Ugrás a tartalomhoz

Janáky István (építész, 1901–1966)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk idősebb Janáky Istvánról szól. Hasonló címmel lásd még: Janáky István (egyértelműsítő lap).
Janáky István
Született1901. december 27.
Hódmezővásárhely
Elhunyt1966. január 11. (64 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
GyermekeiJanáky István, ifj.
Foglalkozásaépítész
KitüntetéseiYbl-díj
SírhelyeFarkasréti temető (7/9-1-158)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Janáky István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Idősebb Janáky István (Hódmezővásárhely, 1901. december 27. – Budapest, 1966. január 11.) Ybl-díjas magyar építészmérnök.

Családja

[szerkesztés]

Apja tősgyökeres vásárhelyi családból származó tisztviselő, anyja óvónő volt. Négy gyermekük közül ő volt a második. Janáky mindkét fia: Janáky István és Janáky György követte őt az építész pályán.

Életpályája

[szerkesztés]

Alsóbb iskoláit szülővárosában járta ki, a gimnáziumot 1919-re végezte el. Érettségi után a Királyi József Műegyetem építész karára jelentkezett, de a következő évfolyam csak 1921-ben indult. Az egyetemet majd tíz évig látogatta, részben azért, mert szülei anyagilag kevéssé tudták támogatni, részben pedig más művészeti ambíciói voltak. Érdekelte az irodalom, a képzőművészet, rengeteget járt színházba, moziba, kávéházakba. Abszolválása után egy évig újságíró is volt. Törzshelyén, a Simplon kávéházban[3] építész, művész és irodalmár barátaival találkozott. Személyesen ismerte József Attilát, Vági Istvánt. Baráti köréhez tartozott többek között: a festő Pekáry István,[4] a szobrász Csorba Géza és Vilt Tibor.

Diplomázása évében, 1929-ben Árvé és Gestenberger irodájában vállalt munkát. Saját nevén ugyanebben az évben indult először tervpályázatokon (Győri színház, Hódmezővásárhelyi gümőkóros gyógyintézet).

1930-ban Pogány Móric irodájába került. 1932-től tervezőként, 1934–36 között irodavezetőként dolgozott. 1930–36 közt Pogány számos pályázatában és megvalósult munkájában működött közre. Életrajzai és a hagyatékában található fotók alapján önálló munkájának tekinthető Budapesten a Néphadsereg utcai bérház, a rózsadombi Áfonya utca 3. sz. alatti bérvilla, továbbá a balatonföldvári Sellő üdülőszálló. Első, saját nevén publikált épületei az 1934. évi BNV-n fölépült pavilonok voltak.

Az 1936-ban meghirdetett Margitszigeti Strandfürdő tervpályázaton Masirevich Györggyel közös terve I. díjat nyert. Az elnyert megbízás megteremtette számára a lehetőséget, hogy magánirodát nyisson. 1948-ig magántervezőként működött. Janáky pályázatai között minden évben volt legalább egy elsődíjas, és ezek rendszerint megbízást is hoztak. Így épült fel 1937-ben a Palatinus Strandfürdő, 1938-ban a Madách téri bérház – Wälder-féle homlokzattal –, 1939–40-ben a XI. kerületi és Újpesti Tűzőrség épülete, majd 1942-ben – dr. Szendrői Jenővel[5] közösen – a Magyar Királyi Ipari Anyaghivatal székháza Budapesten, a Fő utcában, rekordidő alatt: a vázlatterveket 1941. október 13-án fogadták el, a következő év nyarán – a tervezett időpontban – pedig már megkezdődött a beköltözés.

1945 után ő is helyreállítási munkákat végzett, miként akkoriban az építészek többsége. 1948–49-ben Jánossy Györggyel közösen tervezte a Hódmezővásárhelyi Kultúrotthont (ma: Bessenyei Ferenc Művelődési Központ), melyet már mint állami alkalmazott fejezett be. 1948 nyarán belépett az első állami tervezőintézetbe (ÉTI – Építéstudományi és Tervező Intézet), majd a sorozatos átszervezések nyomán a MATI-ba (Magasépítési Tervező Intézet), végül az 1949 októberében megalakult KÖZTI-be került, ahol haláláig dolgozott.

