Kék szamárkenyér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kék szamárkenyér
Kék szamárkenyér a román tengerparton Costinești mellett.
Kék szamárkenyér a román tengerparton Costinești mellett.
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Bogáncsformák (Carduoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Cynareae
Alnemzetség-
csoport
:
Echinopsidinae
Nemzetség: Echinops
Faj: E. ritro
L.
Alfaj: E. ritro subsp. ruthenicus
Tudományos név
Echinops ritro subsp. ruthenicus
(M.Bieb.) Nym.
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kék szamárkenyér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék szamárkenyér témájú kategóriát.

A kék szamárkenyér (Echinops ritro subsp. ruthenicus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó Echinops ritro egyik alfaja. Hazánkban jóval gyakoribb a nála termetesebb fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephalus), amely fehér vagy szürkéskék virágzatú.

Előfordulása[szerkesztés]

Előfordul Dél- és Kelet-Közép-Európa száraz és homoki gyepein, valamint Ázsia középső részén. Magyarországon a Dunántúlon (Balaton-vidéke, Nagykanizsa, Alibánfa), a Duna–Tisza közén, a Gödöllői-dombvidéken, Dorognál, a Budai-hegységben, a Gerecsében, a Bakonyban Fenyőfőnél, és a Tiszántúlon (Öcsöd, Szamosangyalos) ismertek populációi.

Leírása[szerkesztés]

Feltűnő, ágas szárú 50–70 cm magas évelő. Levelei 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek, a cimpákon erős tüskékkel, felül kopaszak, alul sűrűn, fehéren molyhosak. Virágzata 3–4 cm átmérőjű, gömb alakú, acélkék fejecske, amelyben csak csöves, 5 szálas cimpára hasadó virágok találhatók, közülük mindegyik saját fészekörvvel rendelkezik. Fészekpikkelyei kopaszok.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Mészkedvelő, meszes homokpuszták, homoki rétek, pusztafüves lejtők, nyáras-borókások, mészkő és dolomitkopárok, nyílt homoki gyepek védett növénye. Romániában a Fekete-tenger partján szakadó löszfalakon is előfordul. Június-október között virágzik. Dísznövényként is ültetik.

Képek[szerkesztés]

A költészetben[szerkesztés]

Petőfi Sándor


Az alföld

(részlet)
"Ott tenyészik a bús árvalyányhaj,
S kék virága a szamárkenyérnek,
Hűs tövéhez a déli nap hevében
Megpihenni tarka gyíkok térnek."

   – 1844 júliusában

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]