Kiss Jenő (színművész)
| Kiss Jenő | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Kiss Jenő |
| Született | 1944. június 7. (79 éves) Görcsöny |
| Házastársa | Réti Erika (1973-) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1963– |
| Híres szerepei | Montague William Shakespeare: Romeo és Júla Theseus; Oberon William Shakespeare: Szentivánéji álom Biberach Katona József: Bánk bán Figaro Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: Figaro házassága Wurm Friedrich Schiller: Ármány és szerelem Sipos úr László Miklós: Illatszertár Forlipopoli őrgróf Carlo Goldoni: Mirandolina Szilvai; Kányai Szigligeti Ede: Liliomfi A francia király Kacsóh Pongrác: János vitéz |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | 1985 |
| További díjak | Katona József-díj (1998) |
| Kiss Jenő IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiss Jenő (Görcsöny, 1944. június 7. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház örökös tagja.
Életpályája[szerkesztés]
Görcsönyben született, 1944. június 7-én. Budapesten, a Budai Nagy Antal Gimnáziumban érettségizett 1962-ben.[1]
„Én egy igazi faluban, a Pécs melletti Görcsönyben, nőttem fel, a nagyszüleim neveltek. A faluban mindenki tehetséges volt, minden lány tudott énekelni, táncolni, és mindenkinek volt humorérzéke, s ez „termékenyítőleg” hatott rám. Aztán már Budapesten jártam az Építők Sztanyiszlavszkij Művészeti Stúdiójába, ahol olyan később ismert művésszé vált fiatalok is megfordultak, mint Szegedi Erika, Meszléry Judit, Tahi Tóth László, Vajda László. Egy újsághirdetésben olvastam, hogy a veszprémi színház ösztöndíjasokat keres, felültem egy motorbiciklire és soha többet nem mentem haza…[2]”
1963–1964 között a Veszprémi Petőfi Színház, 1964–1969 között pedig a Miskolci Nemzeti Színház színésze volt. 1969–1979 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. 1979–1988 között illetve 1995–től Kecskeméten szerepel, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház társulatának művésze, örökös tagja. 1988–1993 között a Radnóti Miklós Színháznál volt szerződésben. 1993–1995 között a József Attila Színház tagja volt.
Magánélete[szerkesztés]
1973-ban feleségül vette Réti Erika színésznőt. Egy közös fiuk született: Gergely (1976).
Színházi szerepei[szerkesztés]
- Dániel kartárs (Kerekes: Állami áruház)
- Színész (Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!)
- De Lessaque márki (Mihail Bulgakov: Álszentek összeesküvése)
- II. József (Peter Shaffer: Amadeus)
- Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem)
- Joszip Zeljics (Ivan Kusan: A balkáni kobra)
- Biberach (Katona József: Bánk bán)
- Gennagyij Panfilovics (Mihail Bulgakov: Bíborsziget)
- Schuppanzigh (Peter Shaffer: Black Comedy)
- Stengelhöh (Sternheim: A bugyogó)
- Guilbert (Goethe: Clavigo)
- Miska főpincér (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)
- Monsieur de Sotenville (Molière: Dandin György)
- Dr. Bittner (Kiss Csaba: A dög)
- Bolsincov (Turgenyev: Egy hónap falun)
- Első demagóg, Első bizánci polgár, Második gyáros, Aggastyán (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Dr. Paulovits (Zsolt: Erzsébetváros)
- Figaro; Bartolo (Beaumarchais: Figaro házassága avagy egy őrült naplója)
- Lingk (Mamet: Floridai öröklakás eladó)
- Tréville kapitány (Alexandre Dumas: A három testőr)
- Napóleon (Kodály Zoltán: Háry János)
- Sipos úr (László Miklós: Illatszertár)
- Piócás (Rideg Sándor: Indul a bakterház)
- Lakáj, Gál (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban)
- Rauch (Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline)
- Disznópapa (Pozsgai Zsolt: Kecskeméti kiskondás)
- Bruckner Szigfrid (Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok)
- Reischl György úr (Jókai Mór: A komédiás had, avagy Thespis kordéja)
- Fáskerti (Bereményi Géza: Légköbméter)
- Színész (Arthur Miller: Közjáték Vichyben)
- Apa (Forgách András: A kulcs)
- Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom)
- Popo király (Georg Büchner: Leonce és Léna)
- Nicia mester (Machiavelli: Mandragóra)
- Orlovszkij (Csehov: A Manó)
- Theophil Sarder (Thomas Mann: Mefisztó)
- Tündérkirály; Gyóntató (Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő)
- Forlipopoli (Carlo Goldoni: Mirandolina)
- XIV. Lajos (Bulgakov: Molière)
- Frascatti (Kálmán Imre: Montmartre-i Ibolya)
- George bácsi (Michael Cooney: Nem ér a nevem)
- Albert (Molnár: Olympia)
- A Maxim tulajdonosa az előcsarnokban (Georges Feydeau: Osztrigás Mici (Dáma a Maximból))
- Pickering (George Bernard Shaw: Pygmalion)
- Professzor (Sárosi: Rákfene)
- Montague; Egy patikárius (William Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- Lasponya (William Shakespeare: Sok hűhó semmiért)
- Theseus, Oberon (William Shakespeare: Szentivánéji álom)
- Harry (Schisgal: Szerelem, óh!)
- Köcsög (Pozsgai Zsolt: A szörny és a szép)
- Raszpuljev (Szuhovo-Kobilin: Tarelkin halála)
- Író (Molnár: A testőr)
- Solinus (William Shakespeare: Tévedések vígjátéka)
- Selsdon Mowbray (Michael Frayn: Ugyanaz hátulról)
- Borbíró (Móricz Zsigmond: Úri muri)
- Csömöre bácsi (Tolnai: Végeladás)
- Krogstad (Henrik Ibsen: Nóra)
- Hübner, járási orvos (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor)
- Simeon, később Hanan főpap (Cseke Péter – Kocsis L. Mihály: Újviág passió)
Filmjei[szerkesztés]
Játékfilmek[szerkesztés]
|
|
Tévéfilmek[szerkesztés]
|
|
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Új Kortárs Magyar Színész Lexikon, Magazin Holding Kft. 1999. ISBN 0269001947909
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet