Magyarország pekingi nagykövetsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarország pekingi nagykövetsége
Hungarian Embassy in Beijing.JPG
Rangja nagykövetség
Küldő ország Magyarország
Fogadó ország Kína
Vezető Pesti Máté (2018. január – )
Beosztása magyar nagykövet Kínában
Elhelyezkedése
Magyarország pekingi nagykövetsége (Kína)
Magyarország pekingi nagykövetsége
Magyarország pekingi nagykövetsége
Pozíció Kína térképén
é. sz. 39° 56′ 20″, k. h. 116° 27′ 03″Koordináták: é. sz. 39° 56′ 20″, k. h. 116° 27′ 03″
Magyarország pekingi nagykövetsége weboldala
EmbassyPages.com ID
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország pekingi nagykövetsége témájú médiaállományokat.

Magyarország pekingi nagykövetsége a kínai főváros Szanlitun(wd) nevű negyedében található. A hivatal budapesti megfelelőjével együtt a két ország hivatalos kapcsolatainak legfőbb intézménye.

A nagykövetség felépítése[szerkesztés]

A pekingi nagykövetség a magyar külképviseletek sorában a nagyobbak közé számított. A kínai kulturális forradalom idején a kínaiak ezt a követséget is, mint mindegyik hasonló pekingi intézményt, végletesen elszigetelték a kínai közélettől, ezért érdemi munkát alig végezhetett. A kulturális forradalom után fokozatosan enyhült az elzártság. A nagykövetségen dolgozó 4-6 diplomata között mindig volt egy-két képzett sinológus, azaz ötvenes években a pekingi egyetemen végzett Kína-szakértő, a nyolcvanas évek első felében például Huszár Flórián. A többiek általános külügyi, konzuli munkát végeztek. A beosztottak egy része később itt vagy más országban nagykövet lett, mint Gál Gáspár Tamás első beosztott, vagy Mészáros Sándor II. titkár. A magyar nagykövetséggel kapcsolatot tartó kínai külügyesek között is több magyarul tudó, Budapesten végzett diplomata is volt. A diplomácia nemzetközi nyelve ebben az időben Pekingben az angol és az orosz volt.

A nagykövetségen katonai attasé is dolgozott, 1980–85 között Hajma Lajos személyében. A nagykövet politikai irányítása, de a külkereskedelmi tárca szakmai vezetése alá tartozott a jelentős pekingi kereskedelmi kirendeltség, aminek hivatala Peking fő sugárútján, a Csanganon helyezkedett el. Emellett az MTI is állandó tudósítót tartott a kínai fővárosban, aki ekkoriban Sarkadi Kovács Ferenc volt.

A külképviselet vezetői[1][szerkesztés]

A nagykövetség épülete a kert felől, 1983 körül

Az 1949. október 1-jén kikiáltott Kínai Népköztársasággal Magyarország 1949. október 6-án vette fel a diplomáciai kapcsolatot követi szinten, amit aztán már 1950. június 9-én nagyköveti szintre emelt a két fél.

kinevezés megbízólevél átadása visszahívás név rang
1949-12-17 1950-2-16 1953-12-1 Safrankó Emánuel követ, 1950-7-17-től nagykövet
1953-12-1 1954-1-27 1954-9-19 Szobek András nagykövet
1954-9-1 1954-9-22 1957-1-16 Szkladán Ágoston nagykövet
1957-4-20 1957-5-17 1960-1-15 Nógrádi Sándor nagykövet
1960-6-11 1960-8-10 1963-9-27 Martin Ferenc nagykövet
1963-9-27 1963-11-5 1970-7-9 Halász József nagykövet
1970-7-9 1970-10-2 1976-8-5 Gódor Ferenc nagykövet
1976-8-5 1976-9-8 1983-6-29 Ribánszki Róbert nagykövet
1983-6-29 1983-9-7 1988-7-6 Iván László nagykövet
1988-7-6 1988-8-31 1992-10-8 Németh Iván nagykövet
1992 1992-9-2[2] 1995 Mészáros Klára nagykövet
1996-10-16[3] 1996-11-6[4] 2000 Juhász Ottó nagykövet
1999-08-23 1999-09-01[5] 2004-08-02 Bayer Mihály nagykövet
2004 2004-09-24 2007 Mészáros Sándor nagykövet

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gecsényi
  2. Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992. Budapest: Külügyminisztérium. 1992. 115. o.  
  3. A Köztársaság Elnökének 133/1996. (X. 16.) KE határozata. Magyar Közlöny, 88. sz. (1996. okt. 16.) 5258. o.
  4. Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1996. Budapest: Külügyminisztérium. 1996. 124. o.  
  5. Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1999. Budapest: Külügyminisztérium. 1999. 146. o.  

Források[szerkesztés]