Morvamogyoród

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Moravské Lieskové szócikkből átirányítva)
Morvamogyoród (Moravské Lieskové)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1398
PolgármesterRóbert Palko
Irányítószám916 42
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség2539 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság301 m
Terület36,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 17° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 17° 47′ 45″
Morvamogyoród weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Morvamogyoród témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Morvamogyoród (1899-ig Morva-Lieszkó, szlovákul Moravské Lieskové) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 7 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

Amint azt az itt előkerült cserépmaradványok is tanúsítják területén már az újkőkorban is laktak emberek. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra emberének települése állt ezen a helyen. A mai falu a kerület egyik legősibb települése a középkori Magyarországot Csehországgal összekötő fontos kereskedelmi út mellett keletkezett. 1398-ban Leskow említik először, Beckó várának tartozéka volt. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a beckói uradalmat a lengyel származású Stiborich Stíbor vajdának adta. A település később a Bánffy, majd a Nádasdy család birtoka lett. 1477-ben Lezko alakban említi oklevél. A neve mellett 1549-ben tűnik fel először a Morva- jelző "Ljezko Moravicale" alakban. 1598-ban malom és 137 ház állt a településen. 1720-ban két malma, szőlőhegye, 96 adózó portája volt, közülük 48 zsellér volt. 1784-ben az első népszámlálás 395 házat, 496 családot és 2492 lakost talált itt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel, favágással foglalkoztak. 1828-ban 413 házában 2322 lakos élt.

Fényes Elek szerint "Lieskova, vagyis Morva Lieszko, tót falu, Trencsén vgyében, Nyitra vármegye szélén: 938 kath., 1938 evang., 193 zsidó lak. Kath. és evang. anyatemplom. Synagoga. Határja nagy, de hegyes és sovány; legelőlőjén jó teheneket tart. Lakosai sok irtásokat csinálnak. F. u. a beczkói uradalom. Ut. posta Trencsén."[2]

Hitelszövetkezetét 1906-ban alapították. A simonyi cipőgyárnak működött itt üzeme. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 4820, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2440 lakosából 2345 szlovák volt.

2011-ben 2521 lakosából 2294 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1879-ben Petrásek Ágoston csehszlovákiai politikus, római katolikus szerzetes pap.
  • Itt született 1946-ban Dušan Mitana szlovák író, forgatókönyvíró és dramaturg.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]