Ku császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ku császár
Ku császárt ábrázoló reliefről készült pacskolat a Han-korból
Ku császárt ábrázoló reliefről készült pacskolat a Han-korból

Kína legendás uralkodóinak egyike az öt császár korában
Uralkodási ideje
kb. i. e. 2436 kb. i. e. 2366
ElődjeCsuan-hszü
UtódjaCse császár
Életrajzi adatok
Születettnem ismert
Elhunytnem ismert
ÉdesapjaCsiao-csi
Házastársa
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Ku császár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Átírási segédlet
Ti Ku
Kínai átírás
Hagyományos kínai帝嚳
Egyszerűsített kínai帝喾
Mandarin pinjinDì Kù
Wade–GilesTi4 Ku4

Ku császár legendás kínai uralkodó, hérosz az öt császár korában és az ókori kínai mitológiában. A Sárga Császár egyenes ági leszármazottja, akinek két fia, Cse és Jao is uralkodóvá lett.[1] Vannak olyan elképzelések, melyek szerint alakja azonos Ti-csünnel, Sunnak vagy Kujjal.[2]

Származása, nevei[szerkesztés]

Csiao-csi fia, Sao-hao unokája és a Sárga Császár dédunokája.[3]

A források szerint Ku eredeti családneve Csi 姬, a személyneve pedig Csün 俊. Innen származik a Ti-csünnel 帝俊 való azonosítás elmélete. Ugyanakkor gyakorta a Kao-hszin 高辛 vagy Kao-hszin Si 高辛氏 néven hivatkoznak rá.

Alakja, legendái[szerkesztés]

Alakja A történetíró feljegyzéseiben mint eszményi, igazságos uralkodóként jelenik meg, aki „elvette a földnek gazdagságát, és gondosan használta föl, gyöngéden okította a népet, és megtanította rá, hogy haszonhoz jusson, kiszámolta a Nap és a Hold járását, fogadta és elkísérte őket; felismerte a szellemeket, és tisztelettel szolgálta őket... Mindig idejében cselekedett, s úgy öltözködött, akár egy közönséges hivatalnok.”[4][5]

Egyes források tudni vélik, hogy Ku már tizenöt éves korában segített nagybátyjának, Csuan-hszünek a kormányzásban, majd harmincéves korában átvette a trónt, és hetven (vagy hetvenöt) éven át uralkodott, és százöt éves korában hunyt el.[6]

Azokból a forrásokból, amelyek Kut valóságos személynek, uralkodónak tekintik, az derül ki, hogy Kunak négy felesége volt, akik egy-egy fiúgyermeket szültek neki. Az első felesége, a ju-tai 有邰 törzsből származó Csiang Jüan 姜嫄 szülte Hou-csit, a Köles herceget, akit majd a Csou-dinasztiát megalapító csou törzsek tekintettek ősüknek. A második felesége, a ju-szung 有娀 törzsből származó Csien-ti 簡狄 szülte Ce-csit 子契, akit a Sang-Jin-dinasztiát megalapító törzs tisztelt ősatyjaként. A harmadik felesége, a csen-feng 陳豐 törzsből származó Csing-tu 慶都 szülte Fang-hszünt 放勳, a későbbi Jao császárt. A negyedik felesége, a csü-ce 娵訾 törzsből származó Csang-ji 常儀 pedig szülte Cset, aki Ku halála után átvette apja trónját, őt pedig kilenc évnyi uralkodás után féltestvére, Jao követte a trónon.[7]

Egy másik forrás arról tudósít, hogy Kunak volt egy olyan felesége is, akinek a lába soha nem érintette a földet. Ez az asszony gyakorta álmodta azt, hogy lenyeli a Napot, s ezt követően nyolc fiút szült Kunak.[8]

Megjegyzések[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd az eredeti szövegben: Shi ji/1. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 11.)
  2. Kínai mitológia 1988 449. o.
  3. Lásd az eredeti szövegben: Shi ji/1. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 11.)
  4. Lásd az eredeti szövegben: Shi ji/1. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 11.)
  5. Kínai mitológia 1988 449. o.
  6. Kínai mitológia 1988 449. o.
  7. Kínai mitológia 1988 450. o.
  8. Kínai mitológia 1988 449. o.

Irodalom[szerkesztés]

  • Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.
  • Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]