Ugrás a tartalomhoz

Hildesheimi egyházmegye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hildesheimi egyházmegye
Bistum Hildesheim
(Dioecesis Hildesiensis)
Elhelyezkedés
OrszágNémetország
Területi fennhatóságAlsó-Szászország, Bréma
FőegyházmegyeHamburgi
Esperesi körzetek17
é. sz. 52° 08′ 56″, k. h. 9° 56′ 47″52.148925°N 9.946450°E
Statisztikai adatok
Terület13 000 km²
Lakosság
Teljes5 397 228
Egyházmegyéhez tartozók611 052 (11,3%)
Plébániák119
Egyházi iskolák23
További jellemzők
Egyházrómai katolikus
Rítusrómai rítus
Alapítás ideje815
SzékesegyházHildesheimi dóm
VédőszentSzent Gotthárd,
Mária, Istenanya
Vezetése
PápaFerenc
PüspökHeiner Wilmer
MetropolitaStefan Heße
SegédpüspökNikolaus Schwerdtfeger,
Heinz-Günter Bongartz
Nyugalmazott püspökNorbert Trelle,
Hans-Georg Koitz
Térkép
Hildesheimi egyházmegye
Hildesheimi egyházmegye
Honlap
Hildesheimi egyházmegye weboldala
Hildesheimi egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Hildesheimi egyházmegye témájú médiaállományokat.

A Hildesheimi egyházmegye (latinul: Dioecesis Augustanus Vindelicorum, németül: Bistum Hildesheim) egy németországi római katolikus egyházmegye. Alapítása a 9. század elejére tehető. Az újkor kezdetén Hildesheim környéke a reformáció egyik központjává vált, ám a katolikus egyházmegye ennek ellenére életben tudott maradni.

Az egyházmegye a hamburgi érsek alá tartozik, jelenlegi püspöke Heiner Wilmer. Székesegyház a hildesheimi Nagyboldogasszony-katedrális.

Története

[szerkesztés]
A hildesheimi dóm

Alapítása

[szerkesztés]

Az egyházmegyét missziós püspökségként alapították 800-ban, miután a Frank Birodalom foglalta el a területet. A püspökség központja ekkor még Elze volt, 815-től kezdve viszont már Hildesheim városa: innen számítjuk a püspökség megalapítását. A ma is álló székesegyházat Altfrid püspök kezdte el építeni 872-ben. Az egyházmegye híres székesegyházi iskolájának is köszönhetően a 12. századra a Német-római Birodalom egyik tudományos és kulturális központja lett. Ez részben Szent Bernward és Szent Gotthárd püspökök munkájának köszönhető.

A Német-római Birodalomban

[szerkesztés]

1235-ben a mainzi birodalmi gyűlésen II. Konrád püspök hercegi rangot kapott, s a királyi birtokadományozásoknak köszönhetően immár világi uralkodóvá is vált. Konrádhoz kötődik a szerzetesi élet felvirágoztatása is, ő hívta be ugyanis a ferenceseket és a domonkosokat is. Ennek köszönhetően a 15. század végére közel 50 kolostor és rendház működött az egyházmegyében.

A reformáció időszaka alatt a környéken a folyamatos politikai konfliktusok miatt gyorsan terjedtek az új tanok. Szinte az összes állam és így a lakosság nagy része is az új vallásokra tért át. 1542-ben Hildesheim városa is protestáns lett, sőt 1546-ban a székesegyházat is bezárták. Burkhard püspök azonban uralkodása alatt (1557-1573) megújította az egyházmegyét és sikeresen visszaszorította a reformációt, és így fenn tudta tartani a katolikus püspökséget a protestáns államok ölelésében. 1573-tól közel kétszáz éven át a bajor Wittelsbach-dinasztia adta az egyházmegye püspökeit. A Wittelsbach püspökök nemcsak Hildesheim, hanem több más város püspöki címét is viselték egyidejűleg. Így például Paderborn, Regensburg püspökei, illetve Köln érsekei és e minőségükben Köln választófejedelmei is voltak. Ennek köszönhetően igen nagy hatalommal bírtak, ami lehetőséget teremtett egyházmegyéik, így Hildesheim felvirágoztatására is. A Wittelsbachok után a püspökség hanyatlásnak indult. A német szekularizációs hullám aztán Hildesheimot is elérte: 1802-ben a püspök minden birtoka a Porosz Királyságra, majd a Vesztfáliai Királyságra, 1816-ban pedig a Hannoveri Királyságra szállt.

Az egyházmegye határa 1802 előtt (fekete vonallal), és az új egyházmegye területe 1824 után (magenta).

A modern egyházmegye

[szerkesztés]

Több német államhoz hasonlóan Hannover is igyekezett rendezni viszonyát a Szentszékkel amelynek fontos eleme volt az egyházmegyék rendezése az egykori Német-római Birodalom területén. 1824-ben XII. Leó pápa Impensa Romanorum Ponticum kezdetű bullájával újjászervezte a püspökséget, melynek így 815-ös alapítása óta először változtak meg határai. A bullával a Hannoveri Királyság területét két egyházmegyére osztották: Hildesheim és Osnabrück. Hannover azt is el tudta érni, hogy ne kerüljön más államhoz tartozó érsekség alá a két egyházmegye, hanem exempt, azaz közvetlenül a Szentszék alá tartozóak legyenek. Az egyházmegye a Hannoveri Királyság 1866-os megszűnését követően is változatlan formában maradt fenn egészen 1930-ig, amikor Paderborn szuffragáneusa lett.

