evakuálták) határvidéken. [[2005]]-ben Lukasenko elnök bejelentette a kiürített területek egy részének újratelepítését. |
||
== Lakosság == |
== Lakosság == |
||
A Homeli terület lakosságának 84,2%-a [[belaruszok|belarusz]]; 11%-a [[oroszok|orosz]]; 3,3%-a [[ukránok|ukrán]]; 0,4%-a [[zsidók|zsidó]] nemzetiségű. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 27,5%-a, a mezőgazdaságban 10,8%-a. |
|||
A Homeli terület lakosságának 84,2%-a belarusz; 11%-a orosz; 3,3%-a ukrán; 0,4%-a zsidó nemzetiségű. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 27,5%-a, a mezőgazdaságban 10,8%-a. [http://www.gomel-region.by/ru/bottom_menu/oblast/population] |
|||
== Gazdaság == |
|||
Az Októberi Forradalom előtt gazdaságilag elmaradott, mezőgazdasági jellegű terület volt. A fő iparágak a papírgyártás, a fafeldolgozás és az élelmiszeripar volt. A szovjet időszakban az ötéves tervek folyamán gyorsan iparosodott a terület. A második világháború után a vegyipar jelentősége is megnőtt (az itt felfedezett kőolajkészletek révén). |
|||
=== Bányászat === |
|||
A belarusz kőolajkitermelés egésze a Homeli területen folyik. A lelőhelyek a [[Dnyeper]] és a [[Pripjaty]] közötti területen összpontosulnak ([[Recsica]] és Asztaskavicsi környéke). A [[Szvetlahorszk]]i hőerőmű és a vegyipar az 1965 óta tartó kitermelés eredményeként jött létre. Kálisókészleteit Davidovka és Petrikav környékén termelik ki. Kősóbányászat Mazir és Davidovka környékén, palabányászat Turav és Ljubany mellett folyik. A tőzegkitermelés (Uvarovicsi környéke, Belickoje, Lukszkoje, Davidovka) szintén számottevő, mintegy 1 millió tonna évente (az országos kitermelés 1/5-e). [[Fájl:Mazir-Druzsba.JPG|bélyegkép|A Barátság kőolajvezeték a maziri kőolajfinomítónál]] |
|||
=== Mezőgazdaság === |
|||
Jó minőségű termőföldjeinek nagy része súlyos károkat szenvedett a csernobili katasztrófa miatt. A legfontosabb termesztett növények a [[rozs]] és a [[búza]]. A [[burgonya]]- és [[alma]]termesztés szintén számottevő. Az országban egyedül itt terem meg a [[dinnye]], de az 1950-es években a [[szőlő]]- és [[rizs]]termesztés meghonosításával is kísérleteztek. Az állattenyésztés fő ága a [[szarvasmarha]]tartás, korábban a [[ló]]tenyésztés is nagy jelentőségű volt. |
|||
=== Ipar === |
|||
Az ország ipari termelésének 17%-a származik a Homeli területről. Három hőerőmű ([[Szvetlahorszk]], [[Mazir]], [[Homel]]) termel áramot. A legfontosabb iparág a gépgyártás. A mezőgazdasági gépgyártás központja Homel, ahol silózó kombájnokat és tőzegkitermelő erőgépeket gyártanak. [[Hojnyiki]]ben és [[Narovlja|Narovljában]] a traktorgyártás számára gyártanak alkatrészeket. Az ország vaskohászata is itt összpontosul: korábban a homeli öntöde, 1984 óta pedig a [[zslobin]]i vas- és acélkombinát Belarusz legnagyobb kohászati üzeme. A vegyipar a [[Barátság kőolajvezeték]]en érkező, és a helyi kőolajat és földgázt hasznosítja (Szvetlahorszk, Recsica, Mazir – kőolajfinomítás). Homelben foszfátműtrágyát, Szvetlogorszkban (Himvolokno cég) műszálakat állítanak elő. Nagy fafeldolgozó kombinátok működnek [[Zsitkavicsi]]ben, [[Rahacsov]]ban, [[Recsica|Recsicában]] és Homelben, cellulóz- és papírgyárak [[Dobrus]]ban és [[Szvetlahorszk]]ban. Recsicában bútorgyártás is folyik. Az élelmiszeripari üzemek közül a homeli húskombinátot, likőrgyárat és édességgyárat, valamint a rahacsovi tejkonzervgyárat kell megemlíteni. Kaszcjukovkában ablaküveggyár, Homelben nagy üvegipari kombinát működik. Dobrus porcelángyára 1978 óta működik. |
|||
== Közigazgatási beosztás == |
== Közigazgatási beosztás == |
||
A Homeli terület 21 járásra ([[rajon]]) oszlik. Homel 4 kerületre. Településállománya 2609 falusi településből (melyeket 275 községi tanács igazgat), 17 városi jellegű településből és 18 városból (ebből 2 járási jogú város – Homel és Mazir) áll (2005. január 1-jei állapot). |
