„Vihnye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
{{Garamszentkereszti járás}}
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Százalék, ezrelékjelek és Celsius-fokok körüli rendezés
5. sor: 5. sor:


==Története==
==Története==
Vihnye 38 fokos gyógyforrásairól ismert, melyet már [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] és [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] is felkeresett. A településnek arany,ezüst és vasbányái voltak.
Vihnye 38 °C-os gyógyforrásairól ismert, melyet már [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] és [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] is felkeresett. A településnek arany,ezüst és vasbányái voltak.


Vihnyét, Vihnyefürdőt és Peszerényt 1891-ben egyesítették, majd 1914-ben a Vihnye nevet kapta.
Vihnyét, Vihnyefürdőt és Peszerényt 1891-ben egyesítették, majd 1914-ben a Vihnye nevet kapta.

A lap 2007. április 10., 12:33-kori változata

Vihnyepeszerény (1891-ig három falu Vihnye, Vihnyefürdő és Peszerény, szlovákul: Vyhne, németül: Eisenbach): falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése

Selmecbányától 12 km-re északnyugatra fekszik.

Története

Vihnye 38 °C-os gyógyforrásairól ismert, melyet már Rákóczi és Bercsényi is felkeresett. A településnek arany,ezüst és vasbányái voltak.

Vihnyét, Vihnyefürdőt és Peszerényt 1891-ben egyesítették, majd 1914-ben a Vihnye nevet kapta. 1910-ben 1623, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

2001-ben 1391 lakosából 1366 szlovák volt.