„Thallóczy Lajos” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
87. sor: | 87. sor: | ||
* [[I. Apafi Mihály]] udvara (1878) |
* [[I. Apafi Mihály]] udvara (1878) |
||
* [http://real.mtak.hu/79766/ Magyar várak 1437 körül] (1878) |
|||
* [http://real-eod.mtak.hu/5463/ Lucrum Camerae (A kamara haszna)] (Bp., 1879) |
* [http://real-eod.mtak.hu/5463/ Lucrum Camerae (A kamara haszna)] (Bp., 1879) |
||
* [http://real-eod.mtak.hu/5215/ Utazás Levanteban] (Bp., 1882); lefordítva bolgárra: Пейковска, П., Пътепис на Лайош Талоци за България от 1881 г. Известия на държавните архиви, Т. 64, с. 202–232. |
* [http://real-eod.mtak.hu/5215/ Utazás Levanteban] (Bp., 1882); lefordítva bolgárra: Пейковска, П., Пътепис на Лайош Талоци за България от 1881 г. Известия на държавните архиви, Т. 64, с. 202–232. |
A lap 2020. december 6., 12:28-kori változata
Thallóczy Lajos | |
Fájl:Thalloczy Lajos.jpg | |
A Magyar Történelmi Társulat elnöke | |
Hivatali idő 1913 – 1916 | |
Előd | Teleki Géza |
Utód | Klebelsberg Kuno |
Születési név | Strommer Lajos |
Született | 1857. december 8.[1][2] Kassa |
Elhunyt | 1916. december 1. (58 évesen) Herceghalom |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Foglalkozás | történész |
Halál oka | vonatgázolás |
A Wikimédia Commons tartalmaz Thallóczy Lajos témájú médiaállományokat. |
Dr. Thallóczy Lajos (született: Strommer Lajos, Kassa, 1857. december 8.[3] – Herceghalom, 1916. december 1.) magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1913-tól 1916-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, politikus, valóságos belső titkos tanácsos, a császári és királyi közös pénzügyi minisztérium osztályfőnöke.[4]
Életpályája
Felvidéki német ajkú polgári családban született a Strommer Benedek Lajos név alatt.[5] Szülei Strommer Benedek és Uhl (Van der Well) Margit (1835–1895) voltak.[6] Nevét 1877-ben változtatta meg Strommerről Thallóczyra. Tanulmányait 1875 és 1879 között a budapesti egyetemen folytatta, ahol középiskolai tanári és bölcsészdoktori címet szerzett. 1879-ben magyar gazdaságtörténetből magántanári képesítést szerzett. Rövid ideig a Magyar Nemzeti Múzeum, 1879-től a Magyar Országos Levéltár tisztviselője volt. 1874–1884 közt a Századok, 1876–1880 közt az Archaeologiai Értesítő segédszerkesztője, majd 1877–1878-ban a Magyar Gyorsíró szerkesztője.
1883-tól az MTA levelező, 1895-től rendes tagja, 1913-tól a Magyar Történelmi Társulat elnöke; a magyar Balkán-kutatás megalapozója volt.
1885-től a közös Pénzügyminisztériumhoz tartozó bécsi udvari kamarai levéltár igazgatója, a Theresianumban a magyar történet és közjog, a Konzuli Akadémián a magyar közjog tanára volt. Gróf Tisza István miniszterelnök Thaly Kálmánt és Thallóczyt bízta meg Rákóczi hamvai hazahozatalának lebonyolításával (1906 októbere). Thallóczy 1908-tól osztályfőnök a közös Pénzügyminisztériumban. 1912-től valóságos belső titkos tanácsos, 1916-tól a megszállt Szerbia polgári kormányzója lett. 1916. december 1-jén Ferenc József temetéséről hazajövet Magyarország történelmének legsúlyosabb vasúti szerencsétlenségének áldozata lett.
Művei
Történelmi regényeinek és útleírásainak egynémelyike Deli álnéven jelent meg.
- I. Apafi Mihály udvara (1878)
- Magyar várak 1437 körül (1878)
- Lucrum Camerae (A kamara haszna) (Bp., 1879)
- Utazás Levanteban (Bp., 1882); lefordítva bolgárra: Пейковска, П., Пътепис на Лайош Талоци за България от 1881 г. Известия на държавните архиви, Т. 64, с. 202–232.
