Szeleta-kultúra
A Szeleta-kultúra a korai felső-paleolitikum levéleszközös kultúrája Közép-Európában, amely kb. 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg. A kultúra a magyarországi Északi-középhegységhez tartozó Bükk-vidék területén alakult ki.[1] A tízkötetes Magyarország története első kötetének 2. fejezetében Gábori Miklós az egyetlen, a nemzetközi őstörténet által magyarországi lelőhelyről elnevezett kultúraként említi(1984-ben) a Szeleta-kultúrát.[1]
Jellegzetességei
[szerkesztés]A műveltség legjellemzőbb eszközei a kétoldali megmunkálású hegyek, úgynevezett Bársony-házi „szakócák” – a fiatal fázisban – babérlevél alakú lándzsahegyek.
Kapcsolódó kultúrák
[szerkesztés]Feltehetően a jégkor utolsó felmelegedése alatt és az azt követő eljegesedés elején élt (150-93 ezer évvel ezelőtt) Bábony-kultúra a Szeletien kultúra elődje volt.
A szakócák készítésében a Szeleta-kultúra a középső-paleolitikum idején Közép-Európában élt Micoquien (kiejtése: mikokien) kultúra technológiai hagyományait folytatja.[2]
Az Szeleta barlang alsó-kultúrréteg radiokarbon vizsgálattal megállapított dátuma 41 700 évvel ezelőtti. Gábori Miklós jelzi, hogy az alsó réteg még középső-paleolitikumi is lehet. A jellegzetes babérlevél alakú lándzsahegyeket a felső rétegben találták.[1] A felső réteg radiokarbon dátuma: 32 580 év.[1]
A Jankovich-barlangban (Jankovich-kultúra) sikerült a magyarországi solutréi kultúra kialakulásának egy új fázisát kimutatni, amely a Szeleta-barlang (Szeleta-kultúra) proto-solutréi és a Szeleta-barlang legfelsőbb rétegéből előkerült klasszikus solutréi formákat áthidalja. [3]
A kultúra fennállásának végén (kb. 22 ezer évvel ezelőtt) kortársa lehetett a gravetti kultúrának. Így az aurignaci kultúrával is együtt élt egy ideig.[2]
Lelőhelyei
[szerkesztés]A kultúra lelőhelyei a Bükk hegység keleti részén találhatók (a Balla-barlang és a Diósgyőrtapolcai-barlang).[1] A típuslelőhely a Miskolc város határában található Szeleta-barlang.[4]
Ringer Árpád az Avas-hegy Tűzköves néven ismert részen végzett 2005-ös feltárásán előkerült feldolgozóműhely és település a megállapítás szerint legalább 70 ezer éves, de van olyan lelőhely a területen, ami ennél is idősebb, akár 90-100 ezer éves is lehet. [5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Gábori Miklós: A régibb kőkor Magyarországon. In: Magyarország története I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
- ↑ a b Őskori emlékek és gyűjtemények Magyarországon. Archaeolingua. 2008. Szerk.: Jerem Erzsébet és Mester Zsolt. 253. o.
- ↑ Folia Archaeologica: A Szeleta barlang 1947. évi kutatásainak eredményei (1955, Művelt Nép Kiadó, szerk. Mihalik Sándor)
- ↑ Ringer Árpád – Mester Zsolt: A Szeleta-barlang 1999-2000. évi régészeti revíziójának eredményei
- ↑ [Múlt-kor/Panoráma: Világszenzáció a miskolci őskori hőkezelő 2005. július 28.]
Források
[szerkesztés]- Magyarország története I/1. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. II. fejezet: A régibb kőkor Magyarországon. (A fejezet szerzője: Gábori Miklós)
- Őskori emlékek és gyűjtemények Magyarországon. Archaeolingua. 2008. Szerk.: Jerem Erzsébet és Mester Zsolt.
- Ringer Árpád – Mester Zsolt: A Szeleta-barlang 1999–2000. évi régészeti revíziójának eredményei. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2001. 5–19. o.