A Homeli terület 21 járásra ([[rajon]]) oszlik. Homel 4 kerületre. Településállománya 2609 falusi településből (melyeket 275 községi tanács igazgat), 17 városi jellegű településből és 18 városból (ebből 2 járási jogú város – Homel és Mazir) áll (2005. január 1-jei állapot). |
||
[http://www.gomel-region.by/ru/bottom_menu/oblast/map_region A járások interaktív térképe] |
[http://www.gomel-region.by/ru/bottom_menu/oblast/map_region A járások interaktív térképe] |
||
=== Járások === |
=== Járások === |
||
[[Fájl:AdmGomel-1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Homel]]]] |
|||
[[Fájl:Papiernia front.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Dobrus]]]] |
|||
* [[Brahini járás]] (Брагинский район) |
|||
[[Fájl:Kalinkavichy1.JPG|bélyegkép|jobbra|250px||[[Kalinkavicsi]]]] |
|||
* [[Buda-Kasaljovai járás]] (Буда-Кошелевский район) |
|||
[[Fájl:Mazyr3.JPG|bélyegkép|jobbra|250px||[[Mazir]]]] |
|||
* [[Vetkai járás]] (Ветковский район) |
|||
[[Fájl:Zhlobin Orhodox Church-BY.jpg|bélyegkép|jobbra|250px||[[Zslobin]]]] |
|||
* [[Homeli járás]] (Гомельский район) |
|||
[[Fájl:Svetlahorsk towards industrial area-BY.jpg|bélyegkép|jobbra|250px||[[Szvetlahorszk]] ipari negyede]] |
|||
* [[Dobrusi járás]] (Добрушский район) |
|||
{| |
|||
* [[Jelszki járás]] (Ельский район) |
|||
| valign="top" | [[Fájl:Gomel-oblast-numbered.png|középre|200px|A Gomeli terület térképe]] |
|||
* [[Zsitkavicsi járás]] (Житковичский район) |
|||
| valign="top" | |
|||
* [[Zslobini járás]] (Жлобинский район) |
|||
# [[Brahini járás]] (Брагинский район) |
|||
# [[Buda-Kasaljovai járás]] (Буда-Кошелевский район) |
|||
# [[Vetkai járás]] (Ветковский район) |
|||
# [[Homeli járás]] (Гомельский район) |
|||
# [[Dobrusi járás]] (Добрушский район) |
|||
# [[Jelszki járás]] (Ельский район) |
|||
# [[Zsitkavicsi járás]] (Житковичский район) |
|||
# [[Zslobini járás]] (Жлобинский район) |
|||
# [[Kalinkavicsi járás]] (Калинковичский район) |
|||
# [[Karmai járás]] (Кормянский район) |
|||
# [[Lelcsici járás]] (Лельчицкий район) |
|||
# [[Lojevi járás]] (Лоевский район) |
|||
# [[Maziri járás]] (Мозырский район) |
|||
# [[Narovljai járás]] (Наровлянский район) |
|||
# [[Akcjabrszki járás|Oktyabrszkij járás]] (Октябрьский район) |
|||
# [[Petrikavi járás]] (Петриковский район) |
|||
# [[Recsicai járás]] (Речицкий район) |
|||
# [[Rahacsovi járás]] (Рогачевский район) |
|||
# [[Szvetlahorszki járás]] (Светлогорский район) |
|||
# [[Hojnyiki járás]] (Хойникский район) |
|||
# [[Csacserszki járás]] (Чечерский район) |
|||
|} |
|||
=== Legnagyobb városai === |
=== Legnagyobb városai === |
||
71. sor: | 100. sor: | ||
(Zárójelben a hivatalos orosz elnevezés) |
(Zárójelben a hivatalos orosz elnevezés) |
||
'''Városok''': |
|||
''' |
|||
Városok''': |
|||
* [[Buda-Kaseljeva]] (Buda-Koseljevo) |
* [[Buda-Kaseljeva]] (Buda-Koseljevo) |
||
* [[Csacserszk]] (Csecserszk) |
* [[Csacserszk]] (Csecserszk) |
||
110. sor: | 138. sor: | ||
* [[Uvaravicsi]] (Uvarovicsi) |
* [[Uvaravicsi]] (Uvarovicsi) |
||
* [[Zareccsa]] (Zarecsje) |
* [[Zareccsa]] (Zarecsje) |
||
== Gazdaság == |
|||
Az [[1917-es októberi orosz forradalom|Októberi Forradalom]] előtt gazdaságilag elmaradott, [[mezőgazdaság]]i jellegű terület volt. A fő iparágak a papírgyártás, a fafeldolgozás és az élelmiszeripar volt. A szovjet időszakban az ötéves tervek folyamán gyorsan iparosodott a terület. A [[II. világháború]] után a vegyipar jelentősége is megnőtt (az itt felfedezett kőolajkészletek révén). |
|||
=== Bányászat === |
|||
[[Fájl:Mazir-Druzsba.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Barátság kőolajvezeték]] a [[mazir]]i [[kőolajfinomító]]nál]] |
|||
