Mellár Tamás
| Mellár Tamás | |
.jpg) | |
| Született | 1954. március 18. (70 éves) Alsónyék |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Pécsi Tudományegyetem (1972–1977, közgazdaság-tudomány) |
| A Központi Statisztikai Hivatal 19. elnöke | |
| Hivatali idő 1998 – 2003 | |
| Előd | Katona Tamás |
| Utód | Pukli Péter |
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | makro-gazdaságpolitika heterodox közgazdaság-tudomány elmaradottság–modernizáció |
| Kutatási terület | monetáris és fiskális politika |
| Tudományos fokozat |
|
| Szakintézeti tagság | Magyar Közgazdasági Társaság |
| Munkahelyek | |
| Budapesti Corvinus Egyetem | 1994–2006 |
| Pécsi Tudományegyetem | 2007– |
| Tudományos publikációk száma | 181 (2018. január 15.) |
| Politikai pályafutása | |
| Párt | Magyar Demokrata Fórum (1989–?) |
| Választókerület | Baranya megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület (2018, független) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mellár Tamás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mellár Tamás (Alsónyék, 1954. március 18. –) magyar közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási területei a makro-gazdaságpolitika, a heterodox közgazdaság-tudomány és az elmaradottság–modernizáció.[1] 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, 2006 és 2007 között pécsi önkormányzati képviselő.
Életpályája
1972-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Janus Pannonius Tudományegyetemen, ahol 1977-ben szerzett közgazdászdiplomát. A diploma megszerzését követően az egyetem Közgazdaságtudományi Karán helyezkedett el oktatóként. 1981-ben szerzett egyetemi doktori címet, 1991-től kandidátus, 2007-től az MTA doktora.[1] Először gyakornokként, majd tanársegédi, illetve adjunktusi beosztásban dolgozott 1988-ig. Ekkor kapott meghívást a Princetoni Egyetemre, ahol vendégkutató volt. 1990-ben a Privatizációs Kutatóintézet tudományos igazgatójává nevezték ki, majd 1992-ben a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadójaként dolgozott. Az 1994-es kormányváltás után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) oktatója lett egyetemi docensi beosztásban. 1998-ban habilitált, majd kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Ugyanebben az évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökévé nevezték ki, amelyet 2003-ig vezetett. 2006-ban távozott a BCE-ről és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa volt egy évig, ekkor tért vissza a Pécsi Tudományegyetemre. 2007 és 2009 között az egyetem Illyés Gyula Tanárképző Főiskolai Karának főigazgató-helyettese volt, ezt követően a Közgazdaságtudományi Karon oktat egyetemi tanárként. 2010-ben egyik alapítója volt a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek, ahol a kutatási igazgatói tisztséget töltötte be 2011-ig, amikor távozott a cégtől.
1991-ben védte meg a közgazdaság-tudomány kandidátusi, 2007-ben akadémiai doktori értekezését.[1] Az MTA Statisztikai Bizottságának lett tagja, később elnöke 1998 és 2005 között. Emellett 2002 és 2004 az Egyesült Nemzetek Szervezete Statisztikai Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. 2007-ben a Gazdaságmodellezési Társaság elnökségi tagjává választották. Emellett a Magyar Közgazdasági Társaság tagja, valamint 2003 és 2008 között a gazdaságpolitikai szakosztály elnöke volt. A Magyar Szemle és a Pénzügyi Szemle című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja 1993-tól, illetve 2010-től, valamint a Statisztikai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke volt 1998 és 2003 között. 2011-től ismét tagja a szerkesztőbizottságnak. Több mint 181 szakcikk és öt tankönyv szerzője, társszerzője.[2]
Tudományos munkássága mellett közéleti tevékenységet is folytatott: 1989-ben a Magyar Demokrata Fórum tagja lett, 1996 és 1998 között az országos választmány tagja volt, a pártból később kilépett. A 2006-os magyarországi önkormányzati választásokon a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként bejutott a pécsi közgyűlésbe, de egy évvel később lemondott mandátumáról.
