Hildesheimi egyházmegye

Hildesheimi egyházmegye Bistum Hildesheim (Dioecesis Hildesiensis)
Elhelyezkedés
Ország	Németország
Területi fennhatóság	Alsó-Szászország, Bréma
Főegyházmegye	Hamburgi
Esperesi körzetek	17
é. sz. 52° 08′ 56″, k. h. 9° 56′ 47″52.148925, 9.94645
Statisztikai adatok
Terület	13 000 km²
Lakosság
Teljes	5 397 228
Egyházmegyéhez tartozók	611 052 (11,3%)
Plébániák	119
Egyházi iskolák	23
További jellemzők
Egyház	római katolikus
Rítus	római rítus
Alapítás ideje	815
Székesegyház	Hildesheimi dóm
Védőszent	Szent Gotthárd, Mária, Istenanya
Vezetése
Pápa	Ferenc
Püspök	Heiner Wilmer
Metropolita	Stefan Heße
Segédpüspök	Nikolaus Schwerdtfeger, Heinz-Günter Bongartz
Nyugalmazott püspök	Norbert Trelle, Hans-Georg Koitz
Térkép
Hildesheimi egyházmegye
Honlap
Hildesheimi egyházmegye weboldala Hildesheimi egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Hildesheimi egyházmegye témájú médiaállományokat.

A Hildesheimi egyházmegye (latinul: Dioecesis Augustanus Vindelicorum, németül: Bistum Hildesheim) egy németországi római katolikus egyházmegye. Alapítása a 9. század elejére tehető. Az újkor kezdetén Hildesheim környéke a reformáció egyik központjává vált, ám a katolikus egyházmegye ennek ellenére életben tudott maradni.

Az egyházmegye a hamburgi érsek alá tartozik, jelenlegi püspöke Heiner Wilmer. Székesegyház a hildesheimi Nagyboldogasszony-katedrális.

Története

A hildesheimi dóm

Alapítása

Az egyházmegyét missziós püspökségként alapították 800-ban, miután a Frank Birodalom foglalta el a területet. A püspökség központja ekkor még Elze volt, 815-től kezdve viszont már Hildesheim városa: innen számítjuk a püspökség megalapítását. A ma is álló székesegyházat Altfrid püspök kezdte el építeni 872-ben. Az egyházmegye híres székesegyházi iskolájának is köszönhetően a 12. századra a Német-római Birodalom egyik tudományos és kulturális központja lett. Ez részben Szent Bernward és Szent Gotthárd püspökök munkájának köszönhető.

A Német-római Birodalomban

1235-ben a mainzi birodalmi gyűlésen II. Konrád püspök hercegi rangot kapott, s a királyi birtokadományozásoknak köszönhetően immár világi uralkodóvá is vált. Konrádhoz kötődik a szerzetesi élet felvirágoztatása is, ő hívta be ugyanis a ferenceseket és a domonkosokat is. Ennek köszönhetően a 15. század végére közel 50 kolostor és rendház működött az egyházmegyében.

A reformáció időszaka alatt a környéken a folyamatos politikai konfliktusok miatt gyorsan terjedtek az új tanok. Szinte az összes állam és így a lakosság nagy része is az új vallásokra tért át. 1542-ben Hildesheim városa is protestáns lett, sőt 1546-ban a székesegyházat is bezárták. Burkhard püspök azonban uralkodása alatt (1557-1573) megújította az egyházmegyét és sikeresen visszaszorította a reformációt, és így fenn tudta tartani a katolikus püspökséget a protestáns államok ölelésében. 1573-tól közel kétszáz éven át a bajor Wittelsbach-dinasztia adta az egyházmegye püspökeit. A Wittelsbach püspökök nemcsak Hildesheim, hanem több más város püspöki címét is viselték egyidejűleg. Így például Paderborn, Regensburg püspökei, illetve Köln érsekei és e minőségükben Köln választófejedelmei is voltak. Ennek köszönhetően igen nagy hatalommal bírtak, ami lehetőséget teremtett egyházmegyéik, így Hildesheim felvirágoztatására is. A Wittelsbachok után a püspökség hanyatlásnak indult. A német szekularizációs hullám aztán Hildesheimot is elérte: 1802-ben a püspök minden birtoka a Porosz Királyságra, majd a Vesztfáliai Királyságra, 1816-ban pedig a Hannoveri Királyságra szállt.

Az egyházmegye határa 1802 előtt (fekete vonallal), és az új egyházmegye területe 1824 után (magenta).

A modern egyházmegye

Több német államhoz hasonlóan Hannover is igyekezett rendezni viszonyát a Szentszékkel amelynek fontos eleme volt az egyházmegyék rendezése az egykori Német-római Birodalom területén. 1824-ben XII. Leó pápa Impensa Romanorum Ponticum kezdetű bullájával újjászervezte a püspökséget, melynek így 815-ös alapítása óta először változtak meg határai. A bullával a Hannoveri Királyság területét két egyházmegyére osztották: Hildesheim és Osnabrück. Hannover azt is el tudta érni, hogy ne kerüljön más államhoz tartozó érsekség alá a két egyházmegye, hanem exempt, azaz közvetlenül a Szentszék alá tartozóak legyenek. Az egyházmegye a Hannoveri Királyság 1866-os megszűnését követően is változatlan formában maradt fenn egészen 1930-ig, amikor Paderborn szuffragáneusa lett.

