Vicebszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vityebszk szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Vicebszk
Viciebsk collage.jpg
Vicebszk címere
Vicebszk címere
Vicebszk zászlaja
Vicebszk zászlaja
Közigazgatás
Ország  Fehéroroszország
Alapítás éve 974
Irányítószám 210000–210999
Körzethívószám 212
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 373 880 fő (2015)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 172 m
Terület 124,54 km²
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Vicebszk (Fehéroroszország)
Vicebszk
Vicebszk
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 55° 11′, k. h. 30° 10′Koordináták: é. sz. 55° 11′, k. h. 30° 10′
Vicebszk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vicebszk témájú médiaállományokat.

Vicebszk (régebben oroszosan: Vityebszk; belarusz betűkkel: Віцебск; orosz betűkkel: Витебск; lengyel írással: Witebsk) járási jogú nagyváros Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület és a Vicebszki járás székhelye, az ország 4. legnépesebb városa. 2006-ban 342,2 ezer lakosa volt. Minszktől 273 km-re (közúton) északkeletre fekszik a Nyugati-Dvina, a Lucsesza és a Vityba folyók összefolyásánál, ez utóbbiról kapta a nevét is.

Történelem[szerkesztés]

A Krivics törzsszövetség településeként 974-ben alapították, első írásos említése egy 1021-es évkönyben található. A Polocki Fejedelemséghez tartozott a 12. századig, amikor megalakult az önálló Vityebszki Fejedelemség. Ekkoriban – mivel több kereskedelmi út kereszteződésénél feküdt – vált fontos várossá. 1320-ban a Litván Nagyfejedelemséghez került, majd később a lengyel-litván unió része lett. 1597-ben kapott magdeburgi városi jogokat. A katolikus vallási elnyomás ellen a város lakosai többször felkeltek, a legjelentősebb az 1623-as felkelés volt. 1772-ben Oroszországhoz került; 1796-ban a Belorusz Kormányzóság, majd 1802-től a Vityebszki Kormányzóság székhelye lett.

A 20. század elejére az ország egyik legjelentősebb városa volt, 1913-ban 109 ezer lakosa volt. 1898-ban a belorusz városok közül elsőként Vicebszkben indult meg a villamosközlekedés. A 19. század végén gyorsan fejlődött a munkásmozgalom (ekkoriban a város legnagyobb üzeme a belga befektető által alapított „Dvina” lenszövő volt), 1897-ben a zsidó kisiparosok (ekkoriban a város lakosságának fele zsidó volt) szervezete (bund), 1903-ban pedig a kommunista OSZDMP szervezet is megalakult. Ez utóbbi állt a városban 1905 októberében a sztrájkmozgalom élére.

Vicebszk óvárosa, a Szuvorov utca

Október 17-én a cári hatalom a kozák katonákkal verette szét a tüntető munkásokat. A városban 1917. november 9-én alakult meg a szovjethatalom. A szovjet időkben gyors iparosítás kezdődött, elsősorban a textilipar fejlődött gyorsan, de a fafeldolgozó ipar és a szerszámgépgyártás is gyors fejlődésen ment át. A város környéke (Markovscsina) iparosodott vidékké vált. A város jelentős része elpusztult a német megszállás (1941-1944) alatt. 1944. június 26-án szabadult fel a város, nagy része az ostrom alatt pusztult el. Az 1939-ben még 167,4 ezer lakosságú város teljesen elnéptelenedett, lakossága elmenekült és csak az 1960-as évek végére érte el háború előtti lélekszámát. A háború után a megsemmisült ipari üzemeket már 1950-re helyreállították. A háború után új üzemek létesültek (a Szovjetunió egyik legnagyobb házgyára, szőnyegkombinát stb.). Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a város lakosságát kétszeresére növelte a falusi lakosság beáramlásával. 1991 januárjában tartották az első Marc Chagall fesztivált, 1992 júniusában pedig felavatták a város híres szülöttének emlékművét. 1992 óta a Szlavjanszkij Bazar szláv zenei fesztivál színhelye. Napjainkban Vicebszket az ország kulturális fővárosaként is emlegetik.

Gazdaság[szerkesztés]

Vicebszk fontos ipari központ, 2 nagy szerszámgépgyára traktoralkatrészeket és fogaskerék-megmunkáló gépeket állít elő. Jelentős ipari ágazat a televíziógyártás (a Vityaz márkájú televíziókészülékek az egész egykori Szovjetunióban ismertek). A textilipart a lenfeldolgozó üzem és a szőnyegkombinát képviseli, sokoldalú élelmiszeripara és fafeldolgozásó ipara is van. A város jelentős közúti és vasúti csomópont, folyami kikötő a Nyugati-Dvinán.

Látnivalók[szerkesztés]

A város egyik legjellegzetesebb épülete az 1775-ben épült városháza (ratusa), amely ma a történelmi múzeumnak ad otthont. Számos temploma közül a legértékesebb a 12. században épült Blagovescsenszkij-templom, az ország egyik legrégebbi műemléke a Nyugati-Dvina partján (a legenda szerint itt volt Alekszandr Nyevszkij fejedelem esküvője). Meg kell említeni még a Szt. Barbara-templomot (1884-1885), a Kazanszkaja-monostor Szentháromság-templomát (Troickij, 1760) és a Pokrovszkij-templomot (1760).

A 18. század közepén klasszicista stílusban épült egykori Kormányzói palotában ünnepelte 1812-ben Napóleon császár 43. születésnapját. A palota előtt 1912-ben felállított obeliszk az 1812 évi honvédő háború emlékét őrzi. Múzeumai közül a honismereti és a Marc Chagall-emlékmúzeumot, valamint a képtárat kell megemlíteni. Marc Chagall szülőháza ma szintén múzeum.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Németország Frankfurt (Oder), Németország

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vicebszk témájú médiaállományokat.