Pokorny Hermann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pokorny Hermann
Pokorny Hermann őrnagyként
Pokorny Hermann őrnagyként
Született 1882. április 7.
Flag of Austria-Hungary (1869-1918).svg, Osztrák–Magyar Monarchia, Kroměříž,
Meghalt 1960. február 18.[1] (77 évesen)
Flag of Hungary.svg Budapest,
Nemzetisége Flag of Austria.svg osztrák
Szolgálati ideje 19001935
Rendfokozata vezérezredes
Csatái első világháború
Kitüntetései Számos katonai kitüntetés birtokosa és a Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetettje
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pokorny Hermann témájú médiaállományokat.
Az Enigmával rejtjelezett egyik üzenet betűinek gyakorisági eloszlása.
Pokorny Hermann munka közben

Pokorny Hermann (Kroměříž, Morvaország, 1882. április 7.Budapest, 1960. február 18.[1]) osztrák-magyar katona, a Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetettje.

Élete[szerkesztés]

Az Osztrák–Magyar Monarchiában született a német anyanyelvű Pokorny Hermann, aki a katonai hívatást választotta, ahol maradandót alkotott a rádiófelderítésben. Kiváló nyelvérzékkel rendelkezett, gyermekkorában csehül és latinul kellett megtanulnia, majd elsajátított több nyelvet is felnőttként, melyeket jól kamatoztatott katonai pályája során. Kiemelkedett a szláv nyelvtudási képességével, hiszen oroszul, lengyelül és bolgárul is kiválóan tudott. Az első világháborúban különböző, elsősorban rádiófelderítő beosztásokban tevékenykedett. A K. u. k. rádiólehallgatásai az ő általa kifejlesztett rendszert követték, melyet a háború végére az egész arcvonalra kiterjesztettek. Részt vett 1917-ben a Breszt-litovszki béketárgyalásokon, mint az osztrák–magyar delegáció tagja.

A Monarchia felbomlása után nem akart Ausztriában mint morva születésű "Zugraster" (Zugereist, bécsi dialektusban - befurakodott), másodrangú állampolgár lenni. Cseh állampolgár sem akart lenni, mert mint német ajkúnak, ellenszenves lett volna ha egyszerre csehnek adja ki magát, ezért választotta a magyar állampolgárságot. Új életet kezdett és csatlakozott a Magyarországon megalakuló honvédséghez és a Tanácsköztársaság ideje alatt is szolgált, mint katonai felderítő. Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt a honvédség vezetésében nagy változások történtek és ennek keretében 1935-ben a Magyar Királyi Honvédség tábornokaként helyezték nyugállományba 53 éves korában.

A második világháborúban nem vállalt katonai feladatokat, azonban Budapest ostromakor jelentkezett a szovjet csapatoknál szolgálatra. Második világháborús felbukkanásakor találkozott Malinovszkij marsallal is, akivel külön beszélgetett a rejtjelezett orosz üzenetek megfejtéséről. Debrecenben megalakuló Ideiglenes Nemzeti Kormány tevékenységében részt vett és hadifogoly majd jóvátételi ügyekkel foglalkozott. Az utolsó katonai előléptetését ekkor kapta, hiszen nyugállományú vezérezredessé (a legmagasabb magyar rendfokozat) nevezték ki 1945-ben.

Pártpolitikával nem foglalkozott, így kikerült az államigazgatásból és végleges 1949-ben történt nyugdíjazását követően alkalmanként tolmácsként és fordítóként dolgozott. A kommunista zaklatásokat ő sem kerülte el 1950. és 1955. között még a nyugdíját is visszavonták. Életéről szól a Hadtörténelmi Levéltári Kiadványokban megjelent "Emlékeim a láthatatlan hírszerző" kiadvány és egyik legfontosabb publikált írása a "Ha 1918-ban győztünk volna" címen íródott.

