Ugrás a tartalomhoz

Jelentéstapadás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar nyelvészetben jelentéstapadásnak nevezik egyes szerzők azt a szóalkotási módot, amely következtében szóösszetétel vagy szószerkezet egyik tagja felveszi az egész entitás jelentését. A másik tagja, attól függően, hogy a jelenség régebben vagy újabban történt, kikerülhet a szóhasználatból, legalábbis a köznapi nyelvi regiszterben.[1] Más nyelvészek ezt a jelenséget az elvonás különleges típusaként kezelik.[2][3]

Szószerkezet lerövidítése

[szerkesztés]

Ez a folyamat részben kontextusfüggő, de véglegesülhet a nyelvtörténet során.[4] Például az ősmagyar korban a farkas neve farkas állat volt, de a gyakori együttes használat miatt a jelzett főnév elmaradt, és a jelző átvette a szószerkezet jelentését.[3]

Hasonló példa a latin iecur ficatumfügével etetett állatok mája’ szószerkezeté, amelyből a vulgáris latinban csak ficatum, a ’máj’ mint szerv neve lett. Ez öröklődött át a francia nyelvbe és a románba: (franciául) foie,[5] (románul) ficat.[4]

Jövevényszó is kiválhat az átvevő nyelvben a jelzője mellől. Például a román nyelv átvette a török patlıcanpadlizsán’ szót, amely a magyarba is átkerült, de a paradicsomot is ezzel nevezte meg. Megkülönböztetésül a ’padlizsán’ pătlăgea vânătă (szó szerint ’kékeslila padlizsán’), a paradicsom pedig pătlăgea roșie (szó szerint ’piros padlizsán’) lett. Idővel a melléknévi jelzők főnevesültek, és a jelzett főnév gyakorlatilag kiment a használatból.[4]

Egyéb példák a magyarban:

brassói aprópecsenye > brassói;[2]
gyulai kolbász > gyulai;[2]
szálló hely > szálló;[1]
százszorszép virág > százszorszép;[1]
tokaji bor > tokaji.[1]

Francia példák a következők:[6]

une ondulation permanente (szó szerint ’állandó hullámosítás’) > une permanente ’dauer’;
un bureau de tabac > un tabacdohánybolt’;
un bateau à trois mâts > un trois-mâts ’három árbócos hajó’.

Egyes szószerkezetek lerövidítése teljesen kontextusfüggő. Például a kommunista párt (franciául le Parti communiste) szószerkezet lerövidítése a párt-ra (franciául le Parti) a társadalmi-politikai kontextusnak tudható be.[7]

Más szószerkezetek lerövidítését a beszédhelyzet (szituációs kontextus) határozza meg, azaz egyszer már megadott pontosításokat hagynak el. Például miután kimondták, hogy (franciául) Le jardinier du chateau est venu me voir ’A kastély kertésze eljött hozzám’, a kontextus további részében az alanyi névszói csoportból csak le jardinier ’a kertész’ marad.[7]

Összetett szó lerövidítése

[szerkesztés]

A magyar nyelvben a szóösszetétel egyike a leggyakoribb szóalkotási módoknak, és az összetett szavak nagy része alárendeléses szószerkezetre vezethető vissza. Lerövidítésük hasonlít az ilyen szószerkezetekére. Példák:

feketekávé > fekete;[2]
napkelet > kelet;[2]
kanárimadár > kanári;[1]
kölnivíz > kölni.[1]

Egyes nyelvekben, mint például a francia, sokkal kevesebb összetett szó van, mint a magyarban, és a legtöbb tudatos, szakszavakat alkotni hivatott, ún. „tudományos szóösszetétel” eredménye. Ezekben legalább az egyik tag önállóan nem létező szó, bár lexikai jelentése van. A másik tag lehet önálló szóként is létező francia vagy régi, már franciának érzett jövevény, de a legtöbbször mindkettő idegen, a latin nyelvből vagy a görögből átvett, önállóan nem létező szó.[8] Az általános szókincsbe kerülve az ilyen szavak gyakran lerövidülnek.[9]

Gyakrabban a lerövidülés a tágabb értelmű apokopéval történik:[10]

automobile (’magától’ + ’mozgó’) ’gépkocsi’ > auto ’autó’, ’kocsi’;
dactylographe (’ujj’ + ’ír’) ’gépíró(nő)’ > dactylo;
photographie (’fény’ + ’írás’) ’fénykép(ezés)’ > photo ’fotó’;
radiophonie (’sugár’ + ’hang’) ’rádiózás’ > radio ’rádió’.

Ritkábban az első tag válik le, amit az ugyancsak általánosabb „aferézis” elnevezésű szórövidüléshez sorolnak:[10]

autobusautóbusz’ > bus ’busz’;
autocar > car ’távolsági busz’.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f Zaicz 2008, 863. o.
  2. a b c d e Gerstner 2006, 328. o.
  3. a b Horváth 2006, 231. o.
  4. a b c Bidu-Vrănceanu 1997, 12. o.
  5. TLFi, foie szócikk.
  6. Grevisse – Goosse 2007, 203. o.
  7. a b Dubois 2002, 1–2. o.
  8. Grevisse – Goosse 2007, 190. o.
  9. Grevisse – Goosse 2007, 198. o.
  10. a b Grevisse – Goosse 2007, 203. o.

Források

[szerkesztés]
  • (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 25.)

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]