1949-ben, műtermében kezdődött a budapesti Műegyetem bővítése, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kiépítése, valamint a budai Várpalota helyreállítása. A nagy munkákra tehetséges fiatalokat gyűjtött maga köré: Farkasdy Zoltán, Jánossy György, Zalaváry Lajos és egy ideig Németh Pál[6] dolgozott mellette. 1950-re elkészült a Műegyetem bővítési terve, felépült a Stoczek utcai új épület (Farkasdy Zoltán közreműködésével). A miskolci egyetem első két telepítési variációja alapján megindult a kivitelezés. Vázlattervet készítettek a budai Várpalota helyreállítására és hasznosítására, azonban 1956 nyarán a tervezést leállították.

A Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének pedig állandó zsűritagja volt. Az 50-es években a tervezés mellett oktató tevékenységet is folytatott. A Magyar Építőművészek Szövetsége mellett működő Mesteriskola alapító tagja, ugyanakkor az első ciklus (1953–55) és a második ciklus 1956 utáni szakaszának igazgatója is volt. 1958-tól ezen tevékenysége megszűnt.

1956 elején a LAKÓTERV-en keresztül megbízást kapott egy isztambuli szálloda tervezésére (Körner József,[7] Zilahy István, Molnár Péter[8] és Vass Antal közreműködésével). Ez az épület nem valósult meg, de az 1957-ben érkező kecskeméti szállodamegbízás lehetővé tette a törökországi tervek tapasztalatainak itthoni hasznosítását.

1960-ban a miskolci egyetem munkája újraéledt, mely az új beépítési terv készítésével kezdődött, majd a konyha és étterem tervezésével folytatódott. Munkája során egyre kevésbé tudta tartani a kötött határidőket. „Az ő munkamódszere más volt: töprengve, kínlódva, többször nekilendülve készítette terveit, ha egy megoldással elégedetlen volt, elölről kezdte”.[9] „Egyébként Janákytól származik az [építészkörökben] azóta szállóigévé lett mondás, amivel erősen a határidő tájékán a töméntelen s egyenként is zseniális megoldási vázlat felett grafitos arccal töprengve az őt izgatottan sürgető miniszteriális főembert leszerelte: »Uram, nyugalom, én már járok az épületben!«”[10]

Sorozatos kudarcai – mesteriskolai tanárságának megszűnése, vállalati fegyelmi határidőkésései stb. – és a számára egyre idegenebbé váló környezettel való küszködés mindinkább kimerítették. 1966. január 13-án munkahelyén, tervezőasztala mellett halt meg. A Farkasréti temető 7/9-1-158 sírhelyén helyezték örök nyugalomra.

Janáky István emléktáblája a Miskolci Egyetemen (Varga Miklós alkotása)
id. és ifj. Janáky István sírja a Farkasréti temetőben

Kitüntetései

[szerkesztés]
  • Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata · 1950
  • Ybl Miklós-díj I. fokozata · 1953

Művei

[szerkesztés]

Közreműködésével megvalósult épületek:

Gerstenberger és Árvé nevén:
  • Komárom: Iskola · 1929
  • Komárom: Csendőrség · 1929
Pogány Móric nevén:
  • Bp. I., Disz tér 6.: magánpalota · 1930
  • Bp. V., Nádor (ma: Falk Miksa) u. 14.: bérház · 1935
  • Bp. II., Áfonya u. 3.: bérvilla · 1935
  • Bp. VIII., Köztársaság téri OTI-bérházak · 1935
  • Bp. V., Szemere u. 9.: bérház · 1936
  • Szeged: Egyetemi internátus és Hősök kapuja · 1936
  • Balatonföldvár: Sellő üdülőszálló · 1936

Saját nevén megvalósult épületek:

