Régészeti kultúrák Magyarországon

A mai Magyarország területéről írásos emlékeink csak a római kortól vannak. A különböző régészeti kultúrák azonban már a középső őskőkorszaktól (középső paleolitikumtól) kezdve kimutathatók (az alsó paleolitikumbeli vértesszőlősi telep úgy tűnik, az akkori mediterrán éghajlatnak köszönhető). A jelenlegi, mintegy százezer éve tartó jégkorszak (aminek az elmúlt 10 évezredben, éppen egy interglaciális, azaz két eljegesedés közötti szakaszát éljük meg) első felében a neandervölgyi emberek (homo neanderthalis) kultúrái mutathatók ki. Érdekesség, hogy hazánk területére esik olyan lelőhely is, a Bükk hegységbeli Szeleta-barlang, ahol kézzelfoghatóan kimutatható a neandervölgyiek és a homo sapiens közötti váltás. A magyarországi mezolitikus kultúrák leletei azt támasztják alá, hogy a homo sapiens a jelenlegi interglaciális beköszöntével sem tűnt el hazánk területéről és bizonyos helyeken (Jászság, Dunakanyar, Balaton vidéke) folyamatosan fennmaradt a földművelést, állattenyésztést és az agyagedény-készítés (fazekasság) tudományát magukkal hozó újkőkorszaki (neolitikus) telepesek megjelenéséig. Ezt követően pedig egyrészt éppen innét indul ki a földművelés és állattenyésztés továbbterjedése Nyugat- és Kelet-Európa felé, másrészt többször is itt találkoztak a Balkán (vagy éppen Anatólia)felől északra, a kelet-európai sztyeppövezet felől nyugatra és a Nyugat-Európa felől keletre terjedő hatások. A Magyarország területén feltárt régészeti kultúrákról "A magyar régészet az ezredfordulón" című mű kronológiai táblái adnak áttekintést.

Paleolitikum

• Alsó paleolitikum
  • Vértesszőlős Őstelep

• Középső paleolitikum (neandervölgyiek)
  • Charentien-kultúra, kb. 90 000-40 000 évvel ezelőtt, lelőhelyek: Érd (Fundoklia-völgy), Tata.
  • Jankovich kultúra, elterjedése: Pilis-Vértes-Gerecse (névadó: Jankovich-barlang) hegységek, Ipoly-mente.
  • Moustieri kultúra, lelőhely: Suba-lyuk.
  • Bábonyi kultúra, névadó lelőhely: Sajóbábony.
  • Szeleta-kultúra korai fázis, névadó lelőhely: Szeleta-barlang.

• Felső paleolitikum
  • Szeleta-kultúra késői fázis, névadó lelőhely: Szeleta-barlang.
  • Aurignaci kultúra Istállós-kői-barlang (paleolitikum) é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 25′ 08″48.071852777778, 20.418905555556 40 000 - 31 000 éve.
  • Gravetti kultúra – a név eredete a kovakőből készült nyílhegyekről.
    • 1. települési hullám: 28 000 - 26 000 éve a Bécsi medencétől a Hernád és Bodrog völgyéig.
    • 2. települési hullám: 20 000 - 18 000 éve, alapanyagként folyami hordalékkavicsot használtak.
    • 3. települési hullám: 16 000 - 15 000 éve, Gerecse, Pilis, Vértes hegységek, Duna-kanyar (Pilsmarót, Dömös). Dömösi rúdsátor.
  • Lovasi őskőkori festékbánya
  • Sümeg mogyorósdombi kovakőbánya

Mezolitikum

• • Dunai-tardenoisi kultúra
  • Jászberényi és jászteleki fázisok radiokarbon keltezés: 8030 éve
  • Levélhegyes kultúra

