Mellár Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Bencemac (vitalap | szerkesztései) 2018. március 31., 20:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (kép ki, OTRS-forrás be)
Mellár Tamás
Született1954. március 18. (70 éves)
Alsónyék
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
Tisztsége
  • professor emeritus
  • elnök (1998–2003, Központi Statisztikai Hivatal)
  • főigazgató helyettes (2007–2009, Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2018. május 8. – 2022. május 1.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2022. május 2. – )
IskoláiPécsi Tudományegyetem (1972–1977, közgazdaság-tudomány)
A Központi Statisztikai Hivatal 19. elnöke
Hivatali idő
1998 – 2003
ElődKatona Tamás
UtódPukli Péter
Tudományos pályafutása
Szakterületmakro-gazdaságpolitika
heterodox közgazdaság-tudomány
elmaradottság–modernizáció
Kutatási területmonetáris és fiskális politika
Tudományos fokozat
Szakintézeti tagságMagyar Közgazdasági Társaság
Munkahelyek
Budapesti Corvinus Egyetem1994–2006
Pécsi Tudományegyetem2007–
Tudományos publikációk száma181 (2018. január 15.)
Politikai pályafutása
PártMagyar Demokrata Fórum (1989–?)
VálasztókerületBaranya megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület (2018, független)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mellár Tamás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mellár Tamás (Alsónyék, 1954. március 18. –) magyar közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási területei a makro-gazdaságpolitika, a heterodox közgazdaság-tudomány és az elmaradottság–modernizáció.[1] 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, 2006 és 2007 között pécsi önkormányzati képviselő.

Életpályája

1972-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Janus Pannonius Tudományegyetemen, ahol 1977-ben szerzett közgazdászdiplomát. A diploma megszerzését követően az egyetem Közgazdaságtudományi Karán helyezkedett el oktatóként. 1981-ben szerzett egyetemi doktori címet, 1991-től kandidátus, 2007-től az MTA doktora.[1] Először gyakornokként, majd tanársegédi, illetve adjunktusi beosztásban dolgozott 1988-ig. Ekkor kapott meghívást a Princetoni Egyetemre, ahol vendégkutató volt. 1990-ben a Privatizációs Kutatóintézet tudományos igazgatójává nevezték ki, majd 1992-ben a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadójaként dolgozott. Az 1994-es kormányváltás után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) oktatója lett egyetemi docensi beosztásban. 1998-ban habilitált, majd kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Ugyanebben az évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökévé nevezték ki, amelyet 2003-ig vezetett. 2006-ban távozott a BCE-ről és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa volt egy évig, ekkor tért vissza a Pécsi Tudományegyetemre. 2007 és 2009 között az egyetem Illyés Gyula Tanárképző Főiskolai Karának főigazgató-helyettese volt, ezt követően a Közgazdaságtudományi Karon oktat egyetemi tanárként. 2010-ben egyik alapítója volt a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek, ahol a kutatási igazgatói tisztséget töltötte be 2011-ig, amikor távozott a cégtől.

1991-ben védte meg a közgazdaság-tudomány kandidátusi, 2007-ben akadémiai doktori értekezését.[1] Az MTA Statisztikai Bizottságának lett tagja, később elnöke 1998 és 2005 között. Emellett 2002 és 2004 az Egyesült Nemzetek Szervezete Statisztikai Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. 2007-ben a Gazdaságmodellezési Társaság elnökségi tagjává választották. Emellett a Magyar Közgazdasági Társaság tagja, valamint 2003 és 2008 között a gazdaságpolitikai szakosztály elnöke volt. A Magyar Szemle és a Pénzügyi Szemle című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja 1993-tól, illetve 2010-től, valamint a Statisztikai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke volt 1998 és 2003 között. 2011-től ismét tagja a szerkesztőbizottságnak. Több mint 181 szakcikk és öt tankönyv szerzője, társszerzője.[2]

Tudományos munkássága mellett közéleti tevékenységet is folytatott: 1989-ben a Magyar Demokrata Fórum tagja lett, 1996 és 1998 között az országos választmány tagja volt, a pártból később kilépett. A 2006-os magyarországi önkormányzati választásokon a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként bejutott a pécsi közgyűlésbe, de egy évvel később lemondott mandátumáról.

A 2018-as országgyűlési választásokon Baranya megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerületében független jelöltként, de több ellenzéki párt – köztük az MSZP, DK, Párbeszéd és Együtt – támogatásával indul.[3]

Díjai, elismerései

  • Signum Auereum díj (Miskolci Egyetem, 2000)
  • Popovics Sándor-díj (Magyar Nemzeti Bank, 2005)

Főbb publikációi

  • Az érték átalakulása termelési árrá avagy Az ún. transzformációs probléma; JPTE, Pécs, 1982 (Dolgozatok a közgazdaságtudományok köréből)
  • Paradigmán kívül és belül. Tanulmánykötet Zinhóber Ferenc professzor tiszteletére; szerk. Mellár Tamás; JPTE Közgazdaságtudományi Kara, Pécs, 1987
  • A beruházások és a fogyasztási javak piacának kapcsolata; MTA Közgazdaságtudományi Intézete, Bp., 1987
  • Monetary and Fiscal Policy in Hungary: Past, Present and Future (könyvfejezet, 1991)
  • A privatizáció tapasztalatai Magyarországon. Válogatás a Privatizációs Kutatóintézet tanulmányaiból; szerk. Mellár Tamás; Tulajdon Alapítvány–Privatizációs Kutatóintézet, Bp., 1992 (Lábadozásunk évei)
  • Stabilizáció, privatizáció, egyensúly (1994)
  • Rendszerváltás és stabilizáció. A piacgazdasági átmenet első évei; összeáll. Mellár Tamás; Magyar Trendkutató Központ, Bp., 1995 (Az átmenet trendjei)
  • Adalékok a magyar gazdaságpolitikai dilemmák megoldásához; szerk. Mellár Tamás; BKTE, Bp., 1996 (Kutatási beszámolók. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közszolgálati Tanulmányi Központ)
  • Alkalmazott makroökonómia. Gazdálkodástani doktori program; JPTE Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 1997
  • Az infláció a gazdaságpolitika szolgálatában (Rappai Gáborral, 1998)
  • Dinamikus makromodellek a magyar gazdaságra (2003)
  • Comments on Debt Dynamics (2003)
  • A piaci rendszer: cél vagy eszköz? A harmadik út védelmében (2005)
  • Bod Péter Ákos–Mellár Tamás–Vukovich Gabriella: Fehér könyv. Magyarország állapotáról; Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, Bp., 2006
  • Gazdaságpolitika makroszemléletben (2008)
  • Válaszút előtt a makroökonómia? (2010)
  • Szemben az árral. Rendhagyó közgazdasági előadások; Akadémiai, Bp., 2015

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2018033110004158 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
  2. ↑ Mellár Tamás publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  3. ↑ Mellár Tamást már tíz párt támogatja. Népszava, 2018. február 28. (Hozzáférés: 2018. március 2.)

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mellár_Tamás&oldid=19798076”