Kisapostagi kultúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kisapostagi kultúra nevét a Fejér megyei Kisapostag nevű településről kapta. A kultúra nevét az e lelő­helyen napvilágot látott urnatemető tette nemzetközileg is elismert régészeti meghatározássá.

Története[szerkesztés]

Az 1934-35 évi itt végzett feltárás anyagát Mozsolics Amália dolgozott fel, tekercselt pálcikás mészbetétes díszítésű edényeket, urnákat, és bögréket különített el a Nagyrévi kultúra kerámiáitól. A kultúrán belül két periódust különböztetett meg, egy korai és egy kései szakaszt. Mindkét periódust a Bronzkor I. -be tette. Így definiálta a kultúrát: A Dunántúlon terjedt el főleg a Duna mentét sűrűn benépesítő népek között. A kisapostagi kultúra sok tekintetben a Vučedoli kultúra folytatása valamint a nagyrévi kultúra elemei is megtalálhatóak benne főleg a keleti lelőhelyeken ahol a két kultúra keveredett. A legutóbbi kutatások azt vetik fel hogy a kisapostagi kultúra önállóan nem állja meg a helyét tekintve a balaton­györöki telep leletanyagát és a vele megegyező leleteket. Ennek megállapítására beható tipológiai elemzés szükséges még.

Elterjedés[szerkesztés]

  • Duna mente és Mezőföld keleti határ a Nagyrév-kultúra
  • Sió-Sárvíz vonal, Faddtól délre a Duna a határ
  • Északon a Duna a határ kivétel a Tokod csoport területe (Vértesig)
  • Marcal és Rába mente Győr környékéig
  • Balaton északi partján nincsenek meg a lelőhelyek
  • A Bakonyt két oldalról megkerüli

A kisapostagi kultúrába sorolható sírok jellegzetessége[szerkesztés]

  • Fazekak: ovális test, ívelt vagy tölcséres nyak fordított csonkakúp, kettős csonkakúp behúzott peremmel hordóalak
  • Füles fazekak: kettős csonkakúpos test, tölcséres nyak, nyak-váll széles szalagfül
  • Bögrék: kis füles fazék harang alakú test
  • Poharak: csonkakúpos test, tölcséres nyak
  • Tál: kettős kónikus test, tölcséres nyak, mély tál
  • Temetkezések: általában hamvasztásos sírok (urna, tállal fedve)

A kisapostagi kultúra keleti területein és a belső dunántúli területeken eltérő fejlődést mutat:

  • Keleten a Nagyrév-kultúrával együtt alapját képezi a Vatya-kultúrának
  • A belső területeken a mészbetétes kerámia kultúrájának képezi alapját

A késő kisapostag-korai mészbetétes fázis fejlődés egy időben indul a Dunántúl teljes területein.

Források[szerkesztés]

  • Kiss Viktória: A bronzkori kerámia-készlet változásairól. (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata) [1]

Hivatkozások[szerkesztés]