Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális
|
Ez a székesegyház a világörökség része |
| Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális | |
| világörökségi helyszín része | |
 | |
| A katedrális északnyugati oldala | |
 | |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Hildesheimi egyházmegye |
| Védőszent | Szűz Mária |
| Építési adatok | |
| Építése | 9. század |
| Stílus | román építészet |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 187bis-002 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III |
| Felvétel éve | 1985 |
| Település | Hildesheim |
| Elhelyezkedése | |
 Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 52° 08′ 56″, k. h. 9° 56′ 50″52.148889°N 9.947222°EKoordináták: é. sz. 52° 08′ 56″, k. h. 9° 56′ 50″52.148889°N 9.947222°E | |
 | |
| A Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális, más néven a hildesheimi dóm korai román stílusú műemlék templom Hildesheimban, Németország Alsó-Szászország tartományában. A Hildesheimi egyházmegye székesegyháza. 1985-ben a hildesheimi Szent Mihály-templommal együtt a világörökség részévé nyilvánították.
Története
[szerkesztés]A dómot Altfrid püspök idejében, 872-ben építették, majd a 11. század és 14. század között lényegesen átépítették és kibővítették. Az összes ezután következő építmény a régi alapokra épült.
A dómot körülvevő udvaron még ma is világosan látszik a Bernward von Hildesheim püspök idejéből származó dómvár szerkezete.
A második világháborúban a dóm majdnem teljesen elpusztult, de 1950 és 1960 között újra felépítették. Ennek során a korábbi barokk átépítéseket eltüntették, a dóm visszakapta eredeti korai román stílusát. A püspökség 2015-ös, 1200-éves jubileumára készülve átfogó restaurálást végeztek rajta.
Az ezeréves rózsatő
[szerkesztés]
A dóm nevezetessége az úgynevezett ezeréves rózsatő, amely az apszis külső falánál nő, a kerengő belső udvarán. A rózsa pontos korát nem lehet megállapítani; a rózsatőlegenda szerint 815-ből származik.
Úgy mesélik, hogy Jámbor Lajos vadászat közben az erdő közepén szentmisét hallgatott. Közben felakasztotta a magával hozott Mária-ereklyetartót egy vadrózsabokor ágára, amit a mise után már nem lehetett az ágról levenni. Ebből a jelből a császár arra következtetett, hogy itt és nem máshol kell megalapítania az Elze városába tervezett püspökséget, és Szűz Máriának kell szentelnie, mivel az ő jelképe a rózsa.
A mai rózsatő megléte legalább négyszáz évre visszamenőleg folyamatosan bizonyított.
A világháború alatt, 1945-ben repesz- és gyújtóbomba-találatok érték a dómot és az apszist a rózsatővel együtt. A rózsából a romok alatt csak egy elszenesedett csonk maradt, és azt lehetett hinni, hogy ezzel vége a híres rózsatőnek. A gyökere azonban sértetlen maradt és rövid időn belül új ágakat hajtott. Azóta a rózsafa ágait kis fémtáblákkal jelölik, azt az évet írva rá, amikor az ág kihajtott. A város lakossága az újrakezdés reményének tekintette a rózsatövet és azóta a rózsa a város jelképévé is vált. Úgy vélik, hogy a hildesheimi rózsatő a világ legrégebbi élő rózsája.
A dóm belseje és műkincsei
[szerkesztés]
Világhírűek a Bernward (993–1022) idejéből származó bronzalkotások:
- az 1015-ből származó Bernward-kapu, rajta bibliai jelenetekkel,
- az 1020-ban készített Krisztus-oszlop, rajta Jézus cselekedeteivel.
További műkincsek:
- a román stílusú Hezilo-csillár, a 11. századból az égi Jeruzsálem ábrázolásával
- Páviai Szent Epiphanius ereklyetartója, a főoltár alatt
- Hildesheimi Szent Gotthárd ereklyetartója, a kriptában
- a Bernward-kereszt és további díszes ereklyetartók és kegytárgyak, a dóm múzeumában
- a késő román kori bronz keresztelőmedence 1225
A háború utáni korszakból említésre méltó a Mária-ablak, valamint az apszis mozaikja, amely a háborús pusztításra emlékeztet.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Hildesheimer Dom című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Képek Archiválva 2010. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A hildesheimi dóm múzeumának honlapja
- Világörökség Hildesheimban
- Az Unesco hivatalos oldala
