Ugrás a tartalomhoz

João Cancelo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
João Cancelo
2026-ban
2026-ban
Személyes adatok
Teljes névJoão Pedro Cavaco Cancelo
Születési dátum1994. május 27. (32 éves)
Születési helyBarreiro, Portugália
ÁllampolgárságPOR portugál
Magasság182[1] cm
Testtömeg74 kg
Poszthátvéd
Klubadatok
Jelenlegi klubjaBarcelona
Mezszám2
Junior klubok
IdőszakKlub
2002–2007portugál Barreirense
2007–2012portugál Benfica
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2012–2014portugál Benfica B51(3)
2014–2015portugál Benfica1(0)
2014–2015→ spanyol Valencia10(0)
2015–2018spanyol Valencia64(2)
2017–2018→ olasz Internazionale26(1)
2018–2019olasz Juventus25(1)
2019–2024angol Manchester City98(5)
2023→ német Bayern München15(1)
2023–2024→ spanyol Barcelona32(2)
2024–2026Szaúd-Arábia el-Hilál24(0)
2026→ Spanyolország Barcelona16(2)
2026–Spanyolország Barcelona0(0)
Válogatottság2
2010portugál Portugália U166(0)
2010–2011portugál Portugália U1717(1)
2011–2012portugál Portugália U187(0)
2012portugál Portugália U1925(1)
2013–2014portugál Portugália U209(0)
2014–2017portugál Portugália U2111(1)
2016–Portugália Portugália73(12)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2026. augusztus 20.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2026. július 18.
A Wikimédia Commons tartalmaz João Cancelo témájú médiaállományokat.

João Pedro Cavaco Cancelo (Barreiro, 1994. május 27. –) portugál válogatott labdarúgó, szélsőhátvéd. A La Ligában szereplő FC Barcelona játékosa.

Cancelo 13-évesen, 2007-ben csatlakozott a klub akadémiájára, előtte öt évig szülővárosában a Barreirense csapatában nevelkedett.[2]

A tartalékcsapatban, 2012. augusztus 11-én játszotta első mérkőzését a portugál másodosztályban, a Braga B elleni 2–2-n. November 4-én szerezte első gólját hazai környezetben a Sporting B ellen.[3]

2012. július 28-án mutatkozott be barátságos mérkőzésen, ahol a 90 percet végigjátszotta jobbhátvédként. Október 18-án nevezték első alkalommal tétmérkőzésen a Freamunde ellen a portugál kupasorozatban.

2014. január 25-én debütált hivatalos mérkőzésen, hazai környezetben a Gil Vicente elleni 1–0 során, csereként állt be André Almeida-t váltva a portugál ligakupa utolsó 8 percében. A bajnokságban, május 10-én kezdőként lépett pályára a Porto vendégeként, ez volt a klubban az utolsó mérkőzése.[4]

2014. augusztus 20-án 15 millió eurós vásárlási opcióval egyéves kölcsönszerződést kötöttek Canceloval. Három nappal később nevezték első alkalommal a keretbe, a bajnokság nyitófordulójában a Sevilla ellen. Szeptember 25-én debütált a Córdoba elleni hazai 3–0-s bajnokin. December 4-én a Rayo Vallecano vendégeként mutatkozott be a spanyol kupasorozatban, a 2–1-s győztes mérkőzésen. Május 25-én állandó szerződést kötött a csapattal, mely üzlet 15 millió euró ellenében jött létre.[5]

A következő idényben életében először lépett pályára a Bajnokok Ligájában, melyen klub színeiben első gólját, a 3–2-re elveszett találkozó harmadik gólját jegyzete.[6] Október 20-án gólpasszal vette ki részét a KAA Gent ellen,[7] 11 nap múlva a bajnokságban is kiosztott egyet a Levante elleni 3–0-s hazai bajnokin. Decemberben a spanyol kupában is gólt jegyzett a Barakaldo ellen, majd 19-én asszisztot a bajnokság 16. fordulójában a Getafe ellen. 2016. április 20-án az SD Eibar elleni 4–0-s győztes mérkőzésen, gólt és gólpasszt szerzett.[8]

