João Cancelo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Portugál személynév: az első, anyai családnév: Cavaco, a második, apai családnév: Cancelo.
João Cancelo
Személyes adatok
Teljes névJoão Pedro Cavaco Cancelo
Születési dátum1994. május 27. (29 éves)
Születési helyBarreiro, Portugália
ÁllampolgárságPOR portugál
Magasság182[1] cm
Testtömeg74 kg
Poszthátvéd
Klubadatok
Jelenlegi klubjaBarcelona (kölcsönben a Manchester City-től)
Mezszám2
Junior klubok
IdőszakKlub
2002–2007portugál Barreirense
2007–2012portugál Benfica
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2012–2014portugál Benfica B51(3)
2014–2015portugál Benfica1(0)
2014–2015→ spanyol Valencia10(0)
2015–2018spanyol Valencia64(2)
2017–2018→ olasz Internazionale26(1)
2018–2019olasz Juventus25(1)
2019–angol Manchester City98(5)
2023→ német Bayern München15(1)
2023–→ spanyol Barcelona11(2)
Válogatottság2
2010portugál Portugália U166(0)
2010–2011portugál Portugália U1717(1)
2011–2012portugál Portugália U187(0)
2012portugál Portugália U1925(1)
2013–2014portugál Portugália U209(0)
2014–2017portugál Portugália U2111(1)
2016–Portugália Portugália46(8)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2023. november 29.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2023. szeptember 11.
A Wikimédia Commons tartalmaz João Cancelo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

João Pedro Cavaco Cancelo (Barreiro, 1994. május 27. –) portugál válogatott labdarúgó, szélsőhátvéd. A La Ligában szereplő FC Barcelona játékosa, kölcsönben a Manchester City-től.

Pályafutása[szerkesztés]

Benfica[szerkesztés]

Cancelo 13-évesen, 2007-ben csatlakozott a klub akadémiájára, előtte öt évig szülővárosában a Barreirense csapatában nevelkedett.[2]

A tartalékcsapatban, 2012. augusztus 11-én játszotta első mérkőzését a portugál másodosztályban, a Braga B elleni 2–2-n. November 4-én szerezte első gólját hazai környezetben a Sporting B ellen.[3]

A felnőttcsapatban[szerkesztés]

2012. július 28-án mutatkozott be barátságos mérkőzésen, ahol a 90 percet végigjátszotta jobbhátvédként. Október 18-án nevezték első alkalommal tétmérkőzésen a Freamunde ellen a portugál kupasorozatban.

2014. január 25-én debütált hivatalos mérkőzésen, hazai környezetben a Gil Vicente elleni 1–0 során, csereként állt be André Almeida-t váltva a portugál ligakupa utolsó 8 percében. A bajnokságban, május 10-én kezdőként lépett pályára a Porto vendégeként, ez volt a klubban az utolsó mérkőzése.[4]

Valencia[szerkesztés]

2014. augusztus 20-án 15 millió eurós vásárlási opcióval egyéves kölcsönszerződést kötöttek Canceloval. Három nappal később nevezték első alkalommal a keretbe, a bajnokság nyitófordulójában a Sevilla ellen. Szeptember 25-én debütált a Córdoba elleni hazai 3–0-s bajnokin. December 4-én a Rayo Vallecano vendégeként mutatkozott be a spanyol kupasorozatban, a 2–1-s győztes mérkőzésen. Május 25-én állandó szerződést kötött a csapattal, mely üzlet 15 millió euró ellenében jött létre.[5]

A következő idényben életében először lépett pályára a Bajnokok Ligájában, melyen klub színeiben első gólját, a 3–2-re elveszett találkozó harmadik gólját jegyzete.[6] Október 20-án gólpasszal vette ki részét a KAA Gent ellen, [7] 11 nap múlva a bajnokságban is kiosztott egyet a Levante elleni 3–0-s hazai bajnokin. Decemberben a spanyol kupában is gólt jegyzett a Barakaldo ellen, majd 19-én asszisztot a bajnokság 16. fordulójában a Getafe ellen. 2016. április 20-án az SD Eibar elleni 4–0-s győztes mérkőzésen, gólt és gólpasszt szerzett.[8]