Neolitikum

• Korai neolitikum
  • Körös-kultúra
  • Starčevo kultúra

• Középső neolitikum
  • (Dunántúli) Vonaldíszes kerámia kultúrája (DVK)
  • Alföldi Vonaldíszes kultúra
  • DVK továbbfejődése
    • Kottafejes kultúra (középső neolitikum)
    • Zselízi kultúra (középső neolitikum)
  • Bükki kultúra (középső neolitikum)
  • Korai bánáti-(Vinča)kultúra (középső neolitikum)

• Késő neolitikum
  • Lengyeli kultúra I-II. fázis
  • Késő bánáti-(Vinča)kultúra (késői neolitikum)
  • Vinča hatás
    • Tiszai kultúra (késő neolitikum)
    • Sopot-Bicske kultúra (késő neolitikum)

Rézkor

• Korai rézkor
  • Lengyeli kultúra III. fázis
  • Balaton-lasinja kultúra
  • Tiszapolgári kultúra

• Középső rézkor
  • Boleráz kultúra
  • Bodrogkeresztúri kultúra

• Késő rézkor
  • Hunyadihalmi kultúra
  • Tűzdelt barázdás kerámia kultúrája
  • Baden-péceli kultúra

Bronzkor

• Korai bronzkor)
  • Vučedoli kultúra
    • Makói kultúra
    • Ljubljanai kultúra
  • Hatvani kultúra
  • Perjámosi kultúra
  • Ottományi kultúra
  • Zóki kultúra
  • Nagyrévi kultúra
  • Harangedényes kultúra

• Középső bronzkor)
  • Litzen-kerámia
  • Gáta-Wieselburg kultúra

Elterjedése: A Dunántúlon, a Rábától nyugatra. Egy telepét Sárvár mellett tárták fel 2004-2005-ben.

• • Mészbetétes edények kultúrája

Elterjedése: A Dunántúlon, a Rábától keletre.

• • Kisapostagi kultúra
  • Vatya-kultúra
  • Gyulavarsándi kultúra
  • Késő Vattinai kultúra
  • Füzesabonyi kultúra
  • Koszideri kultúra
  • Szeremlei kultúra
  • Halomsíros kultúra

• Késő bronzkor)
  • Pilinyi kultúra
  • Csorva kultúra
  • Gáva-kultúra
  • Kyjatice-kultúra
  • Urnamezős kultúrák
    • Váli kultúra
    • Balaton-csoport
    • Bakonyvidéki urnamezős kultúra
    • "Bronz-Hallstatt"

Vaskor

• Kora vaskor
  • Hallstatti kultúra

• Késő vaskor
  • Preszkíta kultúra
  • La Tène-kultúra (kelta)

Források

• ↑ Ezredfordulón: Magyar régészet az ezredfordulón, Főszerkesztő: Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály, Budapest (2003). Hozzáférés ideje: 2012. február 17. 
• Bóna István: A nemzetségi és törzsi társadalom története Magyarországon. In: Magyarország története. előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest 1984. III. fejezet.
• Gábori Miklós: A régibb kőkor Magyarországon. In: Magyarország története. előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest 1984. II. fejezet.
• ↑ Kalicz: Kalicz Nándor. Agyagistenek – A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest (1980). ISBN 9631307530 
• Kőszegi Frigyes: A történelem küszöbén. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984.
• ↑ Makkay Indoeurópai: Makkay János. Az indoeurópai népek őstörténete. Gondolat•Budapest (1991). ISBN 963-282-418-0 
• Makkay János: A tiszaszőlősi kincs. Nyomozás egy rézkori fejedelem ügyében. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1985.
• ↑ Renfrew: Colin Renfrew. A civilizáció előtt. Osiris Kiadó, Budapest (2006). ISBN 9633896959 
• Trogmayer Ottó: Ásatási történetek. Bába Kiadó, Szeged, 2004.
• ↑ Horváth–Svingor–Molnár: Horváth Tünde – S. Svingor Éva – Molnár Mihály. „Újabb adatok a bádeni-péceli kultúra keltezéséhez”. Archeometriai Műhely (2006/3).  
• ↑ Nagy: Nagy Marcella. „A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn”. Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője (2011/34/1).