- A keleti kereskedelem története Magyarországon (1882)
- Vasvári Pál és a pesti egyetemi ifjúság 1844–1849 (Bp., 1882)
- Oroszország és hazánk (Bp., 1884);
- Zay Ferenc (Bp., 1884)
- Csömöri Zay Ferenc 1505–1570 (1885)
- Az "illyr" címergyűjtemények (1888)
- Magyarország és Raguza (1888)
- Horvát szokásjog (Bácsy Jakab álnéven, Bp., 1896)
- Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból (Bácsy Jakab álnéven, 1896)
- Blagay család oklevéltára (1897, Barabás Samuval)
- Tanulmányok a Blagay-család történetéből. Adalék Szlavonia történetéhez (1897)
- Die Geschichte der Grafen von Blagay (1898)
- Gyepün innen, gyepün túl (álnéven, Bp., 1898)
- Magyar–bulgár összeköttetések. Századok, 1898, II. füz., 113–123; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Унгарско-български връзки (fordítás P. Peykovska) In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 106–120.
- Oklevelek a magyar–bulgár összeköttetések történetéhez. 1360–1369. Történelmi Tár, II. füzet, 1898, N IV, 355–367; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Грамоти за историята на унгарско-българските връзки, 1360–1369 (fordítás P. Peykovska, S. Lekova). In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 121–142.
- Nagy Lajos és a bolgár bánság (1900); lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Лудовик Велики и българското банство (fordítás P. Peykovska, S. Lekova) In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 143–202.
- Bosznia története (1900)
- Gróf Benyovszky Móric haditengerészeti és kereskedelem-politikai tervei 1779–1801 (1901)
- Gróf Szécsen Antal (1901)
- Magyarország melléktartományainak oklevéltára című sorozat 4 kötete:
- A horvát véghelyek oklevéltára (Hodinka Antallal, Bp., 1903)
- Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára (Áldásy Antallal, Bp., 1907)
- Alsó-Szlavónia okmánytára 1244–1710 (Horváth Sándorral, Bp., 1912)
- Jajcza története (Monum. Hung. Hist., Bp., 1915)
- Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteiről… (Bp., 1905)
- Mantovai követjárás Budán, 1395 (Bp., 1905)
- III. Béla és a magyar birodalom (Bp., 1906)
- A szerb felkelés története I–II. (Bp., 1908–09)
- Bosnyák és szerb élet- és nemzedékrajzi tanulmányok (1909)
- Kállay Benjámin emlékezete (Bp., 1909)
- Frangepán család oklevéltára I–II. (1910–1913, Barabás Samuval)
- Tudákos levelek I–II. (álnéven, Bp., 1913–14)
- Acta et diplomata res Albaniae mediae aetatis illustrantia, I–II. (szerk. Konstantin Jirečekkel, Milan Šufflay-jal, 1913–18)
- Török–magyar oklevéltár, ford. Karácson Imre, szerk. T. L. (Krcsmárik Jánossal, Szekfű Gyulával, 1914)
- Jajcza (bánság, vár és város) története 1450–1527 (Bp., 1915)
- 1814-1914. (Bp., 1915) Online
Források
- Dževad Juzbašić - Ress Imre 2010 (szerk.): Thallóczy Lajos a történész és politikus. Budapest.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Унгарски учени за България (ХІХ - средата на ХХ в.). София, 2003. Съставител, научна редакция, превод, предговор, библиография и показалци П. Пейковска.
- Пейковска, П., Българо-унгарски научни взаимоотношения (ХІХ - средата на ХХ век). София, 2005, с. 40-49, 79-85.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
- Thallóczy Lajos és köre Bécsben
- П. Пейковска, Болгаро-венгерские связи в исторической науке и межличностные отношения (ХІХ век)
- Penka Peykovska, Thallóczy Lajos naplója Bulgáriáról és Ausztria-Magyarország külpolitikájáról a Balkán háborúk idejében (2.06.1912 - 26.11.1913)in Bg
- Művei a REAL-EOD-ban
További irodalom
- Szilágyi Ágnes Judit (2007): Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 49-54.
- ifj. Némethy Károly 1940: Emlékezések Thallóczy Lajosról. Budapest.