Inter (kölcsönben)[szerkesztés]

2017. augusztus 22-én opciós joggal kölcsönbe érkezett Milánóba, a 2017/18-as szezon végéig. Négy nap múlva az AS Roma vendégeként mutatkozott be az 1–3-s bajnokin, az utolsó 7 percre csereként állt be Antonio Candreva helyett. Augusztus végén térdszalag-sérülést szenvedett a nemzeti csapat edzésen,[9] október 15-én a bajnokság 8. fordulójában tért vissza az AC Milan elleni 3–2-re megnyert városi derbin, 20 perccel a találkozó vége előtt.[10] 2018. januárban, februárban, és márciusban is gólpasszal volt eredményes, nevezetesen a SPAL, Benevento, és a Sampdoria ellen. Április 17-én szerezte a klub színeiben első, és későbbi utolsó találatát, szabadrúgásból tekert a kapu bal oldalába a Cagliari Calcio elleni 4–0-s találkozó 3. percében.[11][12] Április 28-án a Juventus ellen assziszttal vette ki részét, a találkozó második góljánál.[13] A csapatban az utolsó mérkőzését, a Serie A zárófordulójában a Lazio ellen játszotta.

A szezon végén bekerült a Serie A év csapatába,[14][15][16] a szezonban produkált jó teljsítménye után, a klub úgy döntött, hogy nem véglegesíti a szerződését.[17]

Juventus[szerkesztés]

2018. június 27-én jelentette be a torinói klub, hogy öt évre szerződtették a Valencia csapatától, 40,4 millió euróért.[18]

Az első tétmérkőzésén a bajnokság nyitófordulójában a Chievo otthonában lépett pályára, a 3–2-re megnyert találkozón.

A Bajnokok Ligájában, szeptember 19-én korábbi otthonában a Valencia ellen lépett pályára, melyen büntetőt is kiharcolt, amit Miralem Pjanić értékesített.[19]

2019. január 16-án olasz szuperkupa győztes lett, miután legyőzték 1–0-ra az AC Milan csapatát.[20] Január 27-én a Lazio ellen a bajnokság 21. fordulójában szerezte a klub színeiben első találatát idegenben az 1–2-s mérkőzésen.[21]

Manchester City[szerkesztés]

2019. augusztus 7-én vásárolták ki a Juventus kötelékéből, és egy hatéves 2025-ig szóló szerződésben állapottak meg.[22]

Az első szezonja a 2019/20-as idényben volt, a bajnokság első két mérkőzésen nem lépett pályára, de nevezve volt a keretbe, augusztus 25-én debütált a Bournemouth vendégeként a találkozó utolsó egy percében, Kyle Walkert váltva. Szeptember 18-án mutatkozott be a klub színeiben nemzetközi porondon a Bajnokok Ligájában, csereként állt be a 81. percben a Sahtar Doneck elleni 3–0-s győztes mérkőzésen. Szeptember 24-én lépett pályára első alkalommal kezdőként a csapatban, a Preston elleni 3–0-ra megnyert FA kupa találkozón, az első gólját, december 18-án szerezte az Oxford United elleni 1–3-s idegenbeli győztes EFL-kupa mérkőzésen, az első gólt a 22. percben jegyezte.[23]

2021. január 3-án lépett pályára a City színeiben 50. mérkőzésén a 2020/21-es bajnokság 17. fordulójában a Chelsea ellen, szeptember 18-án a 2021/22-es idényben lépett pályára 50. Premier League mérkőzésén a Southampton elleni gólnélküli mérkőzésen. December 19-én a klub színeiben 100. mérkőzésén gólt és gólpasszt jegyzett a 2021/22-es bajnokság 18. fordulójában a Newcastle United vendégeként.[24][25] 2022. december 28-án lépett pályára 150 alkalommal a Manchester City játékosaként, a Leeds United ellen.

