Szendrői Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szendrői Jenő
dr. Szendrői Jenő
dr. Szendrői Jenő
Született 1913. február 13.
Makó
Elhunyt2000. május 20. (87 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
Díjak Kossuth-díj, Ybl Miklós-díj

Szendrői Jenő (ered. Straubert, Makó, 1913. február 13.Budapest, 2000. május 20.) Kossuth-díjas magyar építész.

Családja[szerkesztés]

Szendrői Jenő 1913. február 13-án született Makón. Elődei – Straubert család – a XVIII. század elején kerültek Szegedre, mint telepesek, az Ausztria és Dél-Németország közötti bajor határról. A Dunán jöttek le, majd a Tiszán vissza és Szegeden kötöttek ki. Természetesen a több mint 200 év alatt ez a német eredetű család (ezen a helyen) teljesen elmagyarosodott. A német-magyaron kívül szlovák, sőt, lengyel is akadt a családjában.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte. 15 éves korában érdeklődése a matematika felé fordult. 1930-ban beiratkozott a Budapest Királyi József Nádor Műegyetemre. Egy ideig habozott, hogy gépész vagy építész legyen. Végül az építész kart végezte el. Két professzor volt rá nagy hatással: az egyik Kotsis Iván, a másik Csonka Pál,[1] akinél a bécsi ösztöndíja előtt egy évet a tanszékén, tanársegédként dolgozott. A bécsi Technische Hochschulén végzett építészek számára működött egy „Meisterschule”, így került prof. Siegfried Theiss[2] mellé, ahol városrendezési téma volt a disszertációja.

Bécsből hazatérve 1937-től statikusként kezdett dolgozni Nyíri László irodájában, majd építészként Wanner Jánosnál[3] és Möller Károly[4] irodájában is megfordult. Munkái voltak a Péti Nitrokémia gyárában, annak Mátrai Gottwald Gyula [5] vezette osztályán. 1939-től lett önálló magántervező. Első nagy munkája az egykori Magyar Királyi Ipari Anyaghivatal székházának statikai tervezése (építész tervező: Janáky István).

Az 1945-ös évet Budapesten élte át. 1945–48 között magánmérnökként dolgozott tovább. 1948-ban, az államosítások évében megalakult az első állami tervezőiroda, a MATI (Magasépítési Tervező Iroda), ahol az egyik középület-tervező csoport vezetője lett. Ebben az időben tervezett épületei: Fehérvári úti SZTK-rendelő (Lévai Andorral[6]), az Agrártudományi Egyetem Ménesi úti épülete (Lauber Lászlóval), valamint a Honvédelmi Minisztérium I. sz. épülete (Bp. V. Falk Miksa utca 9–11. – ma: Nemzetbiztonsági Hivatal)

1951-ben kinevezik Lux László, az Ipari Épülettervező Vállalat igazgatója mellé főmérnöknek. Szendrőivel együtt ment Lauber László is. Ekkor tervezték együtt a Honvédelmi Minisztérium II. épületét, (Bp. V. Balaton utca 7–11.), a Vas- és Fémipari Kutatóintézetet (Fehérvári út), valamint a Dunai Vasmű bejárati épületét Sztálinvárosban (Dunaújváros).

1954-ben kinevezik az IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI ÉPÜLETTERVEZŐ VÁLLALAT igazgatójává. Ezt a funkciót 1957-ig látta el, majd újból a vállalat főmérnökeként dolgozott, 1971-ig. Ezen időszakban fejlődik ki az ipari csarnokok elemeinek tipizálása és gyári előállítása. A vezetése alatt munkatársaival végzett közös munka révén Magyarországon az IPARTERV lett az ipari épülettervezés központja – a helyszíni előregyártás pedig nemzetközi hírű. Ezért kapta meg a vállalat az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) „August Perret”[7] díját 1961-ben.

Az IPARTERV-nek 1971-ig volt főmérnöke. 1954–56 között Magyar Építőművészek Szövetségének főtitkára, majd 1970–72 között elnöke volt. 1971–78 között a Műszaki Egyetem Ipari és Mezőgazdasági Tanszékének „tanszékvezető” egyetemi tanára.

