Pettyes harcsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Pettyes harcsa
Ellen Edmonson és Hugh Chrisp által készített pettyes harcsa illusztráció

Ellen Edmonson és Hugh Chrisp

által készített pettyes harcsa illusztráció

Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Rend: Harcsaalakúak (Siluriformes)
Család: Törpeharcsafélék (Ictaluridae)
Nem: Ictalurus
Faj: I. punctatus
Tudományos név
Ictalurus punctatus
(Rafinesque, 1818)
Szinonimák
  • Silurus punctatus (Rafinesque, 1818)
Elterjedés
Élőhelye Észak-Amerikában
Élőhelye Észak-Amerikában
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pettyes harcsa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes harcsa témájú kategóriát.

A pettyes harcsa növekedési grafikonja.
1986-ban Kanadában épített Chuck a pettyes harcsa szobor. (Selkirk, Manitoba)

A pettyes harcsa vagy csatorna harcsa[1] (Ictalurus punctatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a törpeharcsafélék (Ictaluridae) családjába tartozó faj.[2]

Észak-Amerika fontos tógazdasági haszonhala, amelyet Dél-Amerika több országában és Európában is tenyésztenek. Magyarországra már több importált állománya került, valamint zárt üzemi körülmények között szaporítják is. Meghonosodására azonban nincs sok esély, mert a hideget nem jól tűri, ezért a tenyésztelepről kiszabadult példányaival vagy eseti jelleggel telepített horgászhalként lehet vele találkozni a mesterséges horgásztavakban.

Előfordulása[szerkesztés]

A pettyes harcsa Észak-Amerika legelterjedtebb harcsája. Missouri, Iowa, Nebraska, Kansas és Tennessee államok hivatalos hala. Az Amerikai Egyesült Államokban kedvelt horgászhal, hiszen évente nyolcmillióan horgásznak a fajra. A pettyes harcsa horgászatának népszerűsége fellendítette a haltenyésztést az államokban.

A pettyes harcsa őshonos halként a nearktikus övezetet részesíti előnyben. Kanada déli részén, az Amerikai Egyesült Államok északi és keleti részein, és Mexikó egyes északi részein található meg. A halat Európába (Magyarország, Csehország, Románia, Ciprus stb.) és Malajziába is betelepítették. A hal többféle vízben megél, kisméretű- vagy nagyobb folyókban, vízgyűjtőkben, természetes tavakban és kisebb mesterséges vizekben is. Kanadában az elterjedési területe csak a Nagy-tavakra és a Nipigon tótól délre fekvő vizekre korlátozódik.[3]

Magyarországra 1975 óta több importált állománya került, melyet zárt, üzemi körülmények között továbbtenyésztettek. A viszonylagosan nagy vízhőmérsékleti igénye miatt, magyarországi meghonosodására nincs sok esély. A Dunából azonban már kifogtak valószínűleg egy halgazdaságból kiszabadult példányát, és eseti jelleggel telepített horgászhalként mesterséges vizekben is találkozhatnak vele a horgászok.[4][5]

Hasonló fajok[szerkesztés]

Legjobban hasonlít hozzá a kék harcsa, mellyel könnyen összetéveszthetőek, ráadásul Észak-Amerikában még az élőhelyük is fedi egymást. Megkülönböztethetőségüket az eltérő színezetük adja, hiszen az elnevezéséből adódóan a kék harcsa színvilága szürkéskék és testén nincsenek foltok. További támpont, hogy a farok alatti úszójában a kék harcsának harminc feletti sugár található. A Magyarországon is megtalálható fajok közül a törpeharcsához és a fekete törpeharcsához hasonlít talán a legjobban, de azok anális úszójában a sugarak száma 23 alatt marad. A pettyes harcsa testén fiatal korban a névadásban is jelentkező apró sötét pettyek találhatók és a farokúszója mélyen bemetszett, ezzel szemben a törpéké négyzet alakú. Jól megkülönböztető az európai harcsától, mivel e fajnak nincs zsírúszója és az afrikai harcsának meg jóval hosszabb a hátúszója.[6]

Azonosítása határozóképlettel[szerkesztés]

A halak közeli rokon fajainak azonosításához nagy segítséget jelenthet az adott hal morfológiai tulajdonságainak pontos vizsgálata. Az alábbi táblázat a pettyes harcsa, az európai harcsa, a törpeharcsa, a fekete törpeharcsa, az afrikai harcsa és a menyhal határozóképletét tartalmazza.[7]

Tudományos név Magyar név pikkelyképlet garatfogképlet úszósugár hátúszó úszósugár farokalatti
Ictalurus punctatus Pettyes harcsa          -           -              I/6             I/23-26
Silurus glanis Európai harcsa          -           -             I/2-4             I/77-92
Ameiurus nebulosus Törpeharcsa          -           -            I/6(7)             I/17-23
Ameiurus melas Fekete törpeharcsa          -           -            I/6(7)             I/17-22
Clarias gariepinus Afrikai harcsa          -           -            61-79              45-60
Lota lota Menyhal          -           -  D1:9-16, D2:60-93              60-85