  • Bp. XII., Hóvirág u.: családi ház · 1933
  • Budapesti Nemzetközi Vásár: Nagybátonyi–Újlaki pavilon (Sternberg-, Castrol Oil-, Flegmann-pavilonok; munkatárs: Guttmann Imre) · 1934
  • Bp. I., Attila út 105. (ex 65/c.): bérház (munkatárs: Falus Lajos) · 1937
  • Margitsziget: Palatinus Strandfürdő · 1937
  • Bp. VII., Madách tér 1. (ex Károly krt. 13–15.): lakóépület üzletekkel (munkatárs: Hübner Tibor; homlokzat: Wälder Gyula) · 1938
  • Bp. XI., Tas vezér út 9. (ex Diószegi út 36.): XI. kerületi Tűzőrség · 1939
  • Bp. IV., Papp József (ma: Szent László) tér 1.: Tűzoltóság · 1940
  • Szigetszentmiklós: Egészségház és óvoda · 1941
  • Bp. II., Fő utca 66–68. (ma: Nagy Imre tér 1–3.): Magyar Királyi Ipari Anyaghivatal székháza (később Anyaggazdálkodási Hivatal, majd Könnyűipari Minisztérium, a rendszerváltás után MTESZ-székház) (munkatárs: dr. Szendrői Jenő) · 1941–42
  • Bp. IV., Pamutgyár u.: Magyar Pamutipar gyárépítkezése, munkásotthona és rendelője · 1942–47
  • Bp.–magdolnavárosi OTI-kislakások · 1943
  • Hódmezővásárhely, Petőfi Kultúrház (ma Bessenyei Ferenc Művelődési Központ) (munkatárs: Jánossy György) · 1948–49 [2]
  • BME Stoczek utcai oktatási épülete (munkatárs: Farkasdy Zoltán) · 1949
  • Miskolci Nehézipari Egyetem telepítése (munkatársak: Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Zalaváry Lajos, Raáb Ferenc) · 1949-től
  • Veszprémi Vegyipari Egyetem telepítése és első épülete (munkatársak: Benedek Frigyes, Kiss László) · 1950
  • Budavári Palota helyreállítása (munkatársak: Kotsis Iván, Gerő László) · 1950-től
  • Miskolci Nehézipari Egyetem kollégiumai (munkatárs: Jánossy György) · 1951
  • Miskolci Nehézipari Egyetem kémiai szárny (munkatárs: Farkasdy Zoltán) · 1952
  • Velence: Pekáry-nyaraló · 1953
  • Bp. I., Úri u. 31.: lakóház-helyreállítás (munkatárs: Dragonits Tamás) · 1956–59
  • Bp. I., Frankel Leó u. 2. (munkatársak: Mináry Olga, Perczel Dénes) · 1959
  • Miskolci Nehézipari Egyetem új telepítési terve · 1960
  • Kecskemét: Aranyhomok Szálló (munkatárs: Perczel Dénes) · 1962 (tervezés: 1957)
  • Kecskemét: vásárcsarnok · 1964
  • Kecskemét: Műkert-étterem · 1964
  • Miskolci Nehézipari Egyetem konyha-étterem és központi épület (munkatárs: Albert Jenő) · 1965–66 (a kivitelezés a halála után fejeződött be)
  • Bp. I., Tárnok u. 3.: lakóház · 1966 (a kivitelezés a halála után fejeződött be)
  • Kecskemét: fedett uszoda (munkatárs: Tolnay Lajos) · 1968 (kivitelezés a halála után)
  • Miskolci Nehézipari Egyetem toronykollégiuma (munkatárs: Janesch Rudolf) · 1968 (kivitelezés a halála után)

Díjazott pályaművei

[szerkesztés]
  • Kiskunhalas: Református Ifjúsági Székház (I. díj) · 1929
  • Jugoszláv kiállítási pavilon (I. díj) · 1931
  • Eger: Érseki Tanítóképző (munkatárs: dr. Kotsis Endre) (I. díj) · 1932
  • Veszprémi szálloda és színház átalakítása (III. díj) · 1934
  • Horthy (ma: Petőfi) híd budai hídfő rendezése (munkatárs: Tóth Kálmán) (I. díj) · 1936
  • Margitszigeti Palatinus Strandfürdő (munkatárs: Masirevich György) (I. díj) · 1936
  • OTI Baleseti Kórháza (munkatárs: Fischer József) (I. díj) · 1936
  • OTI Madách téri (ex Károly krt.) bérháza és rendelője (munkatárs: Hübner Tibor) (I. díj) · 1937
  • Bp. III., Árpád Gimnázium (I. díj) · 1938
  • Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet (I. díj) · 1938
  • Bp. XI. kerületi Tűzőrség (I. díj) · 1939
  • Csendőrlakóházak típustervei (I. díj) · 1939
  • Újpesti Tűzoltóság (I. díj) · 1940
  • Balatonlelle: OTI-nyaralótelep (I. díj) · 1940
  • Jánoshegyi nagyszálló (I. díj) · 1941
  • Állami Munkaközvetítő Hivatal (I. díj) · 1941
  • Újpesti Munkásnőotthon (I. díj) · 1942
  • Blaha Lujza téri metróállomás (munkatársak: Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Zalaváry Lajos) (I. díj) · 1953
  • Bp. I., Dózsa György tér rendezése (I. díj) · 1953
  • Bp. XIII.: Mauthauseni emlékmű (szobrász: Makrisz Agamemnon) (I. díj) · 1959
  • Bp. I., Szent György tér rendezése (III. díj) · 1962

