Kis székicsér

Kis székicsér
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Székicsérfélék (Glareolidae);
Alcsalád:	Székicsérformák (Glareolinae);
Nem:	Glareola;
Faj:	G. lactea;
Tudományos név
	Glareola lactea; Temminck, 1820
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kis székicsér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kis székicsér témájú médiaállományokat és Kis székicsér témájú kategóriát.

A kis székicsér (Glareola lactea) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszerezése

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1820-ban.^[2]

Előfordulása

Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Omán, Pakisztán, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnám, Afganisztán, Bahrein, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Jemen területén honos. Természetes élőhelyei a tengerpartok, tavak, folyók és patakok környéke. Vonuló faj.^[3]

Megjelenése

Testhossza 17 centiméter, testtömege 37-38 gramm.^[4] Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben való vadászatot szolgálja. Fehér szemgyűrűje van, tollazata világosbarna.

Életmódja

A fecskéhez hasonlóan a levegőben kapkodja el rovarokból álló táplálékát.

Szaporodása

A földre, sekély mélyedésbe rakja fészkét.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[3]

Jegyzetek

↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. január 19.
↑ "Avibase". Hozzáférés: 2026. január 19.
1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. január 19.
↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2026. január 19.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2026. január 19.

További információk

Képek az interneten a fajról
"Internet Bird Collection - videók a fajról". Hozzáférés: 2010. április 24.
Xeno-canto.org - A faj elterjedési területe és hangja

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[B-1] "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. január 19.

[C-2] "Avibase". Hozzáférés: 2026. január 19.

[D-3] 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. január 19.

[E-4] "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2026. január 19.

[1]

[2]

[3]

[4]