1957-ben elvállalta a Magyar Építőművészek Szövetsége mellett működő Mesteriskola vezetését. Az iskolát a Minisztérium 1960-ban – mint nemkívánatosat – megszüntette. A megszüntetés elsődleges oka az „elitképzés” vádja volt. 1970-ben újraindult a Mesteriskola, melyet még nyugdíjazása után is vezetett, 1996–98 között. A XIV. ciklust még Szendrői Jenő vezette, Szentkirályi Zoltánnal[8] és Arnóth Lajossal.

2000. május 20-án halt meg a Kútvölgyi klinikán. Kérésére Csobánkán temették el, ahol évtizedeket töltött hétvégi házában, és ahol pályatársai, mesteriskolásai rendszeresen látogatták.

Dr. Szendrői Jenőnek a MÉSZ újjáalapító és rendes tagjának, a Mesteriskola létrehozójának, több építésznemzedék tanítómesterének tiszteletére és emlékezetére 2005-ben Szendrői-díjat alapított a Magyar Építőművészek Szövetsége. „A kitüntetést az kaphatja, aki szellemével, alkotó magatartásával, a névadó erkölcsi és valóságos üzenetét törekvéseiben megtestesíti.” A díjat minden évben a MÉSZ tavaszi közgyűlésén ünnepélyes keretek közt egy jelölt veheti át.[9]

Kitüntetései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Bp. XI., Zámori út 2/b: háromlakásos társasház (Várhegyi Bélával) (40-es évek eleje)
  • Dés városközpont (Németh Pállal) (40-es évek eleje)
  • Kolozsvári repülőtér hangára (statikusként) (40-es évek eleje)
  • Szeged, Széchenyi tér – Károlyi u. – Fekete sas u.: háromemeletes ikerház és bank (1941)
  • Hétvégi házak a budai hegyekben (Schall Józseffel[10]) (1941)
  • Bp. I., Fő u. 66–68: Anyag- és Árhivatal (statikusként Janáky István építész mellett) (1942)
  • Bp. XII., Királyhágó u. 1–3: Honvéd Tiszti Kórház sérült vasbetonszerkezeteinek megerősítése (1945)
  • Bp. VIII., Horváth M. tér: József Telefonközpont újjáépítése (Hübner Tiborral) (1948)
  • Bp. XI., Fehérvári út 12: Rendelőintézet (Lévai Andorral) (1949)
  • Bp. V., Falk Miksa (Honvéd) utca 9–11: Honvédelmi Minisztérium I. épület (ma: Nemzetvédelmi Hivatal) (Hegedüs Bélával) (1949)
  • Bp. V., Balaton utca 7–11: Honvédelmi Minisztérium (Lauber Lászlóval) (1949–50)
  • Bp. XI., Ménesi út 44–48: Agrártudományi Egyetem (ma: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) (Lauber Lászlóval) (1949–50)
  • Bp. XI., Fehérvári út 130: Vas- és Fémipari Kutatóintézet (Lauber Lászlóval) (1949–50)
  • Sztálinváros (ma: Dunaújváros), Vasmű-tér 1–3: Dunai Vasmű bejárati és igazgatási épülete (Lauber Lászlóval)(1950–51)
  • Inotai Alumíniumkohó (Lauber Lászlóval és Mátrai Gyulával) (1952)
  • Bp. II., Pasaréti út 11–13: Vasas Teniszcsarnok (Menyhárd Istvánnal[11]) (1957)
  • Bp. XI., Fehérvári út 68: Beloiannisz Híradástechnikai Gépgyár (Arnóth Lajossal[12]) (1962)
  • Nyíregyházi Konzervgyár (Földesi Lajossal[13]) (1964)
  • Bp. XI., Budafoki út 42. MAFC lágymányosi uszodája (Lakatos Évával) (1976)
  • Badacsonyi vitorláskikötő (statikusként Kapitány József építész mellett) (1996)
  • Csobánkán családi házak

Tervek[szerkesztés]

  • Tabáni erdőszálló, I. díj (1938)
  • Ferihegyi repülőtér I. terminál (Németh Pállal), megvétel (1939)
  • Metró Baross téri állomása (Lauber Lászlóval), I. díj (1950)
  • Nagymarosi Vízierőmű (Arnóth Lajossal és Gulyás Zoltánnal) (1959)
  • Debrecen: Biogal Gyógyszergyár, tanulmányterv (Gulyás Zoltánnal) (1963–64)
  • Bp. XII., Petényi köz 10: Műszeripari Kutatóintézet székháza (Schulteisz Imrével és Tokár Györggyel[14]) (1980)
  • Több mint 30 – változatos témájú – pályázaton kapott díjat vagy megvételt

