Paderborni főegyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Paderborni főegyházmegye
Erzbistum Paderborn
(Archidioecesis Paderbornensis)
Coat of arms of Archdiocese of Paderborn.png
Elhelyezkedés
Ország Németország
Területi fennhatóság Észak-Rajna-Vesztfália keleti része
Esperesi körzetek 19
é. sz. 51° 43′ 08″, k. h. 8° 45′ 27″
Statisztikai adatok
Terület14 745 km²
Lakosság
Teljes4 800 000
Egyházmegyéhez tartozók1 549 230 (32,3%)
Plébániák 689
További jellemzők
Egyház római katolikus
Rítus római rítus
Alapítás ideje 799
Alapító III. Leó pápa
Székesegyház Paderborni dóm
Védőszent Szent Kilián
Szent Liborius
Vezetése
PápaFerenc
Érsek Hans-Josef Becker
Segédpüspök Hubert Berenbrinker, Matthias König, Dominicus Meier OSB
Nyugalmazott püspök Manfred Grothe
Térkép
Paderborni főegyházmegye
Paderborni főegyházmegye
Paderborni főegyházmegye weboldala
Paderborni főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Paderborni főegyházmegye témájú médiaállományokat.

A Paderborni főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Paderbornensis, németül: Erzbistum Paderborn) egy németországi római katolikus egyházmegye. 799-es alapításától püspökségként működött, majd 1930-ban érseki rangra emelték. Észak-Rajna-Vesztfália keleti részén fekszik, területe mintegy 14 745 km², itt több mint másfél millió katolikus hívő él. Székesegyháza a paderborni Szűz Mária, Szent Kilián és Szent Liborius Katedrális.

Jelenlegi főpásztora Hans-Josef Becker érsek.

Az érsekség suffragáneusai az Erfurti egyházmegye, a Fuldai egyházmegye és a Magdeburgi egyházmegye.

Története[szerkesztés]

A paderborni dóm

A Paderborni püspökséget III. Leó pápa alapította, Nagy Károly támogatásával. Először a würtzburgi püspöknek, majd a mainzi érseknek rendelték alá. A 13. századra a kölni érsek politikai befolyása alá került, ám 1281-ben Habsburg Rudolf német királytól a püspök fejedelmi rangot kapott. A század végére a kölni érsek hatalma meggyengül, így a püspökség ténylegesen a Német-római Birodalom önálló államává vált.

A reformáció alatt az új tanok gyorsan terjedtek az egyházmegyében. Ennek oka részben, hogy a püspök, Hermann von Wied (egyben kölni érsek is) is szembefordult a római pápával. A katolikus egyház tekintélyét itt is a jezsuiták állították vissza, akik előbb gimnáziumot, majd 1614-ben egyetemet is alapítottak.

1803-ban a püspökséget szekularizálták a Porosz Királyság javára. VII. Piusz pápa 1821-ben De salute animarum kezdetű bullájával rendezte az egykori Német-római Birodalom területén lévő egyházmegyék sorsát. Ebben a pápa visszaállította a püspökséget, területét a Kölni, Mindeni, Halberstadti, Mainzi, Osnabrücki és Magdeburgi egyházmegyéktől elcsatolt részekkel növelte meg. Ezzel az egyik legnagyobb német egyházmegye lett, ugyanakkor püspökséget a Kölni főegyházmegye alá rendelte. XI. Piusz pápa 1930-ban érseki rangra emelte az egyházmegyét, területét viszont csökkentette. Szuffragáneusai ekkor a Hildesheimi és a Fuldai egyházmegyék voltak. 1958-ban az Esseni egyházmegye, 1994-ben pedig a Magdeburgi egyházmegye létrehozásával csökkent tovább területe.

Az egyