Kotromanić Katalin cillei grófné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kotromanić Katalin
Kotromanics Katalin
Boszniai Katalin
Bosnyák Katalin
Celje (Cillei) Grófság grófnéja
Katarina Kotromanić/Katharina von Bosnien
Uralkodási ideje
1372. szeptember 30. 1385. március 21.
Elődje Ortenburgi Adelhaid
Utódja Piast Anna
Boszniai Királyság hercegnője
Katarina Kotromanić
Uralkodási ideje
1377. október 26. 1396 körül
Életrajzi adatok
Uralkodóház Kotromanić-ház
Született 1336
Elhunyt 1396 körül
Édesapja Kotromanić Ulászló, Bosznia régense (1295 körül–1354)
Édesanyja Šubić Ilona horvát grófnő (1306 körül–1378 körül)
Testvére(i)
Házastársa I. Hermann cillei gróf (1332/34–1385)
Gyermekei 1. János (–1372)
2. Hermann (1360 körül–1435)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kotromanić Katalin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kotromanić Katalin ( – 1396 körül), németül: Katharina von Bosnien, horvátul, szlovénül és bosnyák nyelven: Katarina Kotromanić, szerbül: Катарина Котроманић, bosnyák királyi hercegnő, Cilli (Celje) grófnéja. I. Tvrtko bosnyák király nővére, Kotromanić Erzsébet magyar királyné unokatestvére és Cillei Borbála királyné nagyanyja, valamint V. István magyar király ükunokája. A Kotromanić-ház tagja.

Élete[szerkesztés]

Apja Kotromanić Ulászló,[1] Bosznia régense, I. István bosnyák bánnak és Nemanjić Erzsébet szerb királyi hercegnőnek, IV. István Dragutin szerb király és Árpád-házi Katalin magyar királyi hercegnő (V. István magyar király legidősebb lánya) lányának a fia. Édesanyja Šubić Ilona horvát grófnő.

Férje I. Hermann, a stájerországi Cilli (Celje) grófja volt.[2] 1377-től, öccsének Tvrtko bosnyák bánnak Bosznia királyává koronázásával Katalin királyi hercegnői rangra emelkedett.

Katalin kisebbik fia, II. Hermann cillei gróf örökölte anyja bosnyák királyi trónra való jogát, és 1426. szeptember 2-án a nőtlen és gyermektelen II. Tvrtko bosnyák király kinevezte a nála jó húsz évvel idősebb unokatestvérét, Cillei Hermannt örökösévé. Cillei Hermann azonban előbb halt meg, mint Tvrtko, de a Cillei örökösök ezután sem mondtak le a bosnyák koronáról, és II. Tvrtko halála (1443) után trónjelöltként léptek fel, viszont Cillei Hermann unokájának, Cillei Ulriknak az ellenfele, Hunyadi János a Kotromanić-házi jelöltet, Ostoja István király természetes fiát, István Tamást támogatta, így a Cilleieket kiütötte a boszniai örökségből.

Katalin bosnyák hercegnő V. István magyar király ükunokájaként továbbörökítette unokájára, Cillei Borbálára az Árpád-házi örökséget, aki Zsigmond magyar király feleségeként az Árpád-ház idősebb leányágának a vonalát képviselte a magyar királyi leszármazottak között.

Gyermekei[szerkesztés]

Ősei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Wertner (1891) szerint Katalin I. Tvrtko bosnyák király lánya volt.
  2. A város ma Szlovéniában található.

Irodalom[szerkesztés]

  • Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók geneologiai története, Temesvár, 1891.
  • Fajfrić, Željko: Kotromanići, Grafosprem-Srpska pravoslavna zajednica, Šid, 2000. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk[szerkesztés]

Előző
Ortenburgi Adelhaid
Cillei grófné Counts of Celje coat of arms (1-4).svg
1372 – 1385
Következő
Piast Anna