2017. augusztus 22-én opciós joggal kölcsönbe érkezett Milánóba, a 2017/18-as szezon végéig. Négy nap múlva az AS Roma vendégeként mutatkozott be az 1–3-s bajnokin, az utolsó 7 percre csereként állt be Antonio Candreva helyett. Augusztus végén térdszalag-sérülést szenvedett a nemzeti csapat edzésen,[9] október 15-én a bajnokság 8. fordulójában tért vissza az AC Milan elleni 3–2-re megnyert városi derbin, 20 perccel a találkozó vége előtt.[10] 2018. januárban, februárban, és márciusban is gólpasszal volt eredményes, nevezetesen a SPAL, Benevento, és a Sampdoria ellen. Április 17-én szerezte a klub színeiben első, és későbbi utolsó találatát, szabadrúgásból tekert a kapu bal oldalába a Cagliari Calcio elleni 4–0-s találkozó 3. percében.[11][12] Április 28-án a Juventus ellen assziszttal vette ki részét, a találkozó második góljánál.[13] A csapatban az utolsó mérkőzését, a Serie A zárófordulójában a Lazio ellen játszotta.

A szezon végén bekerült a Serie A év csapatába,[14][15][16] a szezonban produkált jó teljesítménye után, a klub úgy döntött, hogy nem véglegesíti a szerződését.[17]

2018. június 27-én jelentette be a torinói klub, hogy öt évre szerződtették a Valencia csapatától, 40,4 millió euróért.[18]

Az első tétmérkőzésén a bajnokság nyitófordulójában a Chievo otthonában lépett pályára, a 3–2-re megnyert találkozón.

A Bajnokok Ligájában, szeptember 19-én korábbi otthonában a Valencia ellen lépett pályára, melyen büntetőt is kiharcolt, amit Miralem Pjanić értékesített.[19]

2019. január 16-án olasz szuperkupa győztes lett, miután legyőzték 1–0-ra az AC Milan csapatát.[20] Január 27-én a Lazio ellen a bajnokság 21. fordulójában szerezte a klub színeiben első találatát idegenben az 1–2-s mérkőzésen.[21]

2019. augusztus 7-én vásárolták ki a Juventus kötelékéből, és egy hatéves 2025-ig szóló szerződésben állapottak meg.[22]

Az első szezonja a 2019/20-as idényben volt, a bajnokság első két mérkőzésen nem lépett pályára, de nevezve volt a keretbe, augusztus 25-én debütált a Bournemouth vendégeként a találkozó utolsó egy percében, Kyle Walkert váltva. Szeptember 18-án mutatkozott be a klub színeiben nemzetközi porondon a Bajnokok Ligájában, csereként állt be a 81. percben a Sahtar Doneck elleni 3–0-s győztes mérkőzésen. Szeptember 24-én lépett pályára első alkalommal kezdőként a csapatban, a Preston elleni 3–0-ra megnyert FA kupa találkozón, az első gólját, december 18-án szerezte az Oxford United elleni 1–3-s idegenbeli győztes EFL-kupa mérkőzésen, az első gólt a 22. percben jegyezte.[23]

2021. január 3-án lépett pályára a City színeiben 50. mérkőzésén a 2020/21-es bajnokság 17. fordulójában a Chelsea ellen, szeptember 18-án a 2021/22-es idényben lépett pályára 50. Premier League mérkőzésén a Southampton elleni gólnélküli mérkőzésen. December 19-én a klub színeiben 100. mérkőzésén gólt és gólpasszt jegyzett a 2021/22-es bajnokság 18. fordulójában a Newcastle United vendégeként.[24][25] 2022. december 28-án lépett pályára 150 alkalommal a Manchester City játékosaként, a Leeds United ellen.

