Mitrovits Miklós
| Mitrovits Miklós | |
| Született |
1978. április 2. (42 éves) Pécs,  |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | történész, polonista, tudományos kutató |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–2004) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mitrovits Miklós témájú médiaállományokat. | |
Mitrovits Miklós (Pécs, 1978. április 2. –) történész, polonista, tudományos kutató. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.
Szakmai tevékenysége[szerkesztés]
2004-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán történelem szakon szerzett diplomát, közben elvégezte a Történeti ruszisztikai és modern szovjetológia programot is. 2004 és 2009 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán lengyel szakos hallgatója volt, 2006-ban ösztöndíjasként a Varsói Egyetemen is tanult. 2009-ben az ELTE Történelemtudomány doktori iskola 19-20. századi kelet-európai történelem doktori programján summa cum laude minősítéssel PhD fokozatot kapott. Disszertációjában a lengyel Szolidaritás mozgalom és a szovjet politika kapcsolatát mutatta be,[1] amely 2010-ben könyvben is megjelent A remény hónapjai… A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika 1980-1981 címmel.[2]
2003 óta rendszeresen kutat magyar, lengyel, orosz és cseh levéltárakban. Fő érdeklődési területe Lengyelország 20. századi története, a lengyel-magyar és a magyar-csehszlovák kapcsolatok, valamint a kelet-közép-európai fejlődés sajátosságainak vizsgálata. Összehasonlító kutatásokat végez Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi fejlődése között. Különösen a második világháború utáni „összekapcsolt történelem” (histoire croisée) iránt érdeklődik, a régió országai közötti kapcsolatok, interakciók, integrációs kísérletek foglalkoztatják.
2006-tól a Politikatörténeti Intézet ösztöndíjasa, majd 2012-től tudományos munkatársa. 2012-ben elnyerte az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) Posztdoktori ösztöndíját, illetve két alkalommal (2012-ben és 2016-ban) a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János posztdoktori ösztöndíját is. 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. A Lengyel Tudományos Akadémia Történeti Intézete Évkönyve (Polska 1944/45–1989) Szerkesztőségi Tanácsának tagja. A 2018-ban újraindított Magyar–Lengyel Könyvtár-sorozat szerkesztője.[3]
Több tanulmány- és dokumentumkötet szerkesztője. Publikációi magyar, angol, lengyel, cseh, szlovák és orosz nyelven jelentek meg. Nemzetközi konferenciák rendszeres résztvevője.
Egyéb tevékenysége[szerkesztés]
- Történészként tagja a Terra Recognita Alapítványnak. Részt vett az alapítvány gondozásában megjelent Europe in Budapest - A Guide to its Many Cultures című kiadvány elkészítésében.
- Egyik ötletadója és szervezője a PAREVO - Párhuzamos Forradalmak Kelet-Közép-Európában - Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak.
- 2014-2015 folyamán a budapesti Lengyel Intézetben a Történelemórák a Szabadságról című programsorozat moderátora.[1][2]
- Az ekstraklasa.hu lengyel labdarúgással foglalkozó weboldal főszerkesztője.[3] A Magyar Sportújságírók Szövetségének tagja.
Fordításai[szerkesztés]
- 2016-ban fordításában megjelent Igor Janke: Erőd. A harcoló Szolidaritás története című nagy sikerű történelmi regénye.[4]
- 2018-ban pedig lefordította Maria Zima: A magyar katonák és a varsói felkelés című monográfiáját.[5]
Filmjei[szerkesztés]
- 2010-ben Nagy Ernő filmrendezővel közösen filmet készített a lengyel Szolidaritás történetéről "Így kiáltok én, lengyel föld fia..." A lengyel Szolidaritás címmel.[6]
- 2017-ben Tóth Gábor rendezővel Néma visszhang címmel dokumentumfilmet készített Nagy Imre kivégzésének lengyelországi fogadtatásáról.[7]
Díjai, Elismerései[szerkesztés]
- Lengyel Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztje (2014)[8]
Főbb publikációi[szerkesztés]
- Hídépítők. A magyar-lengyel kapcsolatok arcképcsarnoka. Budapest, Rézbong Kiadó, 2018.[4]
- Sztálin árnyékában - A szovjet modell exportja Kelet-Közép-Európába (1944-1948). Budapest, Országház Könyvkiadó, 2018.[5]
- „A Szovjetunióval örök időkre és soha máshogy!”: Az 1956-os magyar forradalom csehszlovák dokumentumai. Budapest, MTA BTK TTI, 2018. (Bencsik Péterrel közösen)[6]
- Magyar emlékek Lengyelországban. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2017. (Kovács Istvánnal)[7]
- Lengyel, magyar „két jó barát”. A magyar-lengyel kapcsolatok dokumentumai, 1957-1987. Budapest, Napvilág Kiadó, 2014.[8]
- A remény hónapjai… A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika (1980-1981). Budapest, Napvilág Kiadó, 2010.[9]
- After Twenty Years – Reasons and Consequences of the Transformation in Central and Eastern Europe. Eds: Krisztián Csaplár-Degovics, Miklós Mitrovits, Csaba Zahorán. Berlin, OEZ Verlag, 2010.[10]
- Rendszerváltás és történelem. Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról. Szerk.: Krausz Tamás, Mitrovits Miklós, Zahorán Csaba. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2009.[11]
- Kádár János és a 20. századi magyar történelem. Tanulmányok. Szerk.: Földes György, Mitrovits Miklós. Budapest, Napvilág Kiadó, 2012.[12]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Magyar Tudományos Művek Tára (publikációk)
- Saját profil az MTA BTK TTI oldalán
- Adatlapja az MTA oldalán
- Saját profil az academia.edu oldalon
- ekstraklasa.hu
- Interjú az ujkor.hu oldalon
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A disszertáció tézisei.
- ↑ A remény hónapjai… A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, 1980-1981.
- ↑ Megjelent a Magyar–Lengyel Könyvtár-sorozat első kötete - Történettudományi Intézet. tti.btk.mta.hu. (Hozzáférés: 2018. december 22.)
- ↑ Erőd (Igor Janke). ISBN 9786155475146 Hozzáférés: 2018. jún. 19.
- ↑ https://pbs.twimg.com/media/Dcf2sOXXUAAMnGT.jpg:large
- ↑ „„Így kiáltok én, lengyel föld fia..." A lengyel Szolidaritás (magyar doku, 2010.)”.
- ↑ „A néma visszhang (lengyel és magyar felirattal) / Niemy oddźwięk (polskie i węgierskie napisy)”.
- ↑ Magas rangú állami kitüntetéseket adtak át a nagykövetségen
|
