Kölni főegyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Köln főegyházmegye
Erzbistum Köln
(Archidioecesis Coloniensis)
Wappen Erzbistum Köln.png
Elhelyezkedés
Ország Németország
Területi fennhatóság Észak-Rajna-Vesztfália déli része
Esperesi körzetek 15
é. sz. 50° 56′ 29″, k. h. 6° 57′ 29″
Statisztikai adatok
Terület6 181 km²
Lakosság
Teljes5 417 865
Egyházmegyéhez tartozók2 069 152 (39,2%)
Plébániák 527
További jellemzők
Egyház római katolikus
Rítus római rítus
Alapítás ideje II. század
Székesegyház Kölni dóm
Védőszent Szent József
Szeplőtelen fogantatás
Vezetése
PápaFerenc
Érsek Rainer Maria Woelki
Segédpüspök Dominik Schwaderlapp,
Ansgar Puff,
Rolf Steinhauser
Nyugalmazott püspök Joachim Meisner,
Klaus Dick,
Manfred Melzer
Térkép
Kölni főegyházmegye
Kölni főegyházmegye
Kölni főegyházmegye weboldala
Kölni főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölni főegyházmegye témájú médiaállományokat.

A Kölni főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Coloniensis, németül: Erzbistum Köln) egy németországi római katolikus egyházmegye. Az egyik legrégebbi, és kétmilliós katolikus közösségével a legnagyobb egyházmegyéje Németországnak, noha területileg nem tartozik az elsők közé.

A főegyházmegye alá tartozó püspökségek a Aacheni, az Esseni, a Limburgi, a Münsteri és a Trieri egyházmegye. Székesegyháza a kölni Szent Péter-főszékesegyház.

Története[szerkesztés]

Alapítása[szerkesztés]

Az egyházmegye területén már a Római Birodalom ideje alatt is jelentős keresztény közösség élt. Az első név szerint ismert püspököt Maternusnak hívták, aki 313-314-ben vett részt egy római szinóduson. Az erről szóló forrás már kölni püspöknek nevezi Maternust, de az ezt követő évszázadokból nem sok adatot találunk.

A 6. századtól frank származású püspökök uralkodatak. 794-ben aztán Hildebold püspök kap érseki rangot Nagy Károlytól a Frank Birodalomért tett szolgálatai jutalmául, ez azonban még csak személyes (ad personam) cím volt. Végül I. Miklós pápa küldött palliumot Gunthar püspöknek 860 körül, ezzel érseki rangra emelve az egyházmegyét.

A Német-római Birodalomban[szerkesztés]

A 9. századtól az érsekek világi hatalma és szerepe is növekedni kezdett. Ennek fontos állomásaként kap I. (Szent) Brúnó érsek birodalmi hercegi rangot. Fontos megjegyeznünk hogy innentől elválik a világi és egyházi értelemben vett Kölni érsekség. Előbbi területe jóval nagyobb volt, ám csak az egyházszervezet tekintetében tartozott az érsek felügyelete alá. Ezzel szemben utóbbi, a Kölni Választófejedelemség élén világi uralkodóként állt a kölni érsek, noha ez jóval kisebb területet jelentett.

Az ezt követő századokban az érsekek folyamatosan próbálták növelni az érsekség területét és politikai befolyását. Ez utóbbi sikerességét igazolja, hogy a kölni érsek már a kezdetektől fogva a választófejedelme volt a Német-római Birodalomnak. A választófejedelmek jogait és szerepét IV. Károly császár aranybullája véglegesítette 1356-ban. Az aranybulla hét választófejedelmet állapítottak meg, s ezeknek egyike a kölni érsek volt. Ekkorra az érsek elnyerte az Itália kancellárja tisztséget is, és a birodalom egyik legbefolyásosabb főurává vált. 1288-ban Köln szabad birodalmi városi rangot kapott, így kikerült a hercegérsek hatalma alól, így az érseki székhelyet Bonnba helyezték át.

Modernkor[szerkesztés]

A német szekularizációs hullám Kölnt sem kerülte el. A napóleoni háborúk után az érsekség területét Franciaország és Hessen-Darmstadt között osztották fel. Az érseki szék ezt követően 23 évig üresen állt. VII. Piusz pápa 1821-ben De salute animarum kezdetű bullájával rendezte az egykori Német-római Birodalom területén lévő egyházmegyék sorsát. Ebben a pápa visszaállítja az érsekséget, ám területének egy részét elcsatolják. Az egyházmegye határai — apróbb változtatásokkal — ma is érvényben vannak.

A Kölni főegyházmegye ma is Németország egyik legjelentősebb egyházmegyéje. 2005-ben itt rendezték a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót. Az egyházmegye élén 2014 szeptember 21. óta, a korábbi berlini érsek, Rainer Maria Woelki bíboros áll.

Érsekek 1824-től[szerkesztés]

  • 1824–1835: Ferdinand August von Spiegel
  • 1835–1845: Clemens August von Droste-Vischering
  • 1845–1864: Johannes von Geissel, bíboros
  • 1866–1885: Paul Ludolf Melchers, S.J., bíboros
  • 1885–1899: Philipp Krementz, bíboros
  • 1899–1912: Hubert Theophil Simar
  • 1902–1912: Anton Hubert Fischer, bíboros
  • 1912–1919: Felix von Hartmann, bíboros
  • 1920–1941: Karl Joseph Schulte, bíboros
  • 1942–1969: Josef Frings, bíboros
  • 1969–1987: Joseph Höffner, bíboros
  • 1989–2014: Joachim Meisner, bíboros
  • 2014- : Rainer Maria Woelki, bíboros

Források[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Erzbistum Köln című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Katolikus Lexikon

Szomszédos egyházmegyék[szerkesztés]