Bayern München (kölcsönben)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2023. január 31-én kölcsönbe érkezett a bajor együtteshez, aki a szezon végéig marad Münchenben.[26] [27]

Február 1-jén debütált a Mainz otthonában, egy 4–0-s győztes mérkőzésen a német kupa nyolcaddöntőjében, az első találatnál egy remek íveléssel megszerezte első asszisztját, amit Eric Maxim Choupo-Moting értékesített a nyolcaddöntő 17. percében.[28] Négy nap múlva lépett pályára első Bundesliga mérkőzésén a VfL Wolfsburg vendégeként, a 14. percben asszisztot jegyzett a második találatnál, amit Kingsley Coman váltott gólra.[29] Február 14-én nemzetközi színpadon is bemutatkozott a klub színeiben, a Paris Saint-Germain elleni 1–0-ra megnyert Bajnokok Ligája nyolcaddöntő – első találkozóján, a 2–0-s hazai visszavágó utolsó találatánál gólpasszal vette ki részét, amit a 89. percben Serge Gnabry értékesített.[30][31] Március 11-én szerezte első gólját az ötödik bajnoki, és klub színében nyolcadik mérkőzésén az Augsburg ellen, az 5–3-során a nyitógólnál volt eredményes, majd a 74. percben Alphonso Daviesnek adott asszisztot.[32]

2023. szeptember 1-jén a Manchester City-vel megállapodtak, hogy a 2023–2024-es idényre kölcsönbe érkezik a katalán csapathoz. A szerződés nem tartalmaz opciós jogot.[33] Két nap múlva mutatkozott be csereként az Osasuna elleni 2–1-es győztes bajnokin. A második mérkőzésén szerezte meg első gólját, amellyel beállította az 5–0-s végeredményt a Real Betis ellen. Szeptember 19-én lépett pályára BL-mérkőzésen, és 76 percet játszott a belga Antwerpen elleni 5–0-s győztes találkozón. A hétvégi Celta Vigo elleni 3–2-es bajnokin a hajrában gólpasszt és gólt szerzett, amellyel beállította a végeredményt.

2024. augusztus 27-én aláírt a szaúdi el-Hilál csapatához.[34] 2026. augusztus 20-án közös megegyezéssel felbontotta a szerződését a klubbal.[35]

2026. január 13-án másodszor is csatlakozott a katalán klubhoz, ezúttal az arab el-Hilál csapatától. A kontraktus egy félévre szoló megállapodást tartalmazott.[36]

2026. augusztus 20-án harmadszorra is visszatért a klubhoz.[37]

Cancelo tagja volt az U16–U21-es korosztályos csapatoknak. Szerepelt a 2012-es és a 2013-as U19-es Európa-bajnokságokon. Az U20-sszal pályára lépett a 2013-as U20-as világbajnokságon, az U21-gyel pedig kétszer a 2015 és a 2017-es U21-es Európa-bajnokságon.

2016. augusztus 28-án Fernando Santos hívta be első alkalommal a Gibraltár és a Svájc elleni barátságos, és VB-selejtező mérkőzésekre.[38] Szeptember 1-jén a Gibraltár elleni 5–0-s győztes mérkőzésen kezdőként mutatkozott be, majd a 73. percben megszerezte első gólját a csapatban.[39] A következő két vb-selejtező mérkőzésén, előbb október 7-én Andorra ellen megszerezte második gólját, három nap múlva, gólt, és gólpasszt jegyzett idegenben a Feröer elleni 6–0-ra megnyert mérkőzésen.[40][41] A következő, azaz negyedik gólját, 2020. szeptember 5-én szerezte Horvátország ellen, a 4–1-során a nyitógólt szerezte a 41. percben. Kevesebb mint egy évvel később, ötödik találatát az Izrael elleni 4–0-s barátságos találkozón szerezte, melyen az első gólnál assziszttal, majd a találatát a harmadik gólnál jegyezte.[42] 2022 júniusában szerezte a további: hatodik, hetedik gólját; Svájc, és Csehország ellen.

