Kun (kínai)
| Átírási segédlet | |
| Kun | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 鯀 |
| Egyszerűsített kínai | 鲧 |
| Mandarin pinjin | Gǔn |
| Wade–Giles | Khun3 |
| Kantoni jűtphing | Gwan2 |
Kun () legendás személy a Kína történeti korszakát megelőző, öt császár korában, az ókori kínai mitológiában a vízözönnel harcoló, ám kudarcot vallott hős, Nagy Jü () apja.
Neve, származása[szerkesztés]
Kun () Csuan-hszü () császár révén, a Sárga Császár egyenes ági leszármazottja, akinek egyes források szerint Hszi () 熙 volt a családneve.
Alakja[szerkesztés]
A Kun ()nal kapcsolatos, különféle forrásokban fennmaradt mítoszok igen színesek, ám meglehetősen ellentmondásosak, de alapjaiban abban mind megegyezik, hogy alakját a legendás özönvíz megfékezésére tett sikertelen kísérlettel kapcsolják össze. Kun () a Magasságos Úr parancsára látott neki az emberek életét fenyegető hatalmas folyami áradás megfékezésének. Más változatok szerint Jao () császár bízta meg ezzel a feladattal. Kilenc éven át dolgozott minden erejét megfeszítve, de semmilyen eredménnyel nem járt. Ekkor orvul ellopta a Magasságos Úrtól az önmagától megdagadó, csodálatos földet, a hszi-zsang () 息壤, és ennek felhasználásával akart gátat vetni az árvizeknek. Amikor a víz szintje emelkedett, akkor a gátként szolgáló csodálatos föld is magától növekedett, ennek köszönhetően Kun () gyorsan haladt a munkával. Csakhogy, amikor a víz szintje elérte a 9 zsen () 仞 magasságot (kb. 18 m), a gát összeomlott és rengeteg és a térséget elöntő áradás rengeteg emberéletet követelt. Ekkor büntetésképpen Jao () császár, uralkodásának 70. évében (más változatok szerint Sun () császár) parancsára kivégezték messze északon, a „Toll-hegyen” (Jü-san () 羽山).[1]
Az egyik legenda szerint halála után a teste három évig nem indult oszlásnak , míg végül előbújt belőle fia, Jü (), aki folytatta és eredménnyel be is fejezte apja munkáját. Más változat szerint Kun () feleségül vette Nü-hszi ()t 女嬉 (vagy Nü-cse () 女志), aki titokzatos módon esett teherbe és szülte meg fiukat, Jü ()t.[2]
Kun () legendájának újabb változatai szerint a kudarcot vallott hős a kivégzése után háromlábú varanggyá (vagy medvévé, vagy sárga színű sárkánnyá) változott, és eltűnt az örvénylő vízben.[3]
Megjegyzések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kínai mitológia 1988 418. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 418. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 418. o.
Irodalom[szerkesztés]
- ↑ Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
- ↑ Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Kína legendás uralkodói | ||
|---|---|---|
| A három fenség kora (kb. i. e. 2700-ig) |  | |
| Az öt császár kora (kb. i. e. 2700–2100) | ||
| Kapcsolódó személyek | ||
| Hszia-dinasztia (kb. i. e. 2100–1600) | ||