Bayern München (kölcsönben)[szerkesztés]

2023. január 31-én kölcsönbe érkezett a bajor együtteshez, aki a szezon végéig marad Münchenben.[26] [27]

Február 1-jén debütált a Mainz otthonában, egy 4–0-s győztes mérkőzésen a német kupa nyolcaddöntőjében, az első találatnál egy remek íveléssel megszerezte első asszisztját, amit Eric Maxim Choupo-Moting értékesített a nyolcaddöntő 17. percében.[28] Négy nap múlva lépett pályára első Bundesliga mérkőzésén a VfL Wolfsburg vendégeként, a 14. percben asszisztot jegyzett a második találatnál, amit Kingsley Coman váltott gólra.[29] Február 14-én nemzetközi színpadon is bemutatkozott a klub színeiben, a Paris Saint-Germain elleni 1–0-ra megnyert Bajnokok Ligája nyolcaddöntő – első találkozóján, a 2–0-s hazai visszavágó utolsó találatánál gólpasszal vette ki részét, amit a 89. percben Serge Gnabry értékesített.[30][31] Március 11-én szerezte első gólját az ötödik bajnoki, és klub színében nyolcadik mérkőzésén az Augsburg ellen, az 5–3-során a nyitógólnál volt eredményes, majd a 74. percben Alphonso Daviesnek adott asszisztot.[32]

Barcelona (kölcsön)[szerkesztés]

2023. szeptember 1-jén a Manchester City-vel megállapodtak, hogy a 2023–2024-es idényre kölcsönbe érkezik a katalán csapathoz. A szerződés nem tartalmaz opciós jogot.[33] Két nap múlva mutatkozott be csereként az Osasuna elleni 2–1-es győztes bajnokin. A második mérkőzésén szerezte meg első gólját, amellyel beállította az 5–0-ás végeredményt a Real Betis ellen. Szeptember 19-én lépett pályára BL-mérkőzésen, és 76 percet játszott a belga Antwerpen elleni 5–0-ás győztes találkozón. A hétvégi Celta Vigo elleni 3–2-es bajnokin a hajrában gólpasszt és gólt szerzett, amellyel beállította a végeredményt.

Válogatott karrier[szerkesztés]

Portugália[szerkesztés]

Cancelo tagja volt az U16–U21-es korosztályos csapatoknak. Szerepelt a 2012-es és a 2013-as U19-es Európa-bajnokságokon. Az U20-sszal pályára lépett a 2013-as U20-as világbajnokságon, az U21-gyel pedig kétszer a 2015 és a 2017-es U21-es Európa-bajnokságon.

2016. augusztus 28-án Fernando Santos hívta be első alkalommal a Gibraltár és a Svájc elleni barátságos, és VB-selejtező mérkőzésekre.[34] Szeptember 1-jén a Gibraltár elleni 5–0-s győztes mérkőzésen kezdőként mutatkozott be, majd a 73. percben megszerezte első gólját a csapatban.[35] A következő két vb-selejtező mérkőzésén, előbb október 7-én Andorra ellen megszerezte második gólját, három nap múlva, gólt, és gólpasszt jegyzett idegenben a Feröer elleni 6–0-ra megnyert mérkőzésen.[36][37] A következő, azaz negyedik gólját, 2020. szeptember 5-én szerezte Horvátország ellen, a 4–1-során a nyitógólt szerezte a 41. percben. Kevesebb mint egy évvel később, ötödik találatát az Izrael elleni 4–0-s barátságos találkozón szerezte, melyen az első gólnál assziszttal, majd a találatát a harmadik gólnál jegyezte.[38] 2022 júniusában szerezte a további: hatodik, hetedik gólját; Svájc, és Csehország ellen.