2022. november 10-én bekerült a 26-fős keretbe a 2022-es katari világbajnokságra.[43] November 24-én az első VB mérkőzésén a Ghána elleni 3–2-s győzelmen lépett pályára, a másik két csoportmérkőzésen; Uruguay és Dél-Korea ellen is a 90 percet végigjátszotta. December 10-én a negyeddöntőben csereként állt be Raphaël Guerreiro váltva, a Marokkó elleni 1–0-ra elvesztett mérkőzésen. 2024. május 21-én Roberto Martínez szövetségi kapitány kihirdette 26 fős Európa-bajnoki keretét, amelyben ő is szerepelt.[44] Tagja volt a 2026-os világbajnokságon szereplő portugál válogatottnak.[45]

2013 januárjában Cancelo édesanyja, Filomena életét vesztette egy autóbalesetben az A2-es autópályán Seixalban, Cancelo és testvére aludtak, és kisebb sérüléseket szenvedtek.[46][47][48][49] A szörnyű hír után Cancelonak megfordult a fejében, hogy felhagy a labdarúgással.[50]

2026. január 13-i állapot szerint.

Klub Szezon Bajnokság Kupa[a] Ligakupa[b] Nemzetközi Egyéb Összes
LigaMérk.GólokMérk.GólokMérk.GólokMérk.GólokMérk.GólokMérk.Gólok
Benfica B 2012/13[51] Segunda Liga 202————202
2013/14[51] 311————311
Összesen 513————513
Benfica 2012/13[51] Primeira Liga 00000000—00
2013/14[51] 10001000—20
Összesen 10001000—20
Valencia (kölcsön) 2014/15[51] La Liga 10030———130
Valencia 2015/16[51] 28141—7[c] 1—393
2016/17[51] 35130———381
2017/18[51] 10————10
Összesen 742101—71—914
Inter Milan (kölcsön) 2017/18[51] Serie A 26120———281
Összesen 26120———281
Juventus 2018/19[51] Serie A 25110—7[d]01[e]0341
Összesen 25110—7010341
Manchester City 2019/20[52] Premier League 17040418[d]000331
2020/21[51] 28230309[d]1—433
2021/22[51] 36150109[d]21[f]0523
2022/23[51] 17210106[d]01[f]0262
Összesen 98513091323201549
Bayern München (kölcsön) 2022/23[51] Bundesliga 15120—4[d]0—211
Összesen 15120—40—211
Barcelona (kölcsön) 2023/24 La Liga 32200—10[d]200424
Összesen 32200—10200424
el-Hilál 2024/25 Saudi Pro League 22030—9[g]25[h]0392
2025/26 20——4[g]1—61
Összesen 24030—13350453
Barcelona (kölcsön) 2025/26 La Liga 0000—00—00
KARRIER ÖSSZESEN 346153111017398046826
Jegyzetek
  1. ↑ Tartalmazza a Copa del Rey-t, a Coppa Italia-t, a FA Cupát, és a DFB-Pokal-t
  2. ↑ Tartalmazza a Taça da Liga-t, és az EFL Cupát
  3. ↑ Mérkőzése(i) a Bajnokok Ligájában: hat mérkőzés; egy gól, és az Európa Ligában: egy mérkőzés
  4. 1 2 3 4 5 6 7 Mérkőzése(i) a Bajnokok Ligájában
  5. ↑ Mérkőzése(i) a Supercoppa Italiana-ban
  6. 1 2 Mérkőzése(i) a FA Community Shield-ben
  7. 1 2 Mérkőzése(i) az AFC-Bajnokok Ligájában
  8. ↑ Mérkőzése(i) a Klubvilágbajnokságon

2025. november 16-i állapot szerint.

 Portugália
ÉvMérk.Gólok
201643
201720
201860
201940
202071
202181
2022102
202393
2024100
202542
Összesen6412
#DátumHelyszínEllenfélGóljaVégeredményKiírás
1.2016. szeptember 1.Estádio do Bessa, Porto, Portugália Gibraltár
3–0
5–0
Barátságos
2.2016. október 7.Estádio Municipal, Aveiro, Portugália Andorra
3–0
6–0
Világbajnokság-selejtező
3.2016. október 10.Tórsvøllur Stadion, Tórshavn, Feröer Feröer
6–0
6–0
Világbajnokság-selejtező
4.2020. szeptember 5.Estádio do Dragão, Porto, Portugália Horvátország
1–0
4–1
UEFA Nemzetek Ligája

