Ugrás a tartalomhoz

Árbóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy jacht árbóca

Az árbóc hagyományosan olyan a hajón felállított szárfa, amelynek fő funkciója a vitorlák megtartása és részben kifeszítése. Emellett egyéb, időben változó célokra használatos.

Vitorlás hajók árbócai

[szerkesztés]

Az árbócok száma függ a hajó méretétől, jellemző meghajtásától és céljától. Egy úgynevezett teljes árbócozotú hajónak három árbóca van:

  • az első az előárbóc,
  • a középső a főárbóc,
  • a hátsó a tatárbóc.

Kétárbócos hajónak csak elő- és főárbóca van.

A kereskedelmi vitorlás hajók nevei egyrészt a hajótest alakját, másrészt az árbócok számát és felszerelését tükrözik.

Az árbócon a vitorlákat a keresztrudakhoz (keresztvitorlafákhoz), valamint különböző egyéb rudakhoz, kapcsokhoz stb. erősített kötelek tartják. A különböző funkciójú kötelek együttese a kötélzet.

Az árbóc másodlagos funkciója a megfigyelés volt: a csúcsukon kialakított árbóckosarakban helyezkedtek el az őrszemek, hogy figyelmeztessék a legénységet a közeli veszélyekre, illetve lehetőségekre (halrajokra, bálnákra stb.). További szerepe a kommunikáció: az árbóckötelekre húzták fel a jelzőzászlókat.

Az árbóc részei

[szerkesztés]

Teljes árbócozatú hajókon a főárbóc a legmagasabb, a kereszt- vagy tatárbóc a legalacsonyabb. Mindegyik árbóc három részből (szárból) áll: ezek az árbóctörzs, a derékszár és a sudárszár. Az árbóctörzs az alsó és egyúttal legerősebb rész, a derékszár a közép, a sudárszár pedig a felső. Magasságuk a hajó méretétől és a vitorlázat felületétől függ — egyes tengeri hajók, különösen a fregattok és a sorhajók árbócai 35–40 m-esek is lehetnek. A folyami hajók 10–12 méteres árbócai csak egyetlen szárfából állnak.

Különleges árbócfajták

[szerkesztés]

A hajó orrából rézsút előre nyúló árbóc a homlok- vagy ormányárbóc. Nagyobb hajókon ez ugyancsak 3 részből áll; ezek:

  • az ormánytörzs,
  • az ormányderékszár és
  • az ormánysudárszár.

Az első, tisztán géppel hajtott hadihajóknak már nem voltak vitorlái, mégis felállítottak rajtuk erős szerkezetű árbócokat, hogy kosáraikban kisebb gyorstüzelő ágyúkat helyezhessenek el. Az ilyen egyszerűbb kötélzetű árbóc a csataárbóc.

Csonkaárbóc az olyan árbóc, amelynek keresztvitorlafái nincsenek. Ez többnyire csak egyetlen szárfából áll (derék- és sudárszár nélkül).

Gyenge szerkezetű, a jelzőzászlók felhúzására szolgáló árbóc a jelzőárbóc.

Anyaga

[szerkesztés]

A vitorlás kereskedő- és hadihajók árbócai teljesen fából készültek, az újkor hajók — kivált a hadihajók — árbócai öntöttvasból vagy acélból. Az átmeneti időszakban az árbóctörzs már fémből készült, a további részek fából.

A sport- és luxushajók árbócai vagy továbbra is fából készülnek, vagy alumíniumból, egyre gyakrabban kompozit anyagokból.

Az árbócok modern funkciói

[szerkesztés]

A korszerű polgári és hadihajók árbócai acélcsőből vagy rácsos acélszerkezetből készülnek és főleg antennákat hordoznak (a felderítés, navigáció és távközlés eszközeit). A teherhajókon árbócokon helyeznek el egyes teherdarukat.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg az árbóc címszót a Wikiszótárban!