Fontosabb publikációi[szerkesztés]

  • Az ipari épülettervezés fejlődése 1951-ben (Magyar Építőipar 1952/2)
  • Magyar építészet 1945–1955 (a MÉSZ megbízásából vezetésével szerkesztették: Bajnay László, Bonta János, Dr. Göngyösi István és Kürthy László)
  • Ipari építészetünk (Budapest, 1965)
  • Magyar építészet 1945–1970 (Budapest, 1972)
  • Ipari épülettervezés (egyetemi tankönyv, 1972)
  • Neue Architectur in Ungarn 1945–1970 (Budapest–München, 1978)

Képgaléria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Rados Jenő: Magyar építészet története. (Műszaki Könyvkiadó. 1971.)
  • Művészeti kislexikon. (Akadémia Kiadó. 1973. 593. old.)
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 288. o. ISBN 963-10-1780-X  
  • IPARTERV 1949-74. (Vállalati kiadvány)
  • Ki kicsoda. (Kossuth Kiadó 1981. 666. old.)
  • Az IPARTERV negyven éve. (Magyar építőipar. ÉTE folyóirata. 1988/12. sz.)
  • A magyar tervezőirodák története. (ÉTK. Kft. 2001. 149-166. old.)
  • Arnóth Lajos: Szendrői Jenő (Új magyar Építőművészet. 2002/1. sz. 44-46. old.)
  • Arnóth Lajos: Búcsu Szendrői Jenőtől a Mesteriskolán. (Új Magyar Építőművészet. 2000/4. 2-3.).
  • Osskó Judit: Unokáink is látni fogják. Az építészet ürügyén. Beszélgetés Szendrői Jenő Kossuth-díjas építésszel. (TERC Kiadó. 2007. Interjúkötet. Tíz építészportré 1977-1995)

Források[szerkesztés]

  1. Csonka Pál
  2. Siegfried Theiss (1882-1963) építész. A Technische Hochschule professzora. 1925–45 közt saját mesteriskolát tartott fenn Wien-ben.
  3. Wanner János: (1906–?) magyar építész. Le Corbusier irodájában dolgozott. Kiemelkedő alkotásai Budapesten: a II., Szilágyi Erzsébet fasor 61. alatti bérház (1936) és a Mérnök Kamara székháza az V., Szalay utca 106. alatt (1941). A II. világháború után Svájcba emigrált.
  4. Möller Károly (1894–1945): építész. Külföldi tanulmányút után apja műtermében dolgozott s részt vett restauráló, templomépítő munkáiban. Önállóan bérházakat tervezett, utóbb építőanyagok és szerkezetek kutatásával ill. ismertetésével foglalkozott. Az Építési Zsebkönyv szerkesztője volt.
  5. Mátrai Gottwald Gyula (1905-1977) mérnök. Kossuth-díjas. IPARTERV-ben az előre gyártott nagy fesztávolságú vasbeton keretszerkezetekkel a hazai építés jelentős alkotásait hozta létre. (Inotai erőmű)
  6. Lévai Andor
  7. Auguste Perret (1874-1954) A francia vasbeton építészet nagymestere. Az UIA első elnöke
  8. Szentkirályi Zoltán
  9. Kivonat a MÉSZ 2005. április 10-i alapítóleveléből
  10. Schall József
  11. Menyárd István
  12. Arnóth Lajos
  13. Földesi Lajos
  14. Tokár György
  • Az *-al jelöltek az IPARTERV fotói. (Engedély a képek vitalapján).
  • In memoriam Szendrői Jenő. (Arnóth Lajos. A Magyar Építész Kamara „Építész évkönyv 2000. 80-81. old.)
  • A minőség keresése. Szendrői Jenő emlékezete.(Elmondta Arnóth Lajos a „2 nap tanítás – 2001, március 22-23 – alkalmából az Iparművészeti Főiskolán).
  • Prohászka László: Szendrői Jenő. (ARTPORTAL)
  • Szendrői Jenő (1913-2000) építész emlékkiállítása a HAP Galériában