Tanaisz (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tanaisz, Tanais
Танаис
Tanaisz romjai
Tanaisz romjai

Alapítási. e. 3. század
Megszűnés5. század
Ország Oroszország
Elhelyezkedése
Tanaisz (Oroszország)
Tanaisz
Tanaisz
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 47° 16′ 08″, k. h. 39° 20′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 08″, k. h. 39° 20′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tanaisz, Tanais témájú médiaállományokat.

Tanaisz, Tanais (görög nyelven: Τάναϊς Tánaïs, orosz nyelven: Танаис) ókori görög város volt a Don folyó deltájában, a meótiszi mocsarak közelében.

Fekvése[szerkesztés]

Rosztov-na-Donutól 30 kilométerrel nyugatra.

Története[szerkesztés]

Tanaisz a térképen

A Don folyam torkolatát az ókorban szkíta népek lakták, és az i. sz. 700-as-800-as években ez a Meótisz néven nevezett terület, az egykori Dentu-Magyaria volt a magyarok második őshazája. Az itt élő népek mellé i. e. 600 körül milétoszi görög hajósok, görög kereskedők telepedtek le az itt élő népek és a nyugat közötti áruforgalom lebonyolítása céljából. Az a hely, ahol az árucsere történt, idővel hatalmas várossá nőtte ki magát. Az itt kialakult települést a görög források Tanaisznak nevezték el. A város az ókori európai kereskedelem egyik központjává vált, ahonnan a görögök szkíta gabonát és tartósított halat szállítottak, de ott jutottak hozzá Szkítia egyéb luxuscikkeihez is. A hosszú ideig virágzó települést a 330-as években a gótok elpusztították. A város azonban gyorsan kiheverte a támadást, és később is a szkíták és hunok központja maradt. A 13. században a Földközi-tenger kikötőiből kiszorult Velence építette újjá, és alapított itt kereskedelmi telepet a tatárok engedélyével. Később a genovaiak szerezték meg, fontos hely volt az Arany Hordával való kereskedelemben, a kaffai genovai konzul által ellenőrzött összes fekete-tengeri kolóniával együtt. 1392-ben Timur Lenk, 1471-ben az oszmán törökök, 1696-ban az oroszok, majd 1711-ben a törökök és 1771-ben pedig ismét az orosz birodalom hódította meg.

Tanaiszról többek között már Sztrabón is említést tett egyik leírásában.

Régészet[szerkesztés]

Először 1823-ban Ivan Sztyempkovszkij végzett itt régészeti munkálatokat. A rendszeres modern ásatások 1955-ben kezdődtek. Egy közös orosz–német csapat nemrégiben feltárta Tanaisz helyszínét. Tanaisz feltárt romjai a közeli régészeti parkban tekinthetők meg.

Képek[szerkesztés]

Tanaiszi táblák[szerkesztés]

Az ősi városból néhány feliratos emlék is előkerült, melyek közül a leghíresebbek az úgynevezett tanaiszi táblák, amelyeken görög nyelven olvashatók az ott élt uralkodók nevei. E nevek között szarmata és görög nevek is találhatók, ami arra utal, hogy sztyeppei lovasok és görög hajósok vegyesen lakták a területet. A feliratok a Kr. u. 3. század elejéről valók. E nevek között bukkan fel először a horvátok neve is horuat alakban, kiket sokan szarmata eredetűnek vélnek, míg mások a skandináv–szkíta kapcsolatokra találtak benne adatokat.

Genetika[szerkesztés]

Egy a helyszínen talált csontvázból 9 Y-kromoszóma markert nyertek ki. Az eredmény 389I = 13, 389II = 30, 458 = 15, 385 = 11, 393 = 13, 391 = 11, 635 = 23, 437 = 14, 448 = 19. Ez az eredmény az R1a haplocsoportra jellemző.

Források[szerkesztés]

  • Ókori Lexikon
  • Orosz régészeti múzeum [1], [2]
  • [3]