Benfica

Juventus

Manchester City

Bayern München

Barcelona

Portugal U21

Portugal

Egyéni

  1. ↑ http://www.espnfc.com/player/176399/joao-cancelo
  2. ↑ "Benfica também lucra com a transferência de Cancelo" [Benfica also profit from Cancelo's transfer]. Record (portugál nyelven). 2018. június 27. 2018. július 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. július 4. {{cite news}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)
  3. ↑ Benfica B 1–3 Sporting B
  4. ↑ Porto 2–1 Benfica
  5. ↑ Joao Cancelo joins Valencia CF on a permanent deal through to 2021
  6. ↑ BL: Valencia 2–3 Zenit
  7. ↑ BL: Valencia 2–1 Gent
  8. ↑ La Liga: Valencia 4–0 Eibar
  9. ↑ Joao Cancelo injured for Portugal
  10. ↑ Sere A: Inter 3–2 Milan
  11. ↑ Joao Cancelo Goal HD - Inter Milan 1 - 0 Cagliari - 17.04.2018 (Full Replay)
  12. ↑ Sere A: Inter 4–0 Cagliari
  13. ↑ Serie A: Inter 2–3 Juventus
  14. ↑ "Serie A Team of 2017–18". Football Italia. 2018. december 3. Hozzáférés: 2018. december 3.
  15. ↑ "Inter, 5 shares of Cancelo against Sampdoria". 2018. március 18. Hozzáférés: 2018. március 18.
  16. ↑ "Joao Cancelo ⋆ Great Football Gal". 2018. december 11. Hozzáférés: 2018. december 11.
  17. ↑ "Inter-Juve, sliding doors Cancelo: chi ha scelto bene?" (olasz nyelven). 2019. április 26. 2019. szeptember 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. február 4.
  18. ↑ "João Cancelo signs for Juventus!". 2023. február 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. február 2.
  19. ↑ Ezért piros lapot? C. Ronaldo valenciai rémálma
  20. ↑ Olasz Szuperkupa: a Juventus megverte a Milant
  21. ↑ Serie A: Lazio 1–2 Juventus
  22. ↑ City sign Joao Canlo
  23. ↑ EFL Cup: Oxford Utd. 1–3 Man. City
  24. ↑ Man City’s Cancelo celebrates 100th appearance with golaço (video)
  25. ↑ Premier League: Newcastle Utd. 0–4 Man. City
  26. ↑ FC Bayern sign João Cancelo on loan
  27. ↑ Bundesliga: a Bayern München bejelentette Cancelo érkezését – hivatalos
  28. ↑ Német Kupa: Cancelo gólpasszt adott, a Bayern kiütötte a Mainzot
  29. ↑ Bundesliga: Wolfsburg 2–4 Bayern München
  30. ↑ "Messi ide, Mbappé oda, Bayern–PSG kettő nulla!". nso.hu. 2023. március 8. {{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in: |publisher= (súgó)
  31. ↑ BL: Bayern München 2-0 PSG
  32. ↑ Bundesliga: Bayern München 5–3 Augsburg
  33. ↑ "João Cancelo joins FC Barcelona" (angol nyelven). FC Barcelona. 2023. szeptember 1. {{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in: |publisher= (súgó)
  34. ↑ "Joao Cancelo joins Al Hilal". Manchester City. 2024. augusztus 27. Hozzáférés: 2024. augusztus 27.{{cite web}}: CS1 karbantartás: url-status (link)
  35. ↑ Joao Cancelo signs for Barcelona for the third time
  36. ↑ "João Cancelo becomes an FC Barcelona player". FC Barcelona. 2026. január 13.
  37. ↑ Joao Cancelo rejoins Barcelona on deal to 2029 after Al Hilal contract termination
  38. ↑ André Silva and João Cancelo called into Portugal squad
  39. ↑ Portugália 5–0 Gibraltár
  40. ↑ Portugália 6–0 Andorra
  41. ↑ Ferröeri-szigetek 0–6 Portugália
  42. ↑ Portugália 4–0 Izrael
  43. ↑ Convocados para o Mundial 2022
  44. ↑ "CR ÉS PEPE IS OTT LESZ AZ EB-N – KIHIRDETTE A PORTUGÁL VÁLOGATOTT KERETÉT ROBERTO MARTÍNEZ". Nemzeti Sport. 2024. május 21. Hozzáférés: 2024. május 28.
  45. ↑ "Ronaldo set for sixth World Cup as Portugal squad named". 2026. május 19. Hozzáférés: 2026. június 13.
  46. ↑ Az új Bayern-sztár drámája: mellette halt meg az édesanyja az autóban
