Zslobin
| Zslobin | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Alapítás éve | 15. század | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám | 2334 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 76 844 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 38,4108 km² | ||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 52° 54′, k. h. 30° 02′Koordináták: é. sz. 52° 54′, k. h. 30° 02′ | |||
| Zslobin weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zslobin témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zslobin (Жлобін, oroszul Жлобин) – város Fehéroroszország délkeleti részén, a Homeli terület Zslobini járásának székhelye. A Dnyeper bal partján fekszik, Homeltől száz kilométerre északnyugatra. A terület 3. legnépesebb városa, 2005-ben 73 ezer lakosa volt. Az ország legfontosabb kohászati központja. Fontos vasúti csomópont a Homel-Babrujszk, illetve a Mazir-Mahiljov vasútvonalak kereszteződésénél. Vasúti és közúti híd a Dnyeperen, mellette halad el a Homel-Babrujszk közötti M5-ös főút.
Történelem[szerkesztés]
A település első írásos említése 1492-ből származik. A 15-16. században vára is volt. 1793-ban Oroszországhoz csatolták. 1893-ban épült meg a Gomel-Bobrujszk vasútvonal, 1886-ban pedig megnyílt a folyami gőzhajók kikötője, mely megalapozta a város fejlődését. 1902-ben megépült a Vityebszk-Zslobin, 1915-ben pedig a Sepetovka-Zslobin vasútvonal. 1924-ben a Belorusz SZSZK-hoz csatolták járási székhelyként, a következő évben várossá nyilvánították. 1933-ban 9,5 ezer, 1939-ben 19,3 ezer lakosa volt. A német megszállás alatt (1941 július – 1944 június) súlyos károkat szenvedett. 1970-ben 25 ezer lakosa volt [1]. Rohamos fejlődésnek az 1980-as években indult, amikor felépült a BMZ kohászati kombinát, mely 1984-ben kezdte meg a termelést. Lakossága háromszorosára nőtt, új lakótelepek sora épült.
Gazdaság[szerkesztés]
A város gazdasági életének meghatározója a BMZ (Белорусский металлургический завод) kohászati üzem, mely az az ország legnagyobb vas- és acélkohászati üzeme, mintegy 13 ezer foglalkoztatottal [2]. Jelentős élelmiszer (húskombinát) és könnyűipara, valamint vasúti járműjavító üzemei vannak. Fafeldolgozása és építőipara is említést érdemel.
Nevezetességek[szerkesztés]
Zslobin városképére a szocialista időszak épületei a jellemzőek, jelentős műemlékei nincsenek. Két temploma (Troickij-, Kazimir-templom) az 1990-es években épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.
