Hou-csi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hou-csi portréja
Átírási segédlet
Hou-csi
Kínai átírás
Hagyományos kínai后稷
Egyszerűsített kínai后稷
Mandarin pinjinHòujì
Wade–GilesHou4-chi4

Hou-csi (magyarul: Kölesherceg, vagy Gabonaherceg[1]) legendás személy, kultúrhérosz a Kína történeti korszakát megelőző, öt császár korában és az ókori kínai mitológiában, a Csou-dinasztiát megalapító csou törzs isteni őse.

Nevei, származása[szerkesztés]

A fennmaradt források Hou-csi származásával kapcsolatban többféle változatot is tartalmaznak. A legarchaikusabb legendaváltozat szerint anyja, a ju-taj törzsből ju-tai-si 有邰氏) származó Csiang Jüan 姜嫄 vagy 姜原), Ku császár egyik felesége egyszer a mezőn járva a Legfelsőbb Úrnak a lábnyomába lépett, s így fogant meg Hou-csival.[2] A későbbi, kevésbé mitikus változat szerint Hou-csi egyszerűen csak Ku császár negyedik fia, aki Sárga Császár egyenesági leszármazottja.

Gyakorta említik még a Csi 棄 / 弃 néven is, melynek jelentése „az, akit elhagytak”. Ezt a nevét úgy magyarázták, hogy Hou-csit gyermekkorában az anyja többször megpróbálta elhagyni, elveszejteni, de háziállatok, favágók vagy épp madarak minden alkalommal megmentették őt. A Dalok könyvének 245. éneke Hou-csit magasztalja, melyben ekként örökítették meg gyermekkori tragédiáját:

„Kitették a fiut keskeny útra:
marhák, juhok lábuk közt táplálták;
kitették a síkság erdejébe:
ottan erdő-irtók megtalálták;
kitették a síkos, fagyos jégre;
betakarták a madárkák...[m 1][3]

Van, hogy csak egyszerűen Csi 稷, „A Köles”-ként hivatkoznák rá, de miután a csou között kialakult az ősatya kultusza gyakran Csou Csi 周棄, „A Csou-béli elhagyott” néven említik.

Alakja, legendái[szerkesztés]

A legendák szerint Hou-csinak már gyermekként is jelentette a legnagyobb örömöt, ha kendert és babot vethetett. Amikor felnőtt földműveléssel kezdett foglalkozni, és munkája nyomán mindig bő termés lett. Jao császár is hírét vette tehetségének, meghívta udvarába, és megtette őt a földművelés felügyelőjének. Más legendaváltozatok szerint tehetségére Sun császár és Nagy idején figyeltek fel. A halál is földművelés közben érte.[4]

A Dalok könyve dalai nyomán arra lehet következtetni, hogy csouk aszály és szárazság idején ugyanúgy imádkoztak hozzá, mint Sang-tihoz. Hou-csi tehát alakja lényegét tekintve az a kultúrhérosz, aki megtanította az embernek, hogyan kell kalászos haszonnövényeket ültetni. Ebben a tekintetben rokonságot mutat Sen-nunggal, aki feltételezhetően a Sang-Jin-dinasztiát megalapító jin törzsek földművese istene lehetett. Hou-csi alakját pedig minden bizonnyal az állattenyésztésről a földművelésre áttért csouk alkották meg, miután letelepültek.[5]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Weöres Sándor fordítása.

Jegyzetek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Dalok könyve 1959: Dalok Könyve (Si King). 2. kiadás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1959.
  • Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.
  • Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]