A belarusz kőolajkitermelés egésze a Homeli területen folyik. A lelőhelyek a [[Dnyeper]] és a [[Pripjaty]] közötti területen összpontosulnak ([[Recsica]] és Asztaskavicsi környéke). A [[Szvetlahorszk]]i hőerőmű és a vegyipar az 1965 óta tartó kitermelés eredményeként jött létre. Kálisókészleteit [[Davidovka]] és [[Petrikav]] környékén termelik ki. Kősóbányászat [[Mazir]] és [[Davidovka]] környékén, palabányászat [[Turav]] és [[Ljubany]] mellett folyik. A tőzegkitermelés ([[Uvarovicsi]] környéke, [[Belickoje]], [[Lukszkoje]], [[Davidovka]]) szintén számottevő, mintegy 1 millió tonna évente (az országos kitermelés 1/5-e). |
|||
=== Mezőgazdaság === |
|||
Jó minőségű termőföldjeinek nagy része súlyos károkat szenvedett a csernobili katasztrófa miatt. A legfontosabb termesztett növények a [[rozs]] és a [[búza]]. A [[burgonya]]- és [[alma]]termesztés szintén számottevő. Az országban egyedül itt terem meg a [[dinnye]], de az [[1950-es évek]]ben a [[szőlő]]- és [[rizs]]termesztés meghonosításával is kísérleteztek. Az állattenyésztés fő ága a [[szarvasmarha]]tartás, korábban a [[ló]]tenyésztés is nagy jelentőségű volt. |
|||
=== Ipar === |
|||
Az ország ipari termelésének 17%-a származik a Homeli területről. Három hőerőmű ([[Szvetlahorszk]], [[Mazir]], [[Homel]]) termel áramot. A legfontosabb iparág a gépgyártás. A mezőgazdasági gépgyártás központja [[Homel]], ahol silózó kombájnokat és [[tőzeg]]kitermelő erőgépeket gyártanak. [[Hojnyiki]]ben és [[Narovlja|Narovljában]] a traktorgyártás számára gyártanak alkatrészeket. Az ország vaskohászata is itt összpontosul: korábban a homeli öntöde, 1984 óta pedig a [[zslobin]]i vas- és acélkombinát Belarusz legnagyobb [[kohászati]] üzeme. A vegyipar a [[Barátság kőolajvezeték]]en érkező, és a helyi kőolajat és földgázt hasznosítja ([[Szvetlahorszk]], [[Recsica]], [[Mazir]] – kőolajfinomítás). Homelben foszfát[[műtrágya|műtrágyát]], Szvetlogorszkban (Himvolokno cég) műszálakat állítanak elő. Nagy fafeldolgozó kombinátok működnek [[Zsitkavicsi]]ben, [[Rahacsov]]ban, [[Recsica|Recsicában]] és Homelben, cellulóz- és papírgyárak [[Dobrus]]ban és [[Szvetlahorszk]]ban. Recsicában bútorgyártás is folyik. Az élelmiszeripari üzemek közül a homeli húskombinátot, likőrgyárat és édességgyárat, valamint a rahacsovi tejkonzervgyárat kell megemlíteni. [[Kaszcjukovka|Kaszcjukovkában]] ablaküveggyár, [[Homel]]ben nagy üvegipari kombinát működik. [[Dobrus]] porcelángyára [[1978]] óta működik. |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{források}} |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{commons|Category:Homel province}} |
|||
* [http://www.gomel-region.by/?lang=txt_eng Hivatalos honlap (oroszul)] |
|||
* [http://www.gomel-region.by/?lang=txt_eng Hivatalos honlap] {{ru}} |
|||
{{Fehéroroszország közigazgatása}} |
{{Fehéroroszország közigazgatása}} |
A lap 2011. június 8., 22:49-kori változata
Térkép | |
---|---|
Jelképek | |
zászló | címer |
Adatok | |
Ország: | Fehéroroszország |
Főváros: | Homel |
ISO 3166-2 kód: | BY-HO
|
Elnök: | Alekszander Jakabszon |
Terület: | 40 400 km² |
Népesség: | 1 485 000 fő (2005)[1] |
Népsűrűség: | 37 fő/km² |
Járások száma: | 21 |
Járási jogú városok száma: | 4 |
Időzóna: | EET (UTC+2) |
Honlap: | Gomel-region.by |
A Gomeli vagy Homeli terület (belarusz nyelven Гомельская вобласць, oroszul Гомельская область [Homelszkájá oblaszty]) Fehéroroszország közigazgatási egysége, az ország délkeleti részét foglalja el. Székhelye Homel. Területe az ország területének 1/4-e, így valamivel kisebb, mint Svájcé vagy Hollandiaé. Délről Ukrajnával (Csernyihivi, Kijevi, Zsitomiri és Rivnei terület), keletről Oroszországgal (Brjanszki terület), nyugatról a Breszti és a Minszki területtel, északról a Mahiljovi területtel határos.
