„Drégely vára” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dencey (vitalap | szerkesztései)
53 648 szerkesztés
Címke: HTML-sortörés
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
botok
25 802 szerkesztés
a clean up, replaced: Arany János → Arany János (2) AWB
37. sor: 37. sor:
<center>
<center>
{{idézet 2|Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,<br>Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;<br>Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,<br>Tetején lobogós hadi kopja.<ref name="Origo">{{cite web|url=http://www.origo.hu/sport/x-mag/20030325dregelypalank.html|title=Drégely várának története|accessdate=2009-08-23|date=2003-03-25|publisher=[[Origo.hu|Origo]]}}</ref>
{{idézet 2|Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,<br>Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;<br>Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,<br>Tetején lobogós hadi kopja.<ref name="Origo">{{cite web|url=http://www.origo.hu/sport/x-mag/20030325dregelypalank.html|title=Drégely várának története|accessdate=2009-08-23|date=2003-03-25|publisher=[[Origo.hu|Origo]]}}</ref>
|[[Arany János]]: ''Szondi két apródja'' (részlet)}}
|[[Arany János (költő)|Arany János]]: ''Szondi két apródja'' (részlet)}}
</center>
</center>


== Története ==
== Története ==
[[Fájl:Drégelypalánk.jpg|bélyegkép|balra|160px|Drégely vára. Trigell fent, Palánk lent a középkori rézmetszeten<ref>{{Borovszky}} Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város</ref>]]
[[Fájl:Drégelypalánk.jpg|bélyegkép|balra|160px|Drégely vára. Trigell fent, Palánk lent a középkori rézmetszeten<ref>{{Borovszky}} Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város</ref>]]


A [[tatárjárás|mongol]] könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő [[Árpád-ház]]i [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló [[Hontpázmány nemzetség]].
A [[tatárjárás|mongol]] könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő [[Árpád-ház]]i [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló [[Hontpázmány nemzetség]].


Első, fennmaradt okleveles említése [[1285]]-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a [[14. század]] elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] oligarcha előtt. [[1321]] után királyi várnagy parancsolt benne.
Első, fennmaradt okleveles említése [[1285]]-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a [[14. század]] elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] oligarcha előtt. [[1321]] után királyi várnagy parancsolt benne.


[[Fájl:Dregelyvár rekonstrukciós kép 7.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Drégely vára a 16. század közepén (rekonstrukció)]]
[[Fájl:Dregelyvár rekonstrukciós kép 7.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Drégely vára a 16. század közepén (rekonstrukció)]]


[[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király [[1390]]-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. [[1424]]-től egy évszázadig az [[esztergomi érsek]] tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt.<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref> [[Buda (történelmi település)|Buda]] várának [[1541]]-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref> Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.
[[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király [[1390]]-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. [[1424]]-től egy évszázadig az [[esztergomi érsek]] tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt.<ref name="várak"/> [[Buda (történelmi település)|Buda]] várának [[1541]]-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.<ref name="várak"/> Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.


[[1544]]-ben nevezte ki [[Várdai Pál]] [[esztergomi érsek]] a vár kapitányává [[Szondy György (várkapitány)|Szondy György]]öt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. [[Budai pasák listája|Ali budai pasa]] [[1552]] júliusában vonult fel a vár ostromára {{szám|12000}} fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref>
[[1544]]-ben nevezte ki [[Várdai Pál]] [[esztergomi érsek]] a vár kapitányává [[Szondy György (várkapitány)|Szondy György]]öt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. [[Budai pasák listája|Ali budai pasa]] [[1552]] júliusában vonult fel a vár ostromára {{szám|12000}} fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.<ref name="várak"/>
[[Fájl:Dregely 1617-ben.JPG|bélyegkép|jobbra|310px|Palánk vára 1617-ben Georg Hoefnagel metszetén. A rommá lőtt Drégely (Trigell)várát a török hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat]]
[[Fájl:Dregely 1617-ben.JPG|bélyegkép|jobbra|310px|Palánk vára 1617-ben Georg Hoefnagel metszetén. A rommá lőtt Drégely (Trigell)várát a török hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat]]
A korszak leghíresebb versmondója, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.
A korszak leghíresebb versmondója, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.
57. sor: 57. sor:
Két énökös apródgyát előállatá,<br>
Két énökös apródgyát előállatá,<br>
Azok előtt ily testamentomot szóla:<br>
Azok előtt ily testamentomot szóla:<br>
Az Ali basának két apródgyát ajánlá.<br>
Az Ali basának két apródgyát ajánlá.


