Menorca

Menorca
Ciutadella kikötője
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Székhely	Mahón (29 321 lakos)
Népesség
Teljes népesség	96 467 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	135,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Fekvése	Földközi-tenger
Szigetcsoport	Baleári-szigetek
Terület	695,7 km²
Legmagasabb pont	Monte Toro, 358 m
Elhelyezkedése
Menorca Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 58′, k. h. 4° 05′39.966666666667, 4.0833333333333
Menorca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Menorca témájú médiaállományokat.

Menorca a Földközi-tenger nyugati részén fekvő, Spanyolországhoz tartozó sziget, a Baleári-szigetek második legnagyobb tagja. Neve a latin Balearis Minor, később Minorica kifejezésből származik, ami arra utal, hogy ez a kisebbik sziget a szigetcsoport nagy szigete, Mallorca mellett. A sziget lakossága 2010-ben 94 383 fő volt, legnagyobb városa és adminisztratív központja Mahón (katalánul Maó).

Történelme

A sziget jellegzetes megalitikus építményeiről, csak itt található kamrasírokról (naveta), T-oszlopairól (taula), kőfalairól (talaiot) is ismert. A korai baleári építészetre hatással voltak más mediterrán kultúrák is, például úgy vélik, hogy a vakolt faoszlopok használatát a minószi Knosszoszból tanulták el.

Ókor

Menorca zászlaja

Miután Róma a második pun háborúban elfoglalta Hispániát, jelentősen megnőtt az Ibériai-félsziget és Itália közötti kereskedelmi hajóforgalom. Ezt kihasználva Menorcán és Mallorcán kalózok települtek meg és innen kiindulva fosztogatták a római kereskedőket. Róma nem sokáig tűrte ezt és i.e. 121-re a teljes szigetcsoportot megszállták és betagozták a birodalmuk Hispania Citerior provinciájába. I.e. 13-ban Augustus császár közigazgatási reformja után a szigetek Hispania Tarraconensis provinciához kerültek.

A római időkben Menorcának jelentős zsidó népessége volt. Az 5. századi Severus püspök ír arról, hogy 418-ban 540 zsidó férfit és nőt kényszerítettek a megkeresztelkedésre. A keresztelkedést megtagadó gazdag zsidókat kiűzték a városokból, zsinagógáikat felgyújtották. Ennek ellenére a vallásukat nyíltan vagy titokban, látszólag keresztényként űző baleári zsidó közösség (a xueták) egészen a 20. századig fennmaradt.

Középkor

Az 5. században a vandálok kerítették hatalmukba a szigetet, amit a Bizánci Birodalom 534-ben visszafoglalt. Miután az Ibériai-félszigetet elfoglalták a mórok, Menorcát 903-ban a Cordobai Kalifátushoz csatolták Manúrka név alatt. Ekkoriban jelentős számú muszlim költözött a szigetre. A keresztények 1231-ben visszavették Mallorcát, de Menorca formailag önálló muszlim állam maradt, amely azonban adót fizetett Aragóniának. III. Alfonz aragón uralkodó végül 1287. január 17-én megszállta a szigetet és a Mallorcai Királysághoz csatolta; ezt a napot máig Menorca nemzeti ünnepeként tartják nyilván. A muzulmán lakosság egy részét erőszakkal megtérítették, a többieket Ibiza, Valencia és Barcelona piacain adták el rabszolgának.

1344-ben Aragónia királya országába olvasztotta az addig vazallus Mallorcai Királyságot. Aragónia és Kasztília uniója után a szigetek is az egyesült Spanyolországhoz kerültek. A 16. századtól kezdve Menorca sokat szenvedett a berber kalózok támadásaitól; 1535-ben Hajreddín Barbarossa elfoglalta Mahónt és 6000 lakosát elhurcolta rabszolgának.

18. század

A menorcai csata, 1756 (Nicolas Ozanne képe)

A spanyol örökösödési háborúban Nagy-Britannia megszállta Menorcát, melyet a háborút lezáró utrechti békében Gibraltárral együtt elcsatolt Spanyolországtól. A fővárost Mahónba helyezték át, ahol flottabázist építettek ki a brit hadihajók számára. A hétéves háború során 1756-ban Franciaország foglalta el a szigetet, de a háború után visszakerült az angolokhoz. Miután Franciaország belépett az amerikai függetlenségi háborúba, francia-spanyol csapatok 1782-ben újra megszállták Menorcát, amely a következő évben, a versaillesi béke alapján visszakerült Spanyolországhoz. A britek még egyszer partra szálltak 1798-ban a napóleoni háborúk során és a sziget csak 1802-ben került vissza, immár véglegesen, a spanyol koronához. Spanyolország francia megszállása idején a Baleári-szigetek függetlenek maradtak, az immár szövetséges brit flotta védelmének köszönhetően.

20. század

A spanyol polgárháborúban Menorca a köztársasági oldalt támogatta, míg a Baleárok többi tagja Franco pártján állt, ráadásul a másik három szigetet (Mallorcát, Ibizát és Formenterát) az olasz hadsereg szállta meg. Jelentős harcokra nem került sor, bár az olasz Corpo Truppe Volontarie megbombázta a szigetet és sokan meghaltak, amikor megpróbálták fegyverrel elfoglalni Mallorcát. 1939 februárjában a francóisták partraszálltak, a magukat megadó köztársaságpárti csapatokat pedig a brit flotta evakuálta.

1993 októberében az UNESCO Menorca teljes területét bioszféra-rezervátumnak nyilvánította. 2005-ben Menorca csatlakozott a Szigetjátékokat szervező International Island Games Association szövetséghez.