Természetföldrajz
A terület tökéletes síkvidék, a Dnyeper és mellékfolyóinak (Pripjaty, Berezina, Szozs) feltöltött alföldje. A Poleszje mocsaras-erdős síkvidékének keleti része is ide tartozik. A fluvioglaciális-alluviális síkságon csak a morénahátak (Maziri-hátság, 206 m) jelentenek változatosságot. A terület 1/3-át mocsarak borítják. Itt találhatók az ország legnagyobb barnaszénkészletei (a Zsitkavicsi járásban), valamint az ország egész kőolaj- és földgázkészlete (a kitermelés központja a Szvetlahorszki járás). Jelentősek a tőzegkészletek is, Rahacsovban pedig gyógyvizes fürdő működik. Területének 1/3-át erdő borítja. Védett területei közül a Csacserszki Természetvédelmi Területet kell kiemelni.
Történelem
1924 előtt csak a Mazirtól nyugatra fekvő területek tartoztak a Belorusz SZSZK-hoz. Gomel és környéke 1926-ban, a terület középső része 1924-ben került át Oroszországtól. 1938-ban alakult meg a Homeli terület, ekkor mai területének keleti részén. Mai területe 1954 januárjában alakult ki, amikor a megszűnt Poleszjei területet (Mazir központtal) teljes egészében hozzácsatolták (a mai Zsitkavicsi, Lelcsici, Jelszki, Narovljai, Petrikavi, Maziri, Hojnyiki, Brahini, Kalinkavicsi járásokat), és a szintén megszűnő Babrujszki terület egyes részei is a Homeli területhez kerültek (a mai Szvetlahorszki és Akcjabrszki járások részei). A terület 1941 júliusától az 1943. novemberi homel-recsicai hadműveletekig volt német megszállás alatt, itt is intenzív partizánmozgalom folyt. A háború után gyors iparosítás kezdődött, megindult a kőolajtermelés (1964), nagy szuperfoszfátüzem (1966), kőolajfinomító (1975) és számos kisebb gyáregység épült. 1967-ben a területet Lenin-renddel tüntették ki. 1986 áprilisában a csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset következményei legsúlyosabban a Homeli területet sújtották, jelentős területekről telepítették ki a lakosságot az ukrán (a Jelszki, Narovljai, Hojnyiki és Brahini járások déli része teljesen elnéptelenedett) és az orosz (a Dobrusi járás északi és a Vetkai járás keleti részét evakuálták) határvidéken. 2005-ben Lukasenko elnök bejelentette a kiürített területek egy részének újratelepítését.
Lakosság
A Homeli terület lakosságának 84,2%-a belarusz; 11%-a orosz; 3,3%-a ukrán; 0,4%-a zsidó nemzetiségű. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 27,5%-a, a mezőgazdaságban 10,8%-a.
