Ku-szou
| Átírási segédlet | |
| Ku-szou | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 瞽叟 |
| Egyszerűsített kínai | 瞽叟 |
| Mandarin pinjin | Gǔsǒu |
| Wade–Giles | Ku3-sou3 |
Ku-szou () legendás személy a Kína történeti korszakát megelőző, öt császár korában. Életének részleteiről keveset árulnak el a történeti források, a még legteljesebb értesülések Sze-ma Csien () művéből, A történetíró feljegyzéseinek, a legendák korát tárgyaló legelső fejezetéből származnak. Ezek szerint Csiao-niu () a Sárga Császárnak, fiatalabbik fiatalabbik fia, Csang-ji () révén egyenesági leszármazottja. Az apja Csiao-niu () volt. Fia pedig a konfuciánus hagyományban példaértékűnek tartott Sun () császár.
A „nagy történetíró” Sun () császár kapcsán a következő részleteket árulja el apjáról, Ku-szou ()ról:
„Sun () apja, Ku-szou () vak volt, az anyja pedig meghalt. Ku-szou () újból megnősült, ám volt egy fia, a felettébb gőgös Hsziang () 象 („Elefánt”). Ku-szou () szerette a második asszonyát, aki minduntalan végezni akart Sun ()nal, aki ezért inkább kerülte őt. Bármilyen csekély hibát vétett is, megbüntették érte, ám ő ennek ellenére napról-napra engedelmesen szolgálta atyját, mostohaanyját és féltestvérét, és soha nem volt hanyag.[1]”
Egy másik részletből azonban az derül ki, hogy nem csupán Ku-szou () új asszonya, hanem ő maga is többször az életére tört fiának, a későbbi Sun () császárnak:
„Ku-szou () újfent megpróbált végezni Sun ()nal: felküldte a zsúptetőre, amit aztán alulról meggyújtott. Sun ()nak azonban két bambuszkalappal sikerült megvédenie magát a tűztől, s leereszkedett. Így végül életben maradt és elmenekült. Később Ku-szou () egy kutat ásatott vele. Sun () elkezdte kiásni a kutat, de annak oldalába egy titkos oldaljáratot is ásott. Amikor Sun () már mélyen járt a kútgödörbe, Ku-szou () és Hsziang () betemették azt. Sun () azonban a titkos oldalsó alagúton ki tudott menekülni. Ku-szou () és Hsziang () örvendeztek, hogy Sun () végre meghalt...[2]”
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Lásd az eredeti szövegben: "Shi ji/1" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. július 9.
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: "Shi ji/1" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. július 9.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kína legendás uralkodói | ||
|---|---|---|
| A három fenség kora (kb. i. e. 2700-ig) |  | |
| Az öt császár kora (kb. i. e. 2700–2100) | ||
| Kapcsolódó személyek | ||
| Hszia-dinasztia (kb. i. e. 2100–1600) | ||