  47. ↑ "João Cancelo ferido em acidente que matou a sua mãe" [João Cancelo injured in accident that killed his mother]. Diário de Notícias (portugál nyelven). 2013. január 5. 2019. október 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. október 1. {{cite news}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)
  48. ↑ "João Cancelo construiu a carreira em nome da mãe" [João Cancelo built a career in the name of his mother]. Diário de Notícias (portugál nyelven). 2016. szeptember 3. Hozzáférés: 2019. október 1.
  49. ↑ "The tragedy which has pushed Joao Cancelo to stardom". 2019. augusztus 7.
  50. ↑ Travassos, Nuno (2021. június 11.). "João Cancelo: how tragedy became motivation for Portugal's rising star". The Guardian.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  51. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 "João Cancelo". Soccerway. Perform Group. Hozzáférés: 2015. szeptember 17.
  52. ↑ João Cancelo pályafutásának statisztikái a Soccerbase oldalon (angolul)
  53. ↑ Ruela, João (2014. május 10.). "FC Porto bate Benfica sob avaliação de Lopetegui" [FC Porto beat Benfica as Lopetegui looks on]. Diário de Notícias (portugál nyelven). 2015. december 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. február 19.
  54. ↑ "Juventus de Ronaldo e Cancelo campeã italiana pela oitava vez consecutive" [Ronaldo and Cancelo's Juventus crowned Italian champions for eighth time in a row] (portugál nyelven). Rádio e Televisão de Portugal. 2019. április 20. Hozzáférés: 2019. április 26.
  55. ↑ "Juventus win two Serie A titles in one day as men and women triumph". The Guardian. 2019. április 20. Hozzáférés: 2019. április 28.
  56. ↑ Currò, Enrico (2019. január 16.). "Juventus-Milan 1–0: il segno di Ronaldo, Supercoppa ai bianconeri" [Juventus-Milan 1–0: Ronaldo signs it, Supercup to the white-and-black]. La Repubblica (olasz nyelven). Hozzáférés: 2019. április 26.
  57. ↑ "João Cancelo: Overview". Premier League. Hozzáférés: 2021. május 28.
  58. ↑ McNulty, Phil (2021. április 25.). "Manchester City 1–0 Tottenham Hotspur". BBC Sport. Hozzáférés: 2021. április 25.
  59. ↑ "Man. City 0–1 Chelsea: Updates". UEFA. Hozzáférés: 2021. május 31.
  60. ↑ Kell, Tom (2015. június 30.). "Spot-on Sweden beat Portugal to win U21 EURO". UEFA. 2015. július 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. február 19.
  61. ↑ "Portugal regressa ao topo da Europa. Liga das Nações fica em casa" [Portugal return to the top of Europe. Nations League stays home] (portugál nyelven). SAPO. 2019. június 9. Hozzáférés: 2019. június 10.
  62. ↑ "Serie A Team of 2017–18". Football Italia. 2018. december 3. Hozzáférés: 2018. december 3.
  63. ↑ "Gran Gala del Calcio 2019 winners". Football Italia. 2019. december 2. Hozzáférés: 2019. december 2.
  64. ↑ "PFA Premier League Team of the Year: Kevin de Bruyne one of six Manchester City players picked". BBC Sport. 2021. június 4. Hozzáférés: 2021. június 4.
  65. ↑ "Mohamed Salah and Sam Kerr win PFA player of year awards". BBC Sport. 2022. június 9. Hozzáférés: 2022. június 9.
  66. ↑ "ESM Team of the Season – 2020-21". World Soccer. 2021. június 7.
  67. ↑ Rainbow, Jamie (2022. június 13.). "ESM Team of the Season – 2021-22". World Soccer. 2022. június 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. június 21.
  68. ↑ "UEFA Champions League Fantasy Football Team of the Season". UEFA. 2022. május 29. Hozzáférés: 2022. június 1.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]