II. Konstantin örmény király
| II. Konstantin | |
| Lusignan(-Poitiers) Guido (Guy, Vid) | |
 | |
| Örmény Királyság királya | |
| Կոստանդին Գ | |
| Uralkodási ideje | |
| 1342. október – 1344. november 17. | |
| Koronázása | Szisz, Kis-Örményország[1] 1342. október |
| Elődje | Lusignan János (Régens) |
| Utódja | III. (Neghiri) Konstantin |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Lusignan(-Poitiers)-ház |
| Született | 1297/1300 Ciprus |
| Elhunyt | 1344. november 17. (45 évesen) Adana, Kis-Örményország (ma Törökország) |
| Nyughelye | 1. Adana 2. Tarsusi Székesegyház |
| Édesapja | Lusignan Amalrik, Ciprus régense és Türosz ura (1270/72–1310) |
| Édesanyja | Szaven-Pahlavuni Izabella örmény királyi hercegnő (1276/77–1323) |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | 1. Kantakuzéna N. bizánci úrnő (–1330/32) |
| Házastársa | 2. Szürgiannaina Teodóra bizánci úrnő (1300 körül–1347/49) |
| Gyermekei | 2. feleségétől: 1. Izabella (1333/1335–1387 után) 2. N. (gyermek) (–1347 előtt) |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Konstantin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Konstantin (Ciprus, 1297/1300 – Adana, Kis-Örményország (Kilikia) (most Törökország), 1344. november 17.) vagy más számozás szerint IV. Konstantin,[2] eredeti néven: Guy (Guido, Vid), örményül: Կոստանդին Գ Լուսինյան, franciául: Guy de Lusignan, görögül: Κωνσταντίνος Β΄ (Γκυ) των Λουζινιάν. Ciprusi királyi herceg, Örményország királya. Lusignan Mária örmény királyné öccse és Lusignan János örményországi régens bátyja. V. Leó örmény király nagybátyja. Római katolikus vallású volt. A Lusignan(-Poitiers)-ház örmény ágának a tagja. Örményország első Lusignan-házi királya volt.
Élete[szerkesztés]
A francia eredetű Lusignan(-Poitiers)-család Cipruson uralkodó dinasztiájának örmény ágából származott. Apja Türoszi Amalrik (1270/72–1310) ciprusi királyi herceg, Türosz ura, Ciprus kormányzója. Anyja Izabella (1276/77–1323) örmény királyi hercegnő, II. Leó (1236–1289) örmény királynak, aki I. Izabella örmény királynő és I. Hetum örmény király fia volt, és Küra Anna (–1285) lamproni úrnőnek a házasságából született. Nővére, Mária, akit 12 évesen elsőfokú unokatestvérükhöz, III. Leó örmény királyhoz adtak feleségül 1306-ban, rövidesen megözvegyült, miután 1307-ben a férjét meggyilkolták, azonban még szülei életében, 1309-ben meghalt. Apja, Lusignan Amalrik meggyilkolása (1310) után anyja, Izabella örmény hercegnő a gyerekeivel örmény hazájába tért vissza 1311-ben. Guido herceg 1317-től Konstantinápolyban élt nagynénje, Szaven-Pahlavuni Mária[3] (1278–1333) bizánci császárné környezetében. 1323-ban itt érte a hír, hogy meggyilkolták az édesanyját, Izabella örmény hercegnőt az örmény fővárosban, Sziszben. 1324. augusztus 31-én gyermektelenül meghalt az apai nagybátyja, II. Henrik ciprusi király, akit Giudo herceg apja, Türoszi Amalrik trónfosztott 1306-ban egy időre, és aki csak öccse meggyilkolása után, 1310-ben szerezte vissza trónját. A trónöröklés szerint Türoszi Amalrik még életben maradt fiainak kellett volna örökölnie a trónt az elsőszülöttség rendjében, így elsőként a legidősebb fiúnak, Guidónak, a későbbi örmény királynak, de Amalrik fiait száműzték Ciprusról, így nem foglalhatták el a ciprusi trónt, mely így Amalrik és II. Henrik elhunyt ifjabb öccsének, az idősebb Lusignan Guidónak a fiára, Lusignan Hugóra szállt, aki IV. Hugó néven lett Ciprus királya. Elsőfokú unokatestvére, IV. Leó (1308/09–1341) örmény király 1341. augusztus 28-án történt meggyilkolása után, akinek a második felesége, Aragóniai Konstancia[4] Guido nagynénje volt II. Henrik ciprusi király feleségeként, Guido öccse, Lusignan János a régens tisztét töltötte be Örményországban, és mivel Aragóniai Konstancia örmény királyné másodszorra is meddőnek bizonyult, amivel az örmény királyi dinasztia, a Szaven-Pahlavuni-ház Hetumida vonala férfi ágon kihalt, így a női ágat hívták meg az örmény trónra Lusignan Vidnek a személyében.