Megjelenése[szerkesztés]

E halfaj szaglása és ízlelőképessége igen fejlett. Annyira kifinomult a szaglása, hogy az aminosavat 1/100 milliomod részből is érzékeli. A pettyes harcsának nemcsak a nyelvén, hanem az egész testén is vannak ízlelőbimbók. Az ízlelőbimbók sűrűsége igen nagy a 4 pár bajuszszálán (körülbelül 25 ízlelőbimbó van egy négyzetmilliméteren). E két fejlett képességének köszönhetően a pettyes harcsa könnyen rátalál táplálékára a sötét, állott, iszapos vízben is.

A pettyes harcsa átlagos testtömege a 4,5 kilogramm, természetes vizekben nem ritkák a 9 kilogrammos példányok. A legnagyobb kifogott pettyes harcsák 18-23 kilogrammot is nyomtak. A rekord súlyú pettyest Dél-Karolina államban, a Santee-Cooper Reservoirban jegyezték fel, ez 1964. július 7-én történt és a hal 27 kilogrammos volt.[3]

A hal testtömege és a hossza közötti növekedés nemlineáris. A kapcsolat a hossz (L, cm-ben) és a súly (W, kg-ban) között hasonlóan más halfajokhoz leírható az alábbi képlettel:

A b értéke a halfajoknál általában 3.0, az érték azt a hosszúságot mutatja, amikor a hal eléri az 1 kg-os átlagos súlyt. A pettyes harcsa b = 3,2293 értéke a többi haltól valamivel magasabb, az centiméteres értéknél éri el.[8]

Életmódja[szerkesztés]

Eredeti élőhelyein állóvizekben és a folyóvizek alföldi szakaszain is megtalálható. Életmódja eltér az Európában már meghonosodott törpeharcsákétól, hiszen nem az iszapos aljzatú, hanem a kavicsos, kemény aljzatú víztereket részesíti előnyben. A fiatalok kisebb vízi gerincteleneket fogyasztanak. Kifejlett korban növényi eredetű táplálékot sem veti meg, de étlapjának jelentős részét fenéklakó gerinctelenek, vízi rovarok, rákok, kishalak adják.[6]

Szaporodása[szerkesztés]

Áprilistól augusztusig ívik, az ideális a 21-29 Celsius-fokos vízhőmérséklet mellett. A pettyes harcsa alámosott partszakaszok mélyedéseibe vagy a kavicsok közé rakja ikráit, hogy az áramlás ne sodorja el őket. Az ikrások által lerakott ikraszám elérheti a 70 ezret, az ikra átmérője 3,3-4,0 mm között változhat. A hím őrzi a lerakott ikrákat, páros úszóival folyamatosan friss vizet hajtva rájuk.[6][9]

Horgászata[szerkesztés]

A horgászok körében népszerű sporthal. Fogása nagy élményt jelent és a zsákmány húsa is ízletes. Fenéklakó életmódja miatt a fenekező készség lehet a jó választás. Mindenevő, ezért csalinak szóba jöhet növényi eredetű csali például a kukorica és természetesen a harcsázásnál megszokott csalik így a csirkehús, a kishal, a pióca és a csokorba fűzött giliszta. Úszói erősen szúrnak, ezért ha kézbe vesszük célszerű kesztyűt húzni.[10]

Galéria[szerkesztés]

A képeken jól látható, hogy elsősorban a kavicsos meder az igazi élettere.

Feje közelről
Kifejlett példányai a Virginia Living Múzeumban (USA)
Értékesítésre előkészített példányok.
Élőhelyén a kavicsos mederben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az angol fordításból (Channel catfish) eredően lehet találkozni a csatorna harcsa névvel is.
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  3. ^ a b ADW:Channel catfish
  4. Pettyes harcsa. kaloistvan.atw.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  5. Ictalurus punctatus introduced to Hungary from unknown Date of introduction: 1975 (angol nyelven). Food and Agriculture Organization of the United Nations. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  6. ^ a b c Tankönyvtár:Pettyes harcsa
  7. Speciális határozóbélyegek. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  8. Lake Diane, MI. E. Keenan, S. Warner, A. Crowe, M. Courtney.: Length, Weight, and Yield in Channel Catfish, (angol nyelven). Cornell University Library., 2011. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  9. Keith Sutton:Pettyes harcsa szaporodása
  10. Keith Sutton:Pettyes harcsa horgászata

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Channel catfish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Internetes leírások a pettyes harcsáról[szerkesztés]