A rádiófelderítésben elért eredményei[szerkesztés]

A rejtjelzett szövegek, kriptogrammok sikeres megfejtése olyan különleges személyt kíván, aki a rejtjelzett szövegnél használatos nyelvet tökéletes szinten ismeri, kombinációkészsége átlagon felüli és nagy türelemmel bír. A megfejtés és a rejtjelzés is, annál nehezebb minél bonyolultabb a kulcs és a sikerhez természetesen jó nagy adag szerencse is szükséges. Pokorny Hermann egyébként családi örökségként hordozta ezen tulajdonságokat, hiszen unokatestvére a német rejtjelek megfejtésében jeleskedő Pokorný František őrnagy aki 1929-ben a Biuro Szyfrów, a Lengyel Hadsereg Kódfejtő Irodájának a vezetője volt. A kódolás vagy más néven sifrírozás azt jelenti, hogy az üzenet jeleit összekeverik, vagy behelyettesítik más jelekkel. A dekódolás, desifrírozás az ellentétes keverést jelent, melynek eredményeként megkapható az eredeti szöveget vagy üzenetet. Pokorny zsenialitása, abban mutatkozott meg, hogy rájött arra, hogy az orosz kriptográfusok a 35 betűs orosz ábécé-t 24 betűre csökkentették és a hiányzó 11 betűt a 24 betűs ábécé 11 helyére, mint második betűt osztották el és így készítették rejtjelkulcsaikat. Ez a felismerése azt eredményezte, hogy az ő általa szervezett rádiófelderítés megbízható adatokat tudott szolgáltatni a hadvezetés számára, melyet a kiváló és sikeres német hadvezér August von Mackensen tábornok is nagyra tartott és külön el is ismert. Pokorny teljesítményét a rejtjelmegfejtésben elért sikereit példázza, hogy Borisz Mihajlovics Saposnyikov, a Szovjetunió marsallja "A hadsereg agya" című, az első világháború hadműveleteinek eredményeit és kudarcait elemző munkájában őt név szerint említi.

Rendfokozatai[szerkesztés]

  • 1900. augusztus 6. hadapród-tiszthelyettes
  • 1901. október 6. hadnagy
  • 1906. október 6. főhadnagy
  • 1910. április 6. százados
  • 1915. május 6. őrnagy
  • 1917. május 6. alezredes
  • 1921. december 6. ezredes
  • 1925. május 6. vezérőrnagy
  • 1928. december 6. altábornagy
  • 1945. október 6. vezérezredes

Fő szolgálati helyei[szerkesztés]

  • 1897. augusztus 20. Bécs, k. k. Landwehr hadapródiskola
  • 1900. augusztus 18. Felavatás után bécsi k. k. Landwehr gyalogezred
  • 1900-1903. Hütteldorf, bécsi k. k. 1. Landwehr gyalogezred III. zlj. 9. század
  • 1903-1904. Bécs, főtiszti tanfolyam
  • 1904-1906. Bécs, Hadiiskola
  • 1906. október Graz, k. k. 43. Landwehr dandár
  • 1909. ősze Graz, III. hadtestparancsnokság
  • 1909. szeptember-október Bulgária
  • 1910. március Bécs, Instruktionsbüro des Generalstabes
  • 1913. február-november Oroszország
  • 1914. augusztus Teschen, hadsereg-főparancsnokság
  • 1914. szeptember-1916. március rádiólehallgatás a k. u. k. 2., 3., 4. és a Mackensen hadseregparancsnokságnál
  • 1916. augusztus k. k. 26. Landwehr gyalogezred
  • 1917. november-1918. március Breszt-Litovszk, fegyverszüneti delegáció
  • 1918. november Bécs, magyar szolgálatban
  • 1920. április-július Debrecen, vasi gyalogezred debreceni zászlóalj.
  • 1920. július-október Krím, Vrangel-hadsereg
  • 1920. november-1925. április Vezérkari főnökség Nyilvántartási iroda, "X" csoport
  • 1925. április-november Szeged, Vegyesdandár
  • 1925. december Budapest, Vezérkari főnökség "B" csoport
  • 1926. április-1928. október Budapest, Budapesti Vámőrkerület
  • 1930. május-1934. május Miskolc, VII. vegyesdandár
  • 1935. május nyugdíjazás
  • 1945. január-február Heves, Malinovszkij marsall főparancsnoksága
  • 1945. február-1949. február Budapest, Külügyminisztérium
  • 1949. február végleges nyugdíjazás

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Pokorny Hermann. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub