Rosztov-na-Donu
Rosztov-na-Donu (Ростов-на-Дону) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Rosztovi terület | ||
Alapítás éve | 1749 | ||
Polgármester | Zinaida Vasziljevna Nyejarohina [1] | ||
Irányítószám | 344000–344999 | ||
Körzethívószám | 863 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 135 968 fő (2023. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 13′ 21″, k. h. 39° 42′ 36″47.222500°N 39.710000°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 21″, k. h. 39° 42′ 36″47.222500°N 39.710000°E | |||
Rosztov-na-Donu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosztov-na-Donu témájú médiaállományokat. |
Rosztov-na-Donu (oroszul: Ростов-на-Дону ) avagy Don-menti Rosztov Oroszország tizedik legnépesebb városa. Történelmi város a Don partján, fontos kulturális, oktatási, politikai, kereskedelmi és gazdasági központ, a Rosztovi terület székhelye.
Lakossága: 1 089 261 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
[szerkesztés]A Don jobb partján a folyó torkolatától mintegy 20 km-re terül el.
Története
[szerkesztés]Rostov-na-Donu környéke az itt végzett régészeti kutatások alapján már az ókorban is lakott hely volt, a város határától körülbelül 30 kilométerrel nyugatra állt egykor Tanaisz városa is.
A város újabb kori története Nagy Péter orosz cár 1695-96 évi azovi hadjáratához kapcsolódik. A cár figyelmét már ekkor felkeltette a későbbi város helyének előnyös elhelyezkedése.[3]
A területen, a Tyemernyik (a Don mellékfolyója) torkolata közelében 1749-ben vámházat, kikötőt, raktárakat, helyőrségi laktanyát létesítettek. A mai város helyén Jelizaveta Petrovna cárnő uralkodása idején, 1761-ben nagy erődöt építettek, hogy védje az orosz kereskedelmi útvonalakat és az ország déli határát a kozákok és a krími tatárok betöréseitől. Miután a 18. század végére Oroszországnak sikerült kiszorítania a törököket a fekete-tengeri régióból, az erőd elvesztette katonai jelentőségét, és a vámszedési hellyel együtt hamarosan fontos kereskedelmi központtá vált. A kettő egyesítésével keletkezett település 1797-ben városi státuszt kapott, később kormányzósági székhely lett.[4]
Rostov-na-Donu kikötője a 19. századra Dél-Oroszország legfontosabb kereskedelmi központja és közlekedési csomópontja lett. A 19. század közepén kezdődött meg itt az ipari fejlődés. 1846-ban felépült a vasöntőde, majd létrejöttek a Harkov (1871), Voronyezs (1871) és Vlagyikavkaz (1875) közötti vasúti összeköttetések. Az ipari fellendülést a népesség gyors növekedése kísérte, a 19. század végére már 140 ipari vállalkozás létesült a városban. Az oroszországi déli kikötő volt az egyik legnagyobb átrakodási pont, különösen a gabona, a vasérc és a fa kivitelében.
Történelmileg Rostov-na-Donu két részből áll: Rostov és Nahicsevan. Nahicsevan önálló város volt, melyet 1778-ban örmények alapítottak, akiket a Krímből II. Katalin költöztetett ide.[5] A két város egykori határa a Színházi tér. Nahicsevan városrész ma is nagy örmény közösségnek ad otthont.
A városhoz tartozó területen három hadifogolytábor volt, ahol sok II. világháborús magyar fogoly éveket töltött el.[forrás?]
Oktatás
[szerkesztés]A rosztovi egyetem (Déli Szövetségi Egyetem; Южный Федеральный Университет (ЮФУ)) alapítási idejét tekintve Oroszország 3. legrégebbi egyeteme. Az egyetem elődjét eredetileg I. Sándor orosz cár alapította 1816-ban Varsóban, viszont amikor az első világháború idején, 1915-ben a német seregek Varsó felé közelítettek, akkor Rosztovba evakuálták az egyetemet.
Gazdasági élet, közlekedés
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. Kiemelkedik a helikoptergyártás A Rosztvertol vállalat gyártja a Mi–24 (Mi–35), Mi–26 és Mi–28, típusú helikoptereket. Fontos még a gépipar, fémfeldolgozó ipar (csapágygyártás) és kábelgyártás.
Továbbá ebben a városban van a Rostselmash gyára,mely Oroszország legnagyobb kombájn- és traktorgyára.
A város könnyűipara is jelentős: növényi olaj feldolgozás, dohányipar stb.
Közlekedés
[szerkesztés]A rosztovi repülőtér (IATA: ROV, ICAO: URRR) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Moszkvával és további orosz és európai városokkal.
Továbbá ebben a városban van a Rostselmash gyára,mely Oroszország legnagyobb kombájn- és traktorgyára.
Rosztov fontos folyami kikötő. A Donon és a Volgán keresztül elérhető a Kaszpi-tenger és közvetlen az Azovi-tenger és a Fekete-tenger is.
Látnivalók
[szerkesztés]Testvértelepülések
[szerkesztés]- Németország Dortmund
- Skócia Glasgow
- Bulgária Pleven
- Németország Gera
- Franciaország Le Mans
- Görögország Vólosz
- Finnország Kaiani
- Dél-Korea Csonzshu
- Törökország Antalya
- Örményország Jereván
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
- ↑ Az Azovi hadjárat idején Nagy Péter kijelöli a Don partján a leendő erődítmény helyét
- ↑ Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- ↑ Goroda Rosszii. Enciklopegyija
Források
[szerkesztés]- Oroszország közigazgatási földrajza [2]