A 19. század második felében a katolikus közösség gyorsan fejlődött. 1830 körül 60000 hívőt számlált az egyházmegye, a század végére pedig már több mint 200 000-et. Ezt a növekedést csak a Kulturkampf időszaka akasztotta meg, amikor súlyos hátrányok érték a katolikusokat Németország-szerte. A második világháborút követően újra növekedni kezdett a katolikus népesség, ami elsősorban a bevándorlással magyarázható. 1998-tól a Hamburgi főegyházmegye alá tartozik.

Egyházszervezet

[szerkesztés]

A Hildesheimi egyházmegye Németország egyik legnagyobb területű egyházmegyéje. Alsó-Szászország és Bréma tartományok területén fekszik mintegy 30 000 km²-en. A hívők száma 610 000 fő, mely alig több, mint lakosság 10%-a. 17 espereskerületben 119 plébániaközösség működik.

Az egyházmegye püspökei

[szerkesztés]

Hildesheim püspökei

[szerkesztés]
  • Gunthar (815? - 834?)
  • Rembert (834? - 845)
  • Ebbo (845 - 851)
  • Szent Altfrid (851 - 874)
  • Szent Markward (874 - 880)
  • Wigbert (880 - 903 vagy 908)
  • Waldbert (903 vagy 908 - 919)
  • Sehard (919 - 928)
  • Diethard, O.S.B. (928 - 954)
  • Otwin (954 - 984)
  • Osdag (985 - 989)
  • Gerdag (990 - 992)
  • Szent Bernward (993 - 1022)
  • Szent Gotthárd (1022 - 1038)
  • Dithmar (1038 - 1044)
  • Azelin (1044 - 1054)
  • Hezilo (1054 - 1079)
  • Udo, von Gleichen-Rheinhausen (1079 - 1114)
  • I. Berthold, von Alvensleben (1119 - 1130)
  • I. Bernát (1130 - 1153)
  • Brúnó (1153 - 1161)
  • Herman (1162 - 1170)
  • Adelog, von Dorstadt (1171 - 1190)
  • Berno (1190 - 1194)
  • I. Konrád, von Querfurt, birodalmi kancellár (1194 - 1198)
  • Hartbert (1199 - 1216)
  • I. Siegfried, von Lichtenberg (1216 - 1221)

Hildesheim hercegpüspökei

[szerkesztés]
  • II. Konrád, von Riesenberg (1221 - 1246)
  • I. Henrik, von Wernigerode (1246 - 1257)
  • I. János, von Brakel (1257 - 1260)
  • I. Ottó, von Braunschweig-Lüneburg (1260 - 1279)
  • II. Siegfried, von Querfurt (1279 - 1310)
  • II. Henrik, von Woldenberg (1310 - 1318)
  • II. Ottó, von Woldenberg (1319 - 1331)
  • III. Henrik, von Braunschweig-Lüneburg (1331 - 1362)
  • II. János, Schadland (1363 - 1365)
  • Gerard, von Berg (1365 - 1398)
  • III. János, von Hoya (1398 - 1424)
  • Magnus, von Sachsen-Lauenburg (1424 - 1452)
  • II. Bernát, braunschweig-lüneburgi herceg (1452 - 1458)
  • I. Ernő, von Schauenburg (1458 - 1471)
  • Henning, von Haus (1471 - 1481)
  • II. Berthold, von Landsberg (1481 - 1502)
  • II. Erik, von Sachsen-Lauenburg (1502 - 1503)
  • V. János von Sachsen-Lauenburg (1503 - 1527)
  • Baltazár, Merklin, konstanzi püspök (1527 - 1531)
  • III. Ottó, von Schauenburg (1531 - 1537)
  • Bálint, von Teutleben (1537 - 1551)
  • Frigyes, dán herceg, schleswigi püspök (1551-1556)[1]
  • Burchhard, von Oberg (1557 - 1573)
  • II. Ernő, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem (1573 - 1612)
  • Ferdinánd, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem (1612 - 1650)
  • Miksa Henrik, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem (1650 - 1688)
  • Jobst Edmund, von Brabeck (1688 - 1702)
  • József Kelemen, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem (1702 - 1723)
  • Kelemen Ágost, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem (1724 - 1761)
  • Frigyes Vilmos, von Westphalen (1763 - 1789)
  • Ferenc Egon, von Fürstenberg (1789 - 1803/1825)

Hildesheim püspökei 1825-től

[szerkesztés]
Heiner Wilmer
  • Karl von Gruben, apostoli kormányzó (1825 - 1829)
  • Godehard Joseph Osthaus (1829 - 1835)
  • Franz Ferdinand Fritz (1836 - 1840)
  • Jakob Joseph Wandt (1841 - 1849)
  • Eduard Jakob Wedekin (1849 - 1870)
  • Wilhelm Sommerwerk (1871 - 1905)
  • Adolf Bertram (1906 - 1914)
  • Joseph Ernst (1915 - 1928)
  • Nikolaus Bares (1929 - 1934)
  • Joseph Godehard Machens (1934 - 1957)
  • Heinrich Maria Janssen (1957 - 1982)
  • Josef Homeyer (1983 - 2004)
  • Norbert Trelle (2006 - 2017)
  • Heiner Wilmer (2018 - )

Szomszédos egyházmegyék

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Evangélikus vallása miatt sosem szentelték föl.

Források

[szerkesztés]