Éghajlat

Menorca éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	14,0	14,2	15,5	17,3	21,1	25,0	28,4	28,9	26,1	22,0	17,7	15,2	20,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	7,5	7,5	8,4	10,0	13,4	17,2	20,3	21,1	18,7	15,4	11,1	8,9	13,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	59	47	42	48	37	14	3	22	48	81	85	64	550
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología

Népesség

A népesség alakulása 2010 és 2022 között

Lakosok száma	94 383	91 601	94 885	96 467
	2010	2016	2020	2022

Adatok: Wikidata

Kultúra

Menorcai gin

Mahónban minden évben megtartják a nemzetközi operahetet és az orgonafesztivált, Ciutadellában pedig a Capella Davidica koncertek és a nyári zenefesztivál a fő kulturális események. A sziget városaiban nyaranta fiestákat rendeznek. Ciutadellában június 23-25 között rendezik a Festes de Sant Joan-t, melynek során felvonulnak a helyi lófajta, a fekete szőrű menorquín képviselői és lovasaik békés kopjás bemutatókon bizonyíthatják ügyességüket.

A régmúltban a szigeten jelentős volt a bortermelés; bár a 20. század során ez visszaesett, újabban számos új borkészítő gazdaság nyílt. A brit történelmi befolyásnak tulajdonítható a helybeliek gin iránti vonzalma, jellemzően keserű citromos üdítővel keverve, Pomada formájában isszák. Híres a mahóni sajt és majonéz is.

Menorca hivatalos nyelvei a katalán és a spanyol. 2012 óta a főváros hivatalos elnevezése is Maó-Mahón. A helybeliek a katalán lokális változatát, a menorquít beszélik, de rendszerint jól kommunikálnak spanyolul is. A bevándorlók jellemzően csak a spanyolt beszélik.

Élővilág

A kihalt menorcai óriásnyúl

Menorcán több mint 900 virágos növény - közöttük 24 (vagy 25) orchidea- honos; többségük nagyobb területen elterjedt mediterrán faj, de vannak endemikus növényei is. A látványos rovarok közül 30 lepke- és 17 szitakötőfaj él a szigeten.

A kétéltűeket három faj, a zöld varangy, a tavi béka és a mediterrán levelibéka képviseli. Gyakran látható a római gyík (Podarcis siculus) és a marokkói faligyík (Teira perspicillata). A szigeteken endemikus a baleári faligyík (Podarcis lilfordi). A gekkóknak két faja, a fali gekkó (Tarentola mauritanica) és a török gekkó (Hemidactylus turcicus) található Menorcán. Kígyókból négy faj található itt: a viperasikló (Natrix maura), a vízisikló (Natrix natrix), az ál-rézsikló (Macroprotodon cucullatus) és a hegyesorrú sikló (Rhinechis scalaris). A hüllőket még a görögteknős (Testudo hermanni), mocsári teknős (Emys orbicularis) és az amerikai eredetű vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta) képviseli.

Menorca a vándormadarak pihenőhelye és a madármegfigyelők paradicsoma. A helyben fészkelők közé tartozik a korallsirály, a kék kövirigó és a kövi pacsirta. Előfordul a törpesas, vörös kánya és dögkeselyű; a gyurgyalag, a mediterrán vészmadár és a baleári vészmadár (Puffinus mauretanicus) is.

Nagy termetű vadon élő emlősök nincsenek Menorcán, inkább csak nyulak, kis rágcsálók, nyuszt és a mediterrán sün.

A régmúltban az Ibériai-félszigettől elszigetelt Menorcán óriásira nőtt teknős (Geochelone gymnesica), nyúl (Nuralagus rex) és pele (Muscardinus cyclopeus) élt, de ezek mára kipusztultak, akárcsak az endemikus barlangi kecske (Myotragus balearicus).

Közigazgatás

Menorca önkormányzatai

Menorcának két nagyjából egyforma méretű nagyobb települése van: Mahón és Ciutadella de Menorca. A sziget területe nyolc önkormányzat között oszlik meg:

Önkormányzat	Terület (km²).	Lakossága 2001-ben	Lakossága 2010-ben
Ciutadella de Menorca	186,3	23 103	29 247
Ferreries	66,1	4 048	4 620
Es Mercadal	138,3	3 089	5 398
Es Migjorn Gran	31,4	1 167	1 539
Alaior	109,9	7 108	9 399
Mahón (Maó)	117,2	23 315	29 050
Es Castell	11,7	6 424	7 926
Sant Lluís	34,8	3 270	7 204
Összesen	695,7	71 524	94 383

Források

• C. Michael Hogan (2007) Knossos fieldnotes, The Modern Antiquarian
• Henry Christmas, The Shores and Islands of the Mediterranean, Published 1851, R. Bentley
• Elukin, Jonathan M. Living Together, Living Apart : Rethinking Jewish-Christian Relations in the Middle Ages. Vol. Jews, Christians, and Muslims from the ancient to the modern world. Princeton, N.J.: Princeton University Press, 2007.
• Bradbury, Scott, ed. trans. (1996). Severus of Minorca: Letter on the Conversion of the Jews (Oxford Early Christian Texts).. Oxford University Press. p. 154. ISBN 978-0-19-826764-5.
• Gregory, Desmond (1990). Minorca, the Illusory Prize: A History of the British Occupations of Minorca between 1708 and 1802. Cranbury, NJ, USA: Associated University Presses, Inc. p. 132. ISBN 0-8386-3389-7.
• Robert Davis (2004): Christian Slaves, Muslim Masters: White Slavery in the Mediterranean, the Barbary Coast and Italy, 1500–1800. ISBN 1-4039-4551-9.
• Menorca.com
• Miquel Hudin & Elia Varela Serra (2013), Vinologue Menorca, Leavenworth Press, p. 75, ISBN 978-0-983-77187-6

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Minorca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.