I. Hugó ciprusi király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Hugó
I. Hugó képe egy aranyérmén
I. Hugó képe egy aranyérmén

Ciprusi Királyság királya
Hugues I/Ούγος Α'
Uralkodási ideje
1205. április 1.1218. január 10.
Elődje I. Amalrik
Utódja I. Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Lusignan-ház
Született 1193/94
Elhunyt 1218. január 10. (25 évesen)
Tripolisz, Tripoliszi Grófság
Nyughelye 1. Ispotályosok Keresztelő Szent János temploma, Tripoli, Tripoliszi Grófság
2. Ispotályosok Keresztelő Szent János temploma, Nicosia, Ciprusi Királyság
Édesapja I. Amalrik ciprusi király és II. Amalrik néven jeruzsálemi király iure uxoris (1145–1205)
Édesanyja Ibelin Échive ramlai úrnő (1160 körül–1196/97)
Házastársa Champagne-i Aliz jeruzsálemi királyi hercegnő (1195/96–1247)
Gyermekei 1. Mária (1215 előtt–1251/53)
2. Izabella (1216 előtt–1264)
3. Henrik (1217–1253)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Hugó témájú médiaállományokat.

I. Hugó (1193/94Tripolisz, Tripoliszi Grófság, 1218. január 10.), görögül: Ούγος Α' της Κύπρου/των Λουζινιάν, franciául: Hugues Ier de Chypre/de Lusignan, ciprusi és jeruzsálemi királyi herceg, a második ciprusi király. Lusignan Szibilla örmény királyné féltestvére. A(z első) Lusignan-ház tagja.

Élete[szerkesztés]

A Lusignan-ház ciprusi ágának címere

Édesapja I. Amalrik ciprusi király és II. Amalrik néven jeruzsálemi király iure uxoris.[1] Édesanyja Ibelin Échive ramlai úrnő. Apja révén féltestvére volt Lusignan Szibilla, I. Leó örmény király második felesége és I. Izabella örmény királynő anyja.

1205-ben apját követte a ciprusi trónon. 1210-ben összeházasodott mostohatestvérével, mostohaanyjának, apja második feleségének, I. Izabella jeruzsálemi királynőnek a harmadik házasságából származó lányával, Champagne-i Alizzal. Házasságukból három gyermek született. A Jeruzsálemi Királyságban érvényes trónöröklési rend szerint II. Izabella jeruzsálemi királynő halála esetén, aki ekkor a névleges uralkodó volt, hiszen csak ötéves volt, anyai nagynénjét, Hugó feleségét, Aliz királynét illette a jog a jeruzsálemi trónra.[2]

II. András magyar király szentföldi hadjárata során 1217-ben megállt Cipruson, ahol csatlakozott hozzá I. Hugó is. II. András az édesanyja, Châtillon Anna antiochiai hercegnő révén közeli rokonságban állt a ciprusi királynéval, Alizzal, így a ciprusi királyi pár családtagként üdvözölte a magyar királyt. II. András II. Baldvin jeruzsálemi király ükunokája volt.[3]

Hugó II. Andrással együtt érkezett a Jeruzsálemi Királyságba, ott megbetegedett, és 1218. január 10-én váratlanul elhunyt. II. András is megbetegedett, de felgyógyult. (A következő szöveg korabeli, XIX. századi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól: 1217 közepén Palesztina felé vonult, szept. 8-án Cyprusba érkezett. A Libanon völgyében megmérgezett italt adtak neki; elővigyázóan előbb megizlelte; ettől megbetegedett.”[4]) I. Hugót egyéves fia, I. Henrik követte a trónon Cipruson, aki anyja révén a Jeruzsálemi Királyság trónöröklési listáján a második helyen állt.

Gyermekei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Latin, jelentése: a felesége jogán.
  2. Aliz ugyan soha nem lett jeruzsálemi királynő, de egyik unokája, III. (Poitiers-i) Hugó ciprusi király 1268-ban I. Hugó néven elfoglalhatta a jeruzsálemi trónt is.
  3. Lásd Rüdt-Collenberg (1963).
  4. L. Wertner (1892: 413).

Irodalom[szerkesztés]

  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Wertner Mór: II. András király, In: W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 412–416.

További információk[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Amalrik
Ciprus királya
12051218
A Ciprusi Királyság címere
Következő uralkodó:
I. Henrik