2022. november 10-én bekerült a 26-fős keretbe a 2022-es katari világbajnokságra.[39] November 24-én az első VB mérkőzésén a Ghána elleni 3–2-s győzelmen lépett pályára, a másik két csoprtmérkőzésen; Uruguay és Dél-Korea ellen is a 90 percet végigjátszotta. December 10-én a negyeddöntőben csereként állt be Raphaël Guerreiro váltva, a Marokkó elleni 1–0-ra elvesztett mérkőzésen.

Magánélete[szerkesztés]

2013 januárjában Cancelo édesanyja, Filomena életét vesztette egy autóbalesetben az A2-es autópályán Seixalban, Cancelo és testvére aludtak, és kisebb sérüléseket szenvedtek.[40][41][42][43] A szörnyű hír után, Cancelonak megfordult a fejében, hogy felhagy a labdarúgással.[44]

Statisztika[szerkesztés]

Klub[szerkesztés]

2023. november 29-i állapot szerint.

Klub Szezon Bajnokság Kupa[a] Ligakupa[b] Nemzetközi Egyéb Összes
Liga Mérk. Gólok Mérk. Gólok Mérk. Gólok Mérk. Gólok Mérk. Gólok Mérk. Gólok
Benfica B 2012/13[45] Segunda Liga 20 2 — — — — 20 2
2013/14[45] 31 1 — — — — 31 1
Összesen 51 3 — — — — 51 3
Benfica 2012/13[45] Primeira Liga 0 0 0 0 0 0 0 0 — 0 0
2013/14[45] 1 0 0 0 1 0 0 0 — 2 0
Összesen 1 0 0 0 1 0 0 0 — 2 0
Valencia (kölcsön) 2014/15[45] La Liga 10 0 3 0 — — — 13 0
Valencia 2015/16[45] 28 1 4 1 — 7[c] 1 — 39 3
2016/17[45] 35 1 3 0 — — — 38 1
2017/18[45] 1 0 — — — — 1 0
Összesen 74 2 10 1 — 7 1 — 91 4
Inter Milan (kölcsön) 2017/18[45] Serie A 26 1 2 0 — — — 28 1
Összesen 26 1 2 0 — — — 28 1
Juventus 2018/19[45] Serie A 25 1 1 0 — 7[d] 0 1[e] 0 34 1
Összesen 25 1 1 0 — 7 0 1 0 34 1
Manchester City 2019/20[46] Premier League 17 0 4 0 4 1 8[d] 0 0 0 33 1
2020/21[45] 28 2 3 0 3 0 9[d] 1 — 43 3
2021/22[45] 36 1 5 0 1 0 9[d] 2 1[f] 0 52 3
2022/23[45] 17 2 1 0 1 0 6[d] 0 1[f] 0 26 2
Összesen 98 5 13 0 9 1 32 3 2 0 154 9
Bayern München (kölcsön) 2022/23[45] Bundesliga 15 1 2 0 — 4[d] 0 — 21 1
Összesen 15 1 2 0 — 4 0 — 21 1
Barcelona (kölcsön) 2023/24 La Liga 11 2 0 0 — 5[d] 1 0 0 16 3
Összesen 11 2 0 0 — 5 1 0 0 16 3
KARRIER ÖSSZESEN 301 15 28 1 10 1 55 5 3 0 397 22
Jegyzetek
  1. ↑ Tartalmazza a Copa del Rey-t, a Coppa Italia-t, a FA Cupát, és a DFB-Pokal-t
  2. ↑ Tartalmazza a Taça da Liga-t, és az EFL Cupát
  3. ↑ Mérkőzése(i) a Bajnokok Ligájában: hat mérkőzés; egy gól, és az Európa Ligában: egy mérkőzés
  4. ↑ a b c d e f g Mérkőzése(i) a Bajnokok Ligájában
  5. ↑ Mérkőzése(i) a Supercoppa Italiana-ban
  6. ↑ a b Mérkőzése(i) a FA Community Shield-ben

Válogatott[szerkesztés]

2023. szeptember 11-i állapot szerint.