A választott örmény király ekkoriban Konstantinápolyban, a bizánci udvarban élt, hiszen kétszer is a bizánci császári ház egy-egy közeli rokonát vette feleségül, másodszor Szürgiannaina Teodórát, ezért János 1342-ig, a bátyja trónra léptéig bátyja nevében gyakorolta az örmény királyi jogokat. Lusignan Guido 1342-ben családja nélkül érkezett meg Örményországba, és II. Konstantin néven koronázták örmény királlyá 1342 októberében örmény rítus szerint Sziszben, az örmény fővárosban.[5] II. Konstantin hiába kérte feleségét, hogy jöjjön utána Örményországba, Teodóra királyné visszautasította, hogy két kiskorú gyermekükkel, a lányukkal, Izabella hercegnővel, valamint egy a forrásokban konkrétan meg nem nevezett ismeretlen nemű gyermekükkel a férje után menjen.[6] Az új király megerősítette öccsét, Jánost a hadsereg-főparancsnoki tisztségben, aki még bátyja uralkodása idején, 1343. augusztus 7-én halt meg az örmény fővárosban, Sziszben, feltételezhetően természetes halállal, amely az örmény királyi ház kevés számú tagjainak volt a kiváltsága.[7] Sziszben is temették el. A római katolikus II. Konstantin 1344-ben fiatalabb öccsét, Bohemondot küldte Avignonba a pápához, VI.Kelemenhez az egyházi unió kérdésében, mely végül végzetesnek bizonyult az első Lusignan-házi örmény uralkodó számára. A nyugatellenes puccsisták II. Konstantint és öccsét, Bohemondot egyszerre gyilkolták meg testőreikkel együtt 1344. november 17-én Adanában.[8] Öccsének, Lusignan Jánosnak a gyerekeit a puccsisták fogva tartották, de később sikerült Ciprusra menekülniük. II. Konstantint előbb helyben, Adanában temették el, majd földi maradványait később átszállították a Tarsusi Székesegyházba.[6]
Gyermekei[szerkesztés]
- 1. feleségétől, Kantakuzéna N. (–1330/32) bizánci úrnőtől, nem születtek gyermekei
- 2. feleségétől, Szürgiannaina Teodóra (1300 körül–1347/49) bizánci úrnőtől, 2 gyermek:
- Izabella (1333/1335–1387 után) ciprusi és örmény királyi hercegnő, férje Kantakuzénosz Mánuel (1326 körül–1380), Morea despotája, VI. (Kantakuzénosz) János bizánci császár fia, ha születtek is gyermekei, korán meghalhattak
- N. (gyermek) (–1347 előtt) ciprusi és örmény királyi herceg(nő), gyermekként, édesanyja életében hunyt el
Ősei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A kilikiai örmény főváros, Szisz mai neve Kozan, mely most Törökországban található. A Szisz jelentése örményül Kis Ararát, míg az Ararát-hegy neve Maszisz.
- ↑ Szigorúan véve az örmény királyok listáját csak a második volt e sorban, de ha az örmény királyok elődeit a Hegyek urait is ideszámoljuk, akkor negyedik az uralkodók között. Mindkét számozás elfogadott az irodalomban, de Rüdt-Collenberg (1963 és 1980) munkája alapján II. Konstantin tekinthető iránymutatónak.
- ↑ Mária (eredeti nevén Rita) örmény hercegnő felesége volt a Palaiologosz-házi IX. Mihály bizánci császárnak, aki II. Andronikosz bizánci császár és Árpád-házi Anna magyar királyi hercegnő házasságából született, valamint anyja III. Andronikosz bizánci császárnak.
- ↑ Aragóniai Konstancia ciprusi, majd örmény királyné II. Frigyes szicíliai királynak és Anjou Eleonóra nápolyi hercegnőnek, aki II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő házasságából származott, volt a lánya.
- ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 222).
- ↑ a b Lásd Rudt de Collenberg (1980: 223).
- ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 225).
- ↑ Lásd Rüdt-Collenberg (1963) és Rudt de Collenberg (1980).
Források[szerkesztés]
- Baum, Wilhelm. Konstantin II., Kg. v. Armenien (Guy de Lusignan) (1342–1344), In: Traugott Bautz (szerk.): Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon Vol 28 (német nyelven), Nordhausen: Verlag Traugott Bautz GmbH, 927–930. o. (2007). Hozzáférés ideje: 2015. március 26.
- Kurkjian, Vahan M.. A History of Armenia (angol nyelven). New York: Armenian General Benevolent Union (1958). Hozzáférés ideje: 2015. március 26.
- Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
- Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
További információk[szerkesztés]
- Cawley, Charles: Armenia Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
- Marek, Miroslav: The House of Poitou 2 (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
- Schreiber, Karl-Heinz: Konstantin II. König von Armenien (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
| Előző Lusignan János (Régens) |
Örmény király  1342 – 1344 |
Következő III. (Neghiri) Konstantin |
| Ciprusi királyok | Imre · I. Hugó · I. Henrik · II. Hugó · III. Hugó · I. János · II. Henrik · IV. Hugó · I. Péter · II. Péter · I. Jakab · I. Janus · II. János · I. Sarolta · II. Jakab · III. Jakab · I. Katalin |
|---|---|
| Jeruzsálemi királyok | |
| Címzetes jeruzsálemi királyok | II. Henrik · II. Hugó · I. Péter · II. Péter · I. Jakab · I. Janus · III. János · I. Sarolta · II. Jakab · III. Jakab · I. Katalin |
| Örmény királyok | |
| Címzetes örmény királyok | |
| Ciprus urai | |
| Lusignan urai | |
| La Marche grófjai | |
| Ciprus régensei | |
| A Jeruzsálemi Királyság régensei | |
| (Kilikiai/Kis-)Örményország régensei | |
| Örmény királynék | |
| Egyéb királynék | |
| Egyéb uralkodók házastársai | |
| Örmény királyi hercegnők | |
| Az örmény ág egyéb tagjai | |
| A ciprusi ág egyéb tagjai | |