„Alsórados” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
botok
116 360 szerkesztés
a Századjelölő számok arab számokkal (lásd WP:Forma és Kocsmafal)
története
7. sor: 7. sor:
==Története==
==Története==
A település elődje a [[12. század|12]] – [[13. század]]ban már létezett és az [[1429]]-es [[husziták|huszita]] haborúban pusztult el. A mai települést [[1473]]-ban említik először. [[1554]]-ben [[I. Ferdinánd]] királytól vásártartási jogot kapott. [[1560]]-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd [[1730]]-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma [[1560]]-ban épült, a [[18. század]]-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik [[1830]]-ban zsinagógát építettek.
A település elődje a [[12. század|12]] – [[13. század]]ban már létezett és az [[1429]]-es [[husziták|huszita]] haborúban pusztult el. A mai települést [[1473]]-ban említik először. [[1554]]-ben [[I. Ferdinánd]] királytól vásártartási jogot kapott. [[1560]]-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd [[1730]]-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma [[1560]]-ban épült, a [[18. század]]-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik [[1830]]-ban zsinagógát építettek.

Vályi András szerint ''"RADOSÓCZ. Radosovcze. Egygyik Mezõváros, másik Tót falu Nyitra Vármegyében, egygyiknek földes Ura a’. F. Tsászár; másiknak pedig Gróf Erdõdy Uraság; ez fekszik Dombóhoz közel, mellynek filiája; a’ Mezõváros fekszik Szakolczához másfél mértföldnyire; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik közép termékenységûek, vagyonnyaik meglehetõsek, második osztálybéliek.
"'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Radosócz (Radosov), tót m.-város, Nyitra vmegyében, ut. p. Holicstól keletre 1 mfdnyire: 989 kath., 7 evang., 87 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, vizimalmokkal, s országos vásárokkal. F. u. õ cs. k. felsége.
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>

[[1910]]-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Pöstyéni járás]]ához tartozott.
[[1910]]-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Pöstyéni járás]]ához tartozott.


18. sor: 25. sor:
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-531127&pos_y=-1246000&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Rado%9Aovce%2C%20Trnava Alsórados Szlovákia térképén]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-531127&pos_y=-1246000&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Rado%9Aovce%2C%20Trnava Alsórados Szlovákia térképén]
*[http://www.travelatlas.sk/orientacne_mapy/radosovce.html Alsórados térképe]
*[http://www.travelatlas.sk/orientacne_mapy/radosovce.html Alsórados térképe]

==Források==
<references/>


[[Kategória:Szlovákia települései|Alsorados]]
[[Kategória:Szlovákia települései|Alsorados]]

A lap 2007. május 13., 12:12-kori változata

Alsórados (1899-ig Radosócz, szlovákul Radošovce) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2001-ben 387 lakosából 378 szlovák volt.


Fekvése

Nagyszombattól 15 km-re északra fekszik.

Története

A település elődje a 12 – 13. században már létezett és az 1429-es huszita haborúban pusztult el. A mai települést 1473-ban említik először. 1554-ben I. Ferdinánd királytól vásártartási jogot kapott. 1560-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd 1730-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma 1560-ban épült, a 18. század-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik 1830-ban zsinagógát építettek.

Vályi András szerint "RADOSÓCZ. Radosovcze. Egygyik Mezõváros, másik Tót falu Nyitra Vármegyében, egygyiknek földes Ura a’. F. Tsászár; másiknak pedig Gróf Erdõdy Uraság; ez fekszik Dombóhoz közel, mellynek filiája; a’ Mezõváros fekszik Szakolczához másfél mértföldnyire; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik közép termékenységûek, vagyonnyaik meglehetõsek, második osztálybéliek. " [1]

Fényes Elek szerint "Radosócz (Radosov), tót m.-város, Nyitra vmegyében, ut. p. Holicstól keletre 1 mfdnyire: 989 kath., 7 evang., 87 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, vizimalmokkal, s országos vásárokkal. F. u. õ cs. k. felsége. " [2]

1910-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma a 18. században épült, mai formáját a 19. században nyerte el, amikor historizáló gótikus-reneszánsz stílusban építették át.
  • A falu gazdag népi hagyományokkal is rendelkezik.

Külső hivatkozások

Források

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsórados&oldid=1644576”