 Portugália
Év Mérk. Gólok
2016 4 3
2017 2 0
2018 6 0
2019 4 0
2020 7 1
2021 8 1
2022 10 2
2023 5 1
Összesen 46 8

Válogatott góljai[szerkesztés]

# Dátum Helyszín Ellenfél Gólja Végeredmény Kiírás
1. 2016. szeptember 1. Estádio do Bessa, Porto, Portugália  Gibraltár
3–0
5–0
 Barátságos
2. 2016. október 7. Estádio Municipal, Aveiro, Portugália  Andorra
3–0
6–0
 Világbajnokság-selejtező
3. 2016. október 10. Tórsvøllur Stadion, Tórshavn, Feröer  Feröer
6–0
6–0
 Világbajnokság-selejtező
4. 2020. szeptember 5. Estádio do Dragão, Porto, Portugália  Horvátország
1–0
4–1
 UEFA Nemzetek Ligája

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Benfica

Juventus

Manchester City

Bayern München

Portugal U21

Portugal

Egyéni

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://www.espnfc.com/player/176399/joao-cancelo
  2. ↑ „Benfica também lucra com a transferência de Cancelo”, Record , 2018. június 27. (Hozzáférés: 2018. július 4.) (portugál nyelvű) 
  3. ↑ Benfica B 1–3 Sporting B
  4. ↑ Porto 2–1 Benfica
  5. ↑ Joao Cancelo joins Valencia CF on a permanent deal through to 2021
  6. ↑ BL: Valencia 2–3 Zenit
  7. ↑ BL: Valencia 2–1 Gent
  8. ↑ La Liga: Valencia 4–0 Eibar
  9. ↑ Joao Cancelo injured for Portugal
  10. ↑ Sere A: Inter 3–2 Milan
  11. ↑ Joao Cancelo Goal HD - Inter Milan 1 - 0 Cagliari - 17.04.2018 (Full Replay)
  12. ↑ Sere A: Inter 4–0 Cagliari
  13. ↑ Serie A: Inter 2–3 Juventus
  14. ↑ Serie A Team of 2017–18. Football Italia , 2018. december 3. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  15. ↑ Inter, 5 shares of Cancelo against Sampdoria, 2018. március 18. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
  16. ↑ Joao Cancelo ⋆ Great Football Gal, 2018. december 11. (Hozzáférés: 2018. december 11.)
  17. ↑ Inter-Juve, sliding doors Cancelo: chi ha scelto bene? (olasz nyelven), 2019. április 26.
  18. ↑ João Cancelo signs for Juventus!
  19. ↑ Ezért piros lapot? C. Ronaldo valenciai rémálma
  20. ↑ Olasz Szuperkupa: a Juventus megverte a Milant
  21. ↑ Serie A: Lazio 1–2 Juventus
  22. ↑ City sign Joao Canlo
  23. ↑ EFL Cup: Oxford Utd. 1–3 Man. City
  24. ↑ Man City’s Cancelo celebrates 100th appearance with golaço (video)
  25. ↑ Premier League: Newcastle Utd. 0–4 Man. City
  26. ↑ FC Bayern sign João Cancelo on loan
  27. ↑ Bundesliga: a Bayern München bejelentette Cancelo érkezését – hivatalos
  28. ↑ Német Kupa: Cancelo gólpasszt adott, a Bayern kiütötte a Mainzot
  29. ↑ Bundesliga: Wolfsburg 2–4 Bayern München
  30. ↑ Messi ide, Mbappé oda, Bayern–PSG kettő nulla!. nso.hu, 2023. március 8.
  31. ↑ BL: Bayern München 2-0 PSG
  32. ↑ Bundesliga: Bayern München 5–3 Augsburg
  33. ↑ João Cancelo joins FC Barcelona (angol nyelven). FC Barcelona, 2023. szeptember 1.
  34. ↑ André Silva and João Cancelo called into Portugal squad
  35. ↑ Portugália 5–0 Gibraltár
  36. ↑ Portugália 6–0 Andorra
  37. ↑ Ferröeri-szigetek 0–6 Portugália
  38. ↑ Portugália 4–0 Izrael
  39. ↑ Convocados para o Mundial 2022
  40. ↑ Az új Bayern-sztár drámája: mellette halt meg az édesanyja az autóban
