Kung Csia
| Kung Csia () | |
 | |
| A Hszia ()-dinasztia feltételezett elhelyezkedése | |
| A Hszia ()-dinasztia 14. uralkodója | |
| Uralkodási ideje | |
| kb. i. e. 1879 – 1848 | |
| Elődje | Jin Csia () |
| Utódja | Kao () |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hszia-dinasztia |
| Született | nem ismert |
| Elhunyt | i. e. 19. század |
| Édesapja | Pu Csiang () |
| Gyermekei | Hszia-házbeli Kao |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kung Csia () témájú médiaállományokat. | |
| Átírási segédlet | |
| Kung Csia | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 孔甲 |
| Egyszerűsített kínai | 孔甲 |
| Mandarin pinjin | Kǒng Jiǎ |
| Wade–Giles | K'ung3 Chia3 |
Kung Csia () a félig legendás Hszia ()-dinasztia 14. uralkodója, aki a hagyomány szerint 31 évig (kb. i. e. 1879-1848) uralkodott.
Származása, családja
[szerkesztés]Kung Csia () Pu Csiang () fia, aki unokabátyja, Csin () halála után lépett trónra, és lett a Hszia ()-dinasztia 14. uralkodója.
Élete
[szerkesztés]Életéről, akárcsak a legtöbb Xia () uralkodónak az életéről meglehetősen kevés információt tartalmaznak a források. A korai történeti művek általában csak szűkszavú, a legfontosabb eseményekre koncentráló, kronologikus felsorolást tartalmaznak. Kung Csia () uralkodása idején a Bambusz-évkönyvek szerint a következők történtek:
- Uralkodása első évében a Nyugati-folyónál (Hsziho () 西河) lakott. Megfosztotta hatalmától a nemesek egyikét, bizonyos Si-vej ()t 豕韋, Liu Lej ()t pedig kinevezte „sárkányszelídítővé” (huan-lung () 豢龍).[1]
- Uralkodása 3. évében a Tungjang ()beli 東陽 Fu-hegyekben (Fusan () 萯山) vadászott.[2]
- Uralkodása 5. évében megkomponálta a „Kelet dallamai” (Tung jin () 《東音》) című zeneművet.[3]
- Uralkodása 7. évében Liu Lej () 劉累 elvándorolt Lujang ()ba 魯陽.[4]
- Uralkodása 9. évében a vazallus Jin () 殷 állam Jin ()ből 殷 visszaköltöztette a fővárosát Sangcsiu ()ba 商丘.[5]
A Bambusz-évkönyvek tömör, szűkszavú bejegyzéseit fejti ki valamelyest bővebben a nagy történetíró, Sze-ma Csien () művében, a A történetíró feljegyzéseiben:
„Csin () császár halála után, Pu Csiang () fia, Kung Csia () lépett trónra. Kung Csia () igen csak vonzódott a természetfeletti dolgokhoz, s örömét lelte a kicsapongó, rendetlen tevékenységekben. Hszia-hou () nemzetség erénye hanyatlásnak indult, a fejedelmek pedig fellázadtak ellene.
Az Ég ekkor két sárkányt küldött, egy hímet és egy nőstényt. Kung Csia () azonban sehogyan sem tudta őket megetetni, merthogy elveszítette a Huan-lung () („Sárkányszelídítő”) nemzetség (Huang-lung si () 豢龍氏) támogatását. Tao-tang () nemzetsége már lehanyatlott, azonban egyik leszármazottja, bizonyos Liu Lej () eltanulta a Huan-lung ()éktól a sárkányidomítást, s ezért Kung Csia () szolgálatába állt. Kung Csia () a Jü-lung () 御龍 („Sárkányhajcsár”) családnevet adományozta neki és (a kegyvesztett) Si-vej () 豕韋 örökébe léptette. Amikor a nőstény sárkány kimúlt, (Liu Lej ()) feltálalta azt Hszia-hou ()nak (ti. Kung Csia ()nak). Hszia-hou () azonban menesztett valakit hozzá, hogy számon kérje, ő pedig félve (a büntetéstől) elvándorolt.[6][7]”
Megjegyzések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Shi ji (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ Nienhauser 1994 37., 38. o.
Irodalom
[szerkesztés]- ↑ Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Kína legendás uralkodói | ||
|---|---|---|
| A három fenség kora (kb. i. e. 2700-ig) |  | |
| Az öt császár kora (kb. i. e. 2700–2100) | ||
| Kapcsolódó személyek | ||
| Hszia-dinasztia (kb. i. e. 2100–1600) | ||