A 19. század második felében a katolikus közösség gyorsan fejlődött. 1830 körül 60000 hívőt számlált az egyházmegye, a század végére pedig már több mint 200 000-et. Ezt a növekedést csak a Kulturkampf időszaka akasztotta meg, amikor súlyos hátrányok érték a katolikusokat Németország-szerte. A második világháborút követően újra növekedni kezdett a katolikus népesség, ami elsősorban a bevándorlással magyarázható. 1998-tól a Hamburgi főegyházmegye alá tartozik.

Egyházszervezet

A Hildesheimi egyházmegye Németország egyik legnagyobb területű egyházmegyéje. Alsó-Szászország és Bréma tartományok területén fekszik mintegy 30 000 km²-en. A hívők száma 610 000 fő, mely alig több, mint lakosság 10%-a. 17 espereskerületben 119 plébániaközösség működik.

Az egyházmegye püspökei

Hildesheim püspökei

• Gunthar (815? - 834?)
• Rembert (834? - 845)
• Ebbo (845 - 851)
• Szent Altfrid (851 - 874)
• Szent Markward (874 - 880)
• Wigbert (880 - 903 vagy 908)
• Waldbert (903 vagy 908 - 919)
• Sehard (919 - 928)
• Diethard, O.S.B. (928 - 954)
• Otwin (954 - 984)
• Osdag (985 - 989)
• Gerdag (990 - 992)
• Szent Bernward (993 - 1022)
• Szent Gotthárd (1022 - 1038)
• Dithmar (1038 - 1044)
• Azelin (1044 - 1054)
• Hezilo (1054 - 1079)
• Udo, von Gleichen-Rheinhausen (1079 - 1114)
• I. Berthold, von Alvensleben (1119 - 1130)
• I. Bernát (1130 - 1153)
• Brúnó (1153 - 1161)
• Herman (1162 - 1170)
• Adelog, von Dorstadt (1171 - 1190)
• Berno (1190 - 1194)
• I. Konrád, von Querfurt, birodalmi kancellár (1194 - 1198)
• Hartbert (1199 - 1216)
• I. Siegfried, von Lichtenberg (1216 - 1221)

Hildesheim hercegpüspökei

• II. Konrád, von Riesenberg (1221 - 1246)
• I. Henrik, von Wernigerode (1246 - 1257)
• I. János, von Brakel (1257 - 1260)
• I. Ottó, von Braunschweig-Lüneburg (1260 - 1279)
• II. Siegfried, von Querfurt (1279 - 1310)
• II. Henrik, von Woldenberg (1310 - 1318)
• II. Ottó, von Woldenberg (1319 - 1331)
• III. Henrik, von Braunschweig-Lüneburg (1331 - 1362)
• II. János, Schadland (1363 - 1365)
• Gerard, von Berg (1365 - 1398)
• III. János, von Hoya (1398 - 1424)
• Magnus, von Sachsen-Lauenburg (1424 - 1452)
• II. Bernát, braunschweig-lüneburgi herceg (1452 - 1458)
• I. Ernő, von Schauenburg (1458 - 1471)
• Henning, von Haus (1471 - 1481)
• II. Berthold, von Landsberg (1481 - 1502)
• II. Erik, von Sachsen-Lauenburg (1502 - 1503)
• V. János von Sachsen-Lauenburg (1503 - 1527)
• Baltazár, Merklin, konstanzi püspök (1527 - 1531)
• III. Ottó, von Schauenburg (1531 - 1537)
• Bálint, von Teutleben (1537 - 1551)
• Frigyes, dán herceg, schleswigi püspök (1551-1556)
• Burchhard, von Oberg (1557 - 1573)
• II. Ernő, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem (1573 - 1612)
• Ferdinánd, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem (1612 - 1650)
• Miksa Henrik, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem (1650 - 1688)
• Jobst Edmund, von Brabeck (1688 - 1702)
• József Kelemen, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem (1702 - 1723)
• Kelemen Ágost, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem (1724 - 1761)
• Frigyes Vilmos, von Westphalen (1763 - 1789)
• Ferenc Egon, von Fürstenberg (1789 - 1803/1825)

Hildesheim püspökei 1825-től

Heiner Wilmer

• Karl von Gruben, apostoli kormányzó (1825 - 1829)
• Godehard Joseph Osthaus (1829 - 1835)
• Franz Ferdinand Fritz (1836 - 1840)
• Jakob Joseph Wandt (1841 - 1849)
• Eduard Jakob Wedekin (1849 - 1870)
• Wilhelm Sommerwerk (1871 - 1905)
• Adolf Bertram (1906 - 1914)
• Joseph Ernst (1915 - 1928)
• Nikolaus Bares (1929 - 1934)
• Joseph Godehard Machens (1934 - 1957)
• Heinrich Maria Janssen (1957 - 1982)
• Josef Homeyer (1983 - 2004)
• Norbert Trelle (2006 - 2017)
• Heiner Wilmer (2018 - )

Szomszédos egyházmegyék

• Paderborni főegyházmegye (délnyugat)
• Osnabrücki egyházmegye (nyugat)
• Münsteri egyházmegye (északnyugat)
• Hamburgi főegyházmegye (észak)
• Berlini főegyházmegye (északkelet)
• Magdeburgi egyházmegye (kelet)
• Erfurti egyházmegye (délkelet)
• Fuldai egyházmegye (dél)

Források

• Katolikus Lexikon
• Az egyházmegye története. bistum-hildesheim.de (németül)
• Az egyházmegye statisztikái. bistum-hildesheim.de (németül)