Ezen igen kéri basát őnagyságát,<br>
Ezen igen kéri basát őnagyságát,<br>
70. sor: 70. sor:
{{idézet2|''És pattog a bomba, és röpked a gránát;''<br>
{{idézet2|''És pattog a bomba, és röpked a gránát;''<br>
''Minden tüzes ördög népet, falat ont:''<br>
''Minden tüzes ördög népet, falat ont:''<br>
''Töri Drégel sziklai várát.''|[[Arany János]]: Szondi két apródja}}
''Töri Drégel sziklai várát.''|[[Arany János (költő)|Arany János]]: Szondi két apródja}}
A török korszak után, a [[18. század]]tól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. A fennsíkra épült külső vár alaprajza ma már nehezen rekonstruálható. A kultúrtörténeti érték mentését [[1989]]-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. [[Teszári Károly]] a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja nevéhez fűződik a várrommaradványok helyreállítási munkáinak előkészítése. Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az [[1991]]-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, [[2002]]-ig 711 köbméter fal épült meg.
A török korszak után, a [[18. század]]tól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. A fennsíkra épült külső vár alaprajza ma már nehezen rekonstruálható. A kultúrtörténeti érték mentését [[1989]]-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. [[Teszári Károly]] a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja nevéhez fűződik a várrommaradványok helyreállítási munkáinak előkészítése. Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az [[1991]]-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, [[2002]]-ig 711 köbméter fal épült meg.


A lap 2017. január 23., 02:01-kori változata

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Drégely vára
Légifotó a várról
Légifotó a várról
Ország Magyarország
Mai településDrégelypalánk
Tszf. magasság444 m
Épült1285 előtt
Elhagyták1552
(sikeres török ostrom)
Állapotarom
Építőanyagakő
Elhelyezkedése
Drégely vára (Magyarország)
Drégely vára
Drégely vára
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 02′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 02′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Drégely vára témájú médiaállományokat.

Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.[1]

„ Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.[2] 		”
– Arany János: Szondi két apródja (részlet)

Története

Drégely vára. Trigell fent, Palánk lent a középkori rézmetszeten[3]

A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség.

Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.

Fájl:Dregelyvár rekonstrukciós kép 7.jpg
Drégely vára a 16. század közepén (rekonstrukció)

Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. 1424-től egy évszázadig az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt.[1] Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.[1] Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.

1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. Ali budai pasa 1552 júliusában vonult fel a vár ostromára 12 000 fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.[1]

Palánk vára 1617-ben Georg Hoefnagel metszetén. A rommá lőtt Drégely (Trigell)várát a török hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat

A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.

„ Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata,

Két énökös apródgyát előállatá,
Azok előtt ily testamentomot szóla:
Az Ali basának két apródgyát ajánlá.

Ezen igen kéri basát őnagyságát,
Vitésségre taníccsa ő két apróggyát,
És eltemettesse Szondi Györgynek tagját,
Mert majd itt megláttyák az ő szörnyű halálát.

”
– Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája

Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.

A vár mai állapota

Fájl:Dregely2006.jpg
Drégely várának romjai 2006-ban
Drégely várának romjai 2011-ben
„ És pattog a bomba, és röpked a gránát;

Minden tüzes ördög népet, falat ont:
Töri Drégel sziklai várát.

”
– Arany János: Szondi két apródja

A török korszak után, a 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. A fennsíkra épült külső vár alaprajza ma már nehezen rekonstruálható. A kultúrtörténeti érték mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Teszári Károly a Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja nevéhez fűződik a várrommaradványok helyreállítási munkáinak előkészítése. Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, 2002-ig 711 köbméter fal épült meg.

A várat mint történelmi jelentőségű idegenforgalmi látványosságot évente több ezren keresik fel.

Megközelíthetőség

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  2. ↑ Drégely várának története. Origo, 2003. március 25. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Drégely_vára&oldid=18370517”