Ugrás a tartalomhoz

Magyarország mexikóvárosi nagykövetsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. június 16., 20:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. június 16.) ezen a változaton alapul.
Magyarország mexikóvárosi nagykövetsége
Rangjanagykövetség
Küldő országMagyarország
Fogadó országMexikó
Alapítva1974. május 14.
VezetőNémeth Zoltán
Beosztásamagyar nagykövet Mexikóban
TelepülésMexikóváros
Ellenkező képviseletMexikó budapesti nagykövetsége
Elhelyezkedése
Magyarország mexikóvárosi nagykövetsége (Mexikóváros)
Magyarország mexikóvárosi nagykövetsége
Magyarország mexikóvárosi nagykövetsége
Pozíció Mexikóváros térképén
é. sz. 19° 24′ 37″, ny. h. 99° 13′ 42″19.410167°N 99.228327°WKoordináták: é. sz. 19° 24′ 37″, ny. h. 99° 13′ 42″19.410167°N 99.228327°W
Magyarország mexikóvárosi nagykövetsége weboldala
EmbassyPages.com ID
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország mexikóvárosi nagykövetsége témájú médiaállományokat.

Magyarország mexikóvárosi nagykövetsége Magyarország és Mexikó kapcsolatainak 1974-ben nyílt kiemelt intézménye. 2019-ben a Paseo de las Palmas 2005 szám alatt volt Mexikóváros Miguel Hidalgo nevű városrészének Lomas de Chapultepec negyedében, nagykövetünk 2019 óta Németh Zoltán.[1][2]

Története

A magyar érdekek képviseletére már az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában, 1901-ben volt követség és több tiszteletbeli konzul is működött Mexikóban. Bár a monarchia idején a külügyek irányítása az úgynevezett közös ügyek közé tartozott, magyar nemzetiségű követek is vezették az intézményt: Hadik Miksa(wd), Riedl Ferenc és Kánya Kálmán, későbbi külügyminiszterünk is. Az első világháború idején a követség és a tiszteletbeli konzulátusok is bezártak.[3]

1925-ig a két ország közti kapcsolatokat egyedül Mexikó budapesti tiszteletbeli konzulátusa intézte. 1925-ben a Magyar Királyság tiszteletbeli fő- és alkonzulátust is nyitott, követként pedig Magyarország washingtoni nagykövetsége mindenkori vezetőjét akkreditálták. Így egy többszintű rendszert alakítottak ki: a Mexikóban akkreditált követünk Washingtonban volt, a tiszteletbeli főkonzulátus Mexikóvárosban, az alatt pedig a veracruzi alkonzulátus helyezkedett el. 1934-ig Széchenyi László, 1941-ig Perényi János, 1941-ben Ghika György volt a követünk. A tiszteletbeli főkonzulátus első vezetője Cornelius Gertz lett, akiért a Mexikóban élő magyarok is lobbiztak. Az intézmény a Calle de Uruguay 94. szám alatt működött. Magyarország 1941. december 12-én hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak, a diplomáciai kapcsolatok így Mexikóval is megszakadtak.[3]

A második világháborút követően a kapcsolatok rendezésére nem azonnal került sor, bár 1956 februárjában Mexikó - varsói követségén keresztül - jelezte, hogy szívesen létesítene diplomáciai kapcsolatot népi demokratikus országokkal. Ezt az ajánlatot ugyan a Magyar Külügyminisztérium napirenden tartotta az 1956-os forradalom után is, ez azonban - hosszas előkészítő munka után - csak 1974. május 14-én történt meg nagyköveti szinten. A mexikói kezdeményezés egyébként összecsengett a magyar külügy szándékával is, amely a latin-amerikai országok közül elsődlegesen Brazíliát, utána azonban a második helyen Mexikót jelölték meg a kapcsolatfelvételi prioritási sorrendben.[4] Ez az időszak egyébként borús volt a mexikói és a Mexikóban működő nagykövetségek életében: 1973-ben Salvador Allende chilei elnök családja a katonai puccs során kibontakozó harcok elől Mexikó Santiago de Chilei nagykövetségére menekültek,[5] míg Mexikóvárosban, a kubai nagykövetségben pedig bombák robbantak, anyagi kárt okozva.[6]

Az újonnan nyitott nagykövetség első vezetője Király János ideiglenes ügyvivő volt 1975-ig, majd az első nagykövetünk Peják Zsiva lett 1975-79 között. A mindenkori nagyköveteknek többletfeladatot jelentett, hogy Mexikóból a térség több országában is akkreditálták a diplomatákat: 1976-1981-ig Panamában, 1981-től Jamaicában, 1979-től Hondurasban, 1976-1981-ig Costa Ricában, 1983-1987-ig pedig Barbadosban.[7]

1985-ben már biztosan a mai helyén, a Paseo de las Palmas 2005 szám alatt működött a nagykövetség, a közelgő labdarúgó-világbajnokság előkészületeiről szóló beszámolókban említik az intézményt. A rendszerváltás utáni első nagykövetünk 1990-től Kopányi Vilmos volt, aki Sólyom Antalt váltotta.

2019-ben mexikóvárosi nagykövetünk akkreditálva volt Costa Rica, Guatemala, Honduras és Salvador államokban. A nagykövetség látja el a Mexikóban működő tiszteletbeli konzulátusok felügyeletét is Cancún, Chihuahua, Guadalajara és Monterrey városokban.

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar Közlöny 5. szám, 2020. január 9.
  2. ↑ Magyarország nagykövetsége, Mexikóváros. a nagykövetség honlapja (2019) (Hozzáférés: 2019. július 7.)
  3. ↑ a b Szente Varga Mónika: Magyar-mexikói diplomáciai kapcsolatok, 1901-1941. In Anderle Ádám: Magyarország és a hispán világ. Kutatási közlemények. Szeged: Hispánia Kiadó. 2000. 74–83. o.  
  4. ↑ Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 75. o. arch Hozzáférés: 2019. július 8.  
  5. ↑ Véres harcok Santiagóiban. Népszava, CI. évf. 215. sz. (1973. szeptember 14.) 2. o.
  6. ↑ Bomba robbant. Magyar Hírlap, VI. évf. 335. sz. (1973. december 5.) 8. o.
  7. ↑ Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 90–118. o. arch Hozzáférés: 2019. július 8.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_mexikóvárosi_nagykövetsége&oldid=22756571”