  41. ↑ „João Cancelo ferido em acidente que matou a sua mãe”, Diário de Notícias , 2013. január 5. (Hozzáférés: 2019. október 1.) (portugál nyelvű) 
  42. ↑ „João Cancelo construiu a carreira em nome da mãe”, Diário de Notícias , 2016. szeptember 3. (Hozzáférés: 2019. október 1.) (portugál nyelvű) 
  43. ↑ The tragedy which has pushed Joao Cancelo to stardom, 2019. augusztus 7.
  44. ↑ Travassos, Nuno: João Cancelo: how tragedy became motivation for Portugal's rising star, 2021. június 11. [2021. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  45. ↑ a b c d e f g h i j k l m n João Cancelo. Soccerway . Perform Group. (Hozzáférés: 2015. szeptember 17.)
  46. ↑ João Cancelo pályafutásának statisztikái a Soccerbase oldalon (angolul)
  47. ↑ Ruela, João. „FC Porto bate Benfica sob avaliação de Lopetegui”, Diário de Notícias , 2014. május 10.. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. február 19.) (portugál nyelvű) 
  48. ↑ Juventus de Ronaldo e Cancelo campeã italiana pela oitava vez consecutive (portugál nyelven). Rádio e Televisão de Portugal, 2019. április 20. (Hozzáférés: 2019. április 26.)
  49. ↑ „Juventus win two Serie A titles in one day as men and women triumph”, The Guardian , 2019. április 20. (Hozzáférés: 2019. április 28.) 
  50. ↑ Currò, Enrico. „Juventus-Milan 1–0: il segno di Ronaldo, Supercoppa ai bianconeri”, La Repubblica , 2019. január 16. (Hozzáférés: 2019. április 26.) (olasz nyelvű) 
  51. ↑ João Cancelo: Overview. Premier League. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  52. ↑ McNulty, Phil: Manchester City 1–0 Tottenham Hotspur. BBC Sport , 2021. április 25. (Hozzáférés: 2021. április 25.)
  53. ↑ Man. City 0–1 Chelsea: Updates. UEFA. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  54. ↑ Kell, Tom: Spot-on Sweden beat Portugal to win U21 EURO. UEFA, 2015. június 30. [2015. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  55. ↑ Portugal regressa ao topo da Europa. Liga das Nações fica em casa (portugál nyelven). SAPO, 2019. június 9. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  56. ↑ Serie A Team of 2017–18. Football Italia, 2018. december 3. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  57. ↑ Gran Gala del Calcio 2019 winners. Football Italia, 2019. december 2. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  58. ↑ PFA Premier League Team of the Year: Kevin de Bruyne one of six Manchester City players picked. BBC Sport , 2021. június 4. (Hozzáférés: 2021. június 4.)
  59. ↑ Mohamed Salah and Sam Kerr win PFA player of year awards. BBC Sport, 2022. június 9. (Hozzáférés: 2022. június 9.)
  60. ↑ ESM Team of the Season – 2020-21. World Soccer , 2021. június 7.
  61. ↑ Rainbow, Jamie: ESM Team of the Season – 2021-22. World Soccer , 2022. június 13. [2022. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 21.)
  62. ↑ UEFA Champions League Fantasy Football Team of the Season. UEFA, 2022. május 29. (Hozzáférés: 2022. június 1.)

További információk[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=João_Cancelo&oldid=26648719”