Magyar–Szovjet Baráti Társaság

A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság^[1] 1945 júniusában alakult Magyarországon azzal a céllal, hogy elmélyítse a magyar–szovjet barátságot. Alapító elnöke a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert volt. A társaság aktivitása valójában a szovjet típusú kommunista rendszer propagálására irányult. Egy évvel később már félmillió tagja volt.

1948-ban vette fel a Magyar–Szovjet Társaság nevet, és ekkortól kommunista tömegszervezetté alakult, mely 1953-ban már 1,3 millió taggal és 8000 helyi szervezettel rendelkezett. A helyi szervezetek működése többnyire formális volt. A társaság Ország-világ címen hetilapot adott ki.

Az 1956-os forradalom idején a társaság szétesett, majd 1957 nyarán Magyar–Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) néven szervezték újjá, ekkor már tagság nélkül. A Kádár-korszakban sokáig Apró Antal volt az MSZBT elnöke. A rendszerváltás idején az MSZBT is széthullott.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Az 1954-től érvényes helyesírási szabályzat (az 1973-as, tartalmában változatlan kiadás tanúsága szerint) már nagykötőjelet írt elő a népnevek kapcsolatának jelzésére, l. 407. pont, vö. AkH.¹¹ 263. a).

Források[szerkesztés]

Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete (1956-os Intézet): Kislexikon – Fogalmak, Események, Intézmények

További információk[szerkesztés]

A Magyar-Szovjet Baráti Társaság 4. kongresszusa. 1966. jan. 21-22.; Magyar–Szovjet Baráti Társaság, Bp., 1966
A Magyar-Szovjet Baráti Társaság által szervezett "A szovjet űrkutatás napjai" keretében rendezett Asztronautikai Tudományos Ülésszak előadásai. Budapest, 1971. április 5-6.; MTESZ, Bp., 1971
A Magyar-Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete. 1971. november 22-23. Rövidített jegyzőkönyv; Ságvári Ny., Bp., 1972
A Magyar-Szovjet Baráti Társaság VI. Országos Értekezletének jegyzőkönyve. Budapest 1976. október 30-31.; szerk. Rákos Imréné; MSZBT, Bp., 1977
A Magyar-Szovjet Baráti Társaság VII. országos értekezletének jegyzőkönyve. 1981. október 17.; szerk. Rákos Imréné; MSZBT, Bp., 1982
Marjai József: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztése nemzeti érdekünk. Elhangzott a Magyar-Szovjet Baráti Társaság 1985. február 5-i országos elnökségi ülésén; MSZBT, Bp., 1985
Az MSZBT évfordulóján, 1945–1985; MSZBT, Bp., 1985
Az Országos Elnökség beszámolója az MSZBT 8. Országos Értekezletének; Magyar–Szovjet Baráti Társaság, Bp., 1986
A Magyar-Szovjet Baráti Társaság VIII. országos értekezletének jegyzőkönyve. Budapest, 1986. november 22.; szerk. Dús Ágnes; MSZBT, Bp., 1987
Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Értekezlete, 9.; szerk. Balázs Jánosné; MSZBT, Bp., 1989
A Magyar-Szovjet Baráti Társaság IX. Országos értekezletének jegyzőkönyve. Budapest, 1989. december 16.; MSZBT, Bp., 1990

[1] Az 1954-től érvényes helyesírási szabályzat (az 1973-as, tartalmában változatlan kiadás tanúsága szerint) már nagykötőjelet írt elő a népnevek kapcsolatának jelzésére, l. 407. pont, vö. AkH.¹¹ 263. a).

[1]