Sao-hao

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sao-hao
Kína legendás uralkodóinak egyike az öt császár korában
Uralkodási ideje
kb. i. e. 2587 vagy 2598 kb. i. e. 2491 vagy 2525
Elődje Sárga Császár
Utódja Csuan-hszü
Életrajzi adatok
Született Csiungszan 窮桑 (a mai Csüfutól északra, Santung
NyughelyeCsüfu
Édesapja Sárga Császár
Édesanyja
Gyermekei Csiao-csi
Átírási segédlet
Sao-hao
Kínai átírás
Hagyományos kínai 少昊
Egyszerűsített kínai 少昊
Mandarin pinjin Shǎo Hào
Wade–Giles Shao3-hao4

Sao-hao legendás kínai uralkodó az öt császár korában és az ókori kínai mitológiában. A Sárga Császár fia, unokája vagy dédunokája, aki őt követte a trónon.[1]

Származása, nevei, legendái[szerkesztés]

A fennmaradt források alapján bizonyossággal csak annyi állapítható meg, hogy Sao-hao a Sárga Császár egyenesági leszármazottja, de a köztük lévő rokonsági viszony tekintetében több változat is létezik. Egyes források szerint a legidősebb fia volt, és így azonos A történetíró feljegyzéseiben szereplő Hszüan-hsziaoval 玄囂, aki a Sárga Császár halálát követően örökölte a trónt, majd az halála után, fivére, Csang-ji fia, Csuan-hszü lépett örökébe. Sze-ma Csien szerint ugyan nem viselte a ti 帝 „császár” címet, ám a legtöbb forrás mégis a Sárga Császár trónjának örököseként hivatkozik rá. Más változatok szerint Sao-hao a Sárga császár unokája, dédunokája volt, vagy épp tisztázatlan rokonsági viszonyban álltak egymással.

A Sao-hao nevében szereplő hao 昊 írásjegyet olykor hao 皞, hao 皓, vagy hao 顥 alakban is írják. Számos más néven is emlegetik, például Csing-jang Si 青陽氏, Csin-tien Si 金天氏, Csiung-san Si 窮桑氏, Jün-jang Si 雲陽氏 vagy Csu-hszüan 朱宣.

Egyes források szerint a családneve Csi 己, a személyneve pedig Cse 摰 (vagy 質, 鷙) volt.

A mai Csüfu (Konfuciusz szülőhelye) közelében található Csiungsanban 窮桑 született. Erényességében a legendabeli „Nagy Végtelenre” (Taj-hao 太昊), vagyis Fu-hszira emlékeztetett, ezért kapta az „Ifjú Végtelen”, vagyis a Sao-hao nevet.

Egyes források szerint hivatalnokait a madarak neve után nevezte el. Feltételezhető, hogy az archaikus mítoszokban Sao-haot magát is madárként képzelték el, aki a madarak uralkodója lehetett.[2] Erre utalnak azok a források is, amelyek szerint a személyneve Cse 鷙 volt, amely valamilyen ragadozó madarat jelent.

A Csin-tien 金天, vagyis „fém-ég törzsbeli” neve, az öt elem elméletét alkalmazó elképzelés szerint onnan ered, hogy egyes források szerint Sao-hao a nyugati égtáj szelleme volt, aki a fém elem mágiskus erejével kormányzott (vö. Sárga Császár - föld), és az évszakok közül az ősz tartozott a fennhatósága alá.[3] A Hegyek és vizek könyvében „Fehér császárnak” (Paj-ti 白帝) nevezik, és az öt császár (vagy uralkodó) (vu ti 五帝) sorába tartozik.[4]

Egy legenda szerint Sao-hao anyja azután fogant meg, hogy álmában egy hatalmas csillagot látott, amely a földre ereszkedett.[5] Más változat szerint Sao-hao anyja Huang-o, az égi szövőlány volt, aki éjszakánként szőtt, nappal azonban tutajra szállt és az eget a földdel összekötő vizeken utazott. Így találkozott a Fehér császár (Paj-ti 白帝) fiával, aki Sao-hao apja lett. Van olyan elképzelés, hogy Sao-hao a Keleti-tenger mögötti mélységben (más változat szerint messze nyugaton) alapított országot, ahol 12 ezer mérföldnyi terület tartozott az uralma alá. Egy harmadik változat szerint pedig a Csangliu-hegyen lakik, és ott kormányozza a napnyugtát.[6]

Megjegyzések[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.
  • Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]