Magyarország krakkói főkonzulátusa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarország krakkói főkonzulátusa
Rangja főkonzulátus
Küldő ország Magyarország
Fogadó ország Lengyelország
Alapítva 1921. szeptember 9.
Vezető Körmendy Adrienne (2014–)
Beosztása főkonzul
Irányítószám 31-503
Cím ulica Lubicz 17 h
Elhelyezkedése
Magyarország krakkói főkonzulátusa (Krakkó)
Magyarország krakkói főkonzulátusa
Magyarország krakkói főkonzulátusa
Pozíció Krakkó térképén
é. sz. 50° 03′ 51″, k. h. 19° 56′ 60″Koordináták: é. sz. 50° 03′ 51″, k. h. 19° 56′ 60″
Magyarország krakkói főkonzulátusa weboldala
EmbassyPages.com ID

Magyarország krakkói főkonzulátusa (lengyelül: Konsulat Generalny Węgier w Krakowie) Magyarország és Lengyelország kapcsolatainak egyik szimbolikus állomáshelye, a Lengyelországban működő két magyar konzulátus egyike (a másik Wrocławban van). 2019-ben a főkonzul Körmendy Adrienne, az intézmény az ulica Lubiczon található, a Götz-palotában.[1]

Hatásköre[szerkesztés]

Lengyelország konzuli kerületei

A főkonzulátus állampolgárok ügyeivel foglalkozik, a konzulátusok általános ügyrendjének megfelelően államközi diplomáciai kapcsolatokkal nem. Az intézmény Magyarország varsói nagykövetségéhez tartozik, továbbá egyfajta filiáléjaként működik a 2019 március 15-én nyílt Wrocławi alkonzulátus.

A főkonzulátus konzuli kerülete:

Története[szerkesztés]

A sörfőzde épületegyüttese 2012 még a felújítás és a konzulátus megnyitása előtt

A főkonzulátus az első világháborút követő zűrzavaros helyzetben jött létre, kezdetben katonai misszióként a keleti fronton szolgáló magyar katonák hazatérése (és fegyvereik megőrzése) érdekében. 1918 novemberében egy háromtagú katonai küldöttség érkezett a korábban a monarchia kezelésében lévő irodába, és mintegy útlevélkirendeltségként működtették azt. Konzulátusként 1921. szeptember 9-én kezdte meg a működését - Magyar Királyi Konzulátus néven[2] -, első vezetője Hauser Lotár II. osztályú konzul volt, és szintén az ulica Lubiczon volt a székhelye, csak a 21. szám alatt. Ekkoriban a külpolitikai helyzet miatt még mindig jelentős állomáshelynek számított katonapolitikai szempontból, ezért folyamatosan állomásoztak a konzulátuson magyar katonatisztek - ez a szituáció a magyar katonai attasé rendszer kezdeti szakaszának is tekinthető.[3] 1924-ben anyagi okok miatt komolyan felmerült a konzulátus bezárása, erre azonban végül nem került sor.[4] Bár a konzulátus megszüntetéséről közlönyben nem jelent meg hír, a második világháború kitörését - Lengyelország megszállását - követően az intézmény nem működött tovább.

Ötvenöt évvel később, 1994. március 19-én nyitotta meg ismét Martonyi János, akkor már főkonzulátusként.[5] Az az ulica Izaaka 7. szám alatti intézmény ténylegesen csak az ősszel kezdte meg a működését, mivel a helyiség kialakítási munkálatai elhúzódtak.[6] Első főkonzulunk Kovács István költő, polonista volt (1994. május 13-tól).[7] Tizenöt évvel később azonban takarékossági okokból négy követséggel és hét további konzulátussal együtt a krakkóit is bezárták,[8] amit szerény civil tiltakozás kísért[9] (a bezárás elleni internetes petíciót 328-an írták alá[10]).

2014. március 14-én a főkonzulátust újranyitották ugyanabban az utcában, ahol 1921-ben volt a konzulátusunk, csak néhány házzal odébb, az ulica Lubicz 17 szám alatt, a felújított Lubicz Sörfőzde központi épületében, a Götz-palotában.[11] 2019. március 19-én a főkonzulátushoz tartozó alkonzulátust nyitottak Wrocławban.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország Főkonzulátusa Krakkó. krakkói főkonzulátus honlapja (Hozzáférés: 2019. máj. 9.)
  2. A krakkói útlevélkirendeltség átszervezése konzulátussá. Külügyi Közlöny, 2. sz. (1921. okt. 1.) 32. o.
  3. Árokay Lajos: A rejtett magyar katonai attasé szolgálat első állomáshelyeinek felállítása. Hadtörténelmi Közlemények, XXX. évf. 1–3. sz. (1983) 91., 373. o.
  4. Kétmillió aranykoronába fog kerülni a magyar diplomácia. Magyarország, XXXI. évf. 133. sz. (1924. júl. 5.) 1. o.
  5. Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv: 1994. Budapest: Külügyminisztérium. 1994. 24. o.  
  6. Hírmozaik. Új Magyarország, IV. évf. 66. sz. (1994. márc. 31.) 9. o.
  7. A Köztársasági Elnök határozatai. Magyar Közlöny, 93. sz. (1994. szept. 23.) 2985. o.
  8. Megszűnik 4 magyar nagykövetség és 8 főkonzulátus. Délmagyarország (2009. jún. 16.) (Hozzáférés: 2019. máj. 9.)
  9. Aranyi Péter: Tiltakozás a krakkói főkonzulátus bezárása ellen. Lengyel-magyar barátság (2009. jún. 28.) (Hozzáférés: 2019. máj. 9.)
  10. Tiltakozás a krakkói fokonzulátusért!! patitionspot.com (2009. júl. 25.) arch
  11. Újra van magyar főkonzulátus Krakkóban. HVG (2014. márc. 14.) (Hozzáférés: 2019. máj. 8.)
  12. Megnyílt Magyarország Boroszlói (Wrocław-i) Alkonzulátusa. Magyarország krakkói főkonzulátusa (2019. márc. 14.) (Hozzáférés: 2019. máj. 8.)