Közreműködésével megvalósult emlékművek

[szerkesztés]
  • Szekszárd: Felszabadulási emlékmű[11] · 1960
  • Bp. VI., Liszt Ferenc tér: Ady-szobor (szobrász: Csorba Géza) · 1961
  • Mauthauseni emlékmű (szobrász: Makrisz Agamemnon) · 1962

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Bp. I., Attila út 105.: bérház (1937)
    Bp. I., Attila út 105.: bérház (1937)
  • Margitsziget: Palatinus Strandfürdő (1937)
    Margitsziget: Palatinus Strandfürdő (1937)
  • MTESZ-székház (ex M. Kir. Ipari Anyaghivatal) 2008-ban a Nagy Imre téren
    MTESZ-székház (ex M. Kir. Ipari Anyaghivatal) 2008-ban a Nagy Imre téren
  • Miskolci Egyetem: tanulmányi épület (1960–66)
    Miskolci Egyetem: tanulmányi épület (1960–66)
  • Kecskemét: Aranyhomok Szálló (1964)
    Kecskemét: Aranyhomok Szálló (1964)
  • Bp. I., Tárnok u. 3.: lakóház (1966–68)
    Bp. I., Tárnok u. 3.: lakóház (1966–68)

További információk

[szerkesztés]
  • Tér és Forma 1936/10 (pp. 275–80); 1937/7 (pp. 179–90); 1937/11 (pp. 326–27); 1940/11 (pp. 185–91)
  • Építészet 1942/4 (M. Kir. Ipari és Anyaghivatal székháza); 1944/1 (Jánoshegyi nagyszálló terve)
  • Új Építészet 1948/9 (Hódmezővásárhelyi Petőfi-kultúrház és népfőiskola vázlatterve)
  • Magyar Építőművészet 1957/3–4 (Isztambuli üdülőszálló terve); 1958/1–3 (Kecskeméti szálloda); 1959/5–6 (Tabáni szálloda és gyógyfűrdő tanulmányterve); 1964/4 (Kecskeméti Aranyhomok szálló); 1966/3
  • Merényi Ferenc: Cento anni architettura ungherese 1867–1965 (Római Magyar Akadémia, 1965) – pp. 133, 134, 199, 248
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet (Műszaki Könyvkiadó, 1971) – pp. 337, 345, 380
  • Modern építészeti lexikon (Műszaki Könyvkiadó, 1978) – pp. 134–35
  • Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században (Műszaki Könyvkiadó, 1980) – 21, 126, 126, 196, 251
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között (Műszaki Könyvkiadó, 1986) – pp. 125, 166, 168, 180, 182
  • Ferkai András: Buda építészete a két világháború között (MTA, 1995) – 10, 62, 125, 385
  • Építészeti Kalauz – Budapest építészete a századfordulótól napjainkig (6BT Kiadó, 1997) – 86, 110
  • Magyar nagylexikon X. kötet (Bp., 2000) – p. 162
  • Ferkai András: Pest építészete a két világháború között (2001) – 143.1, 332.2, 373

Tallózás az interneten:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Simplon kávéház. [2014. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
  4. ↑ Pekáry István. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
  5. ↑ Dr. SzendrőiJenő ARTPORTAL. [2007. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
  6. ↑ Németh Pál építész. [2008. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
  7. ↑ Körner József ARTPORTAL. [2022. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 20.)
  8. ↑ Molnár Péter ARTPORTAL. [2008. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
  9. ↑ idézet Ferkai–Dévényi Janáky-cikkéből (OPEION 82/1)
  10. ↑ idézet Mányoky Lászlónak[halott link], a KÖZTI igazgatójának Ferkaihoz és Dévényihez 1982. IV. 14-én irt leveléből
  11. ↑ Szerk. megjegyzése: Szekszárdon nem található felszabadulási emlékmű, csak Makrisz Agamemnonnak az »1919-es magyar forradalom emlékműve« [1] Archiválva 2009. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Janáky_István_(építész,_1901–1966)&oldid=27467849”