Közigazgatási beosztás
A Homeli terület 21 járásra (rajon) oszlik. Homel 4 kerületre. Településállománya 2609 falusi településből (melyeket 275 községi tanács igazgat), 17 városi jellegű településből és 18 városból (ebből 2 járási jogú város – Homel és Mazir) áll (2005. január 1-jei állapot). A járások interaktív térképe
Járások
|
Legnagyobb városai
(zárójelben a 2005-ös becsült népesség)
- Homel (481 ezer fő)
- Mazir (112 ezer fő)
- Zslobin (73 ezer fő)
- Szvetlahorszk (71 ezer fő)
- Recsica (65 ezer fő)
- Kalinkavicsi (37 ezer fő)
- Rahacsov (33 ezer fő)
Városok és városi jellegű települések listája
(Zárójelben a hivatalos orosz elnevezés)
Városok:
- Buda-Kaseljeva (Buda-Koseljevo)
- Csacserszk (Csecserszk)
- Dobrus
- Hojnyiki
- Homel (Gomel)
- Jelszk
- Kalinkavicsi (Kalinkovicsi)
- Mazir (Mozir)
- Narovlja
- Petrikav (Petrikov)
- Rahacsov (Rogacsev)
- Recsica
- Szvetlahorszk (Szvetlogorszk)
- Turav (Turov)
- Vaszilevicsi
- Vetka
- Zsitkavicsi (Zsitkovicsi)
- Zslobin
Városi jellegű települések:
- Akcjabrszki (Oktyabrszkij)
- Azaricsi (Ozericsi)
- Balsavik (Bolsevik)
- Belick
- Brahin (Bragin)
- Cerahovka (Tyerehovka)
- Kamarin (Komarin)
- Kapatkevicsi (Kopatkovicsi)
- Karma (Korma)
- Kaszcjukovka (Kosztjukovka)
- Lelcsici
- Lojev
- Paricsi
- Szasznovi Bor (Szosznovij Bor)
- Sztresin
- Uvaravicsi (Uvarovicsi)
- Zareccsa (Zarecsje)
Gazdaság
Az Októberi Forradalom előtt gazdaságilag elmaradott, mezőgazdasági jellegű terület volt. A fő iparágak a papírgyártás, a fafeldolgozás és az élelmiszeripar volt. A szovjet időszakban az ötéves tervek folyamán gyorsan iparosodott a terület. A II. világháború után a vegyipar jelentősége is megnőtt (az itt felfedezett kőolajkészletek révén).
Bányászat
A belarusz kőolajkitermelés egésze a Homeli területen folyik. A lelőhelyek a Dnyeper és a Pripjaty közötti területen összpontosulnak (Recsica és Asztaskavicsi környéke). A Szvetlahorszki hőerőmű és a vegyipar az 1965 óta tartó kitermelés eredményeként jött létre. Kálisókészleteit Davidovka és Petrikav környékén termelik ki. Kősóbányászat Mazir és Davidovka környékén, palabányászat Turav és Ljubany mellett folyik. A tőzegkitermelés (Uvarovicsi környéke, Belickoje, Lukszkoje, Davidovka) szintén számottevő, mintegy 1 millió tonna évente (az országos kitermelés 1/5-e).
Mezőgazdaság
Jó minőségű termőföldjeinek nagy része súlyos károkat szenvedett a csernobili katasztrófa miatt. A legfontosabb termesztett növények a rozs és a búza. A burgonya- és almatermesztés szintén számottevő. Az országban egyedül itt terem meg a dinnye, de az 1950-es években a szőlő- és rizstermesztés meghonosításával is kísérleteztek. Az állattenyésztés fő ága a szarvasmarhatartás, korábban a lótenyésztés is nagy jelentőségű volt.
Ipar
Az ország ipari termelésének 17%-a származik a Homeli területről. Három hőerőmű (Szvetlahorszk, Mazir, Homel) termel áramot. A legfontosabb iparág a gépgyártás. A mezőgazdasági gépgyártás központja Homel, ahol silózó kombájnokat és tőzegkitermelő erőgépeket gyártanak. Hojnyikiben és Narovljában a traktorgyártás számára gyártanak alkatrészeket. Az ország vaskohászata is itt összpontosul: korábban a homeli öntöde, 1984 óta pedig a zslobini vas- és acélkombinát Belarusz legnagyobb kohászati üzeme. A vegyipar a Barátság kőolajvezetéken érkező, és a helyi kőolajat és földgázt hasznosítja (Szvetlahorszk, Recsica, Mazir – kőolajfinomítás). Homelben foszfátműtrágyát, Szvetlogorszkban (Himvolokno cég) műszálakat állítanak elő. Nagy fafeldolgozó kombinátok működnek Zsitkavicsiben, Rahacsovban, Recsicában és Homelben, cellulóz- és papírgyárak Dobrusban és Szvetlahorszkban. Recsicában bútorgyártás is folyik. Az élelmiszeripari üzemek közül a homeli húskombinátot, likőrgyárat és édességgyárat, valamint a rahacsovi tejkonzervgyárat kell megemlíteni. Kaszcjukovkában ablaküveggyár, Homelben nagy üvegipari kombinát működik. Dobrus porcelángyára 1978 óta működik.
Jegyzetek
- ↑ Forrás: Belstat.gov.by
Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap (oroszul)