A 2018-as országgyűlési választásokon Baranya megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerületében független jelöltként, de több ellenzéki párt – köztük az MSZP, DK, Párbeszéd és Együtt – támogatásával indul.[3]
Díjai, elismerései
- Signum Auereum díj (Miskolci Egyetem, 2000)
- Popovics Sándor-díj (Magyar Nemzeti Bank, 2005)
Főbb publikációi
- Az érték átalakulása termelési árrá avagy Az ún. transzformációs probléma; JPTE, Pécs, 1982 (Dolgozatok a közgazdaságtudományok köréből)
- Paradigmán kívül és belül. Tanulmánykötet Zinhóber Ferenc professzor tiszteletére; szerk. Mellár Tamás; JPTE Közgazdaságtudományi Kara, Pécs, 1987
- A beruházások és a fogyasztási javak piacának kapcsolata; MTA Közgazdaságtudományi Intézete, Bp., 1987
- Monetary and Fiscal Policy in Hungary: Past, Present and Future (könyvfejezet, 1991)
- A privatizáció tapasztalatai Magyarországon. Válogatás a Privatizációs Kutatóintézet tanulmányaiból; szerk. Mellár Tamás; Tulajdon Alapítvány–Privatizációs Kutatóintézet, Bp., 1992 (Lábadozásunk évei)
- Stabilizáció, privatizáció, egyensúly (1994)
- Rendszerváltás és stabilizáció. A piacgazdasági átmenet első évei; összeáll. Mellár Tamás; Magyar Trendkutató Központ, Bp., 1995 (Az átmenet trendjei)
- Adalékok a magyar gazdaságpolitikai dilemmák megoldásához; szerk. Mellár Tamás; BKTE, Bp., 1996 (Kutatási beszámolók. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közszolgálati Tanulmányi Központ)
- Alkalmazott makroökonómia. Gazdálkodástani doktori program; JPTE Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 1997
- Az infláció a gazdaságpolitika szolgálatában (Rappai Gáborral, 1998)
- Dinamikus makromodellek a magyar gazdaságra (2003)
- Comments on Debt Dynamics (2003)
- A piaci rendszer: cél vagy eszköz? A harmadik út védelmében (2005)
- Bod Péter Ákos–Mellár Tamás–Vukovich Gabriella: Fehér könyv. Magyarország állapotáról; Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, Bp., 2006
- Gazdaságpolitika makroszemléletben (2008)
- Válaszút előtt a makroökonómia? (2010)
- Szemben az árral. Rendhagyó közgazdasági előadások; Akadémiai, Bp., 2015
Jegyzetek
- ↑ a b c Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2018033110004158 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
- ↑ Mellár Tamás publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
- ↑ Mellár Tamást már tíz párt támogatja. Népszava, 2018. február 28. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
Források
- Mellár Tamás. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. 740. o.
- Életrajza a Pécsi Tudományegyetem honlapján. PTE Közgazdaságtudományi Kar. [2011. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
- Mellár Tamás publikációs listája a Magyar Tudományos Művek Tárában
- Mellár Tamás az MTA oldalán
Külső hivatkozások
A Központi Statisztikai Hivatal igazgatói és elnökei | ||
|---|---|---|
Keleti Károly (1867–1892) · Jekelfalussy József (1892–1901) · Vargha Gyula (1901–1914) · Hajdú László (1914) · Buday László (1914–1920) · Szabóky Alajos (1920–1924) · Kovács Alajos (1924–1936) · Konkoly-Thege Gyula (1936–1939) · Dobrovits Sándor (1939–1945) · Zentay Dezső (1945) · Elekes Dezső (1946–1948) · Péter György (1948–1969) · Huszár István (1969–1973) · Bálint József (1973–1979) · Nyitrai Ferencné (1979–1989) · Hoós János (1989–1990) · Vukovich György (1990–1995) · Katona Tamás (1995–1998) · Mellár Tamás (1998–2003) · Pukli Péter (2003–2009) · Belyó Pál (2009–2010) · Vukovich Gabriella (2010–2023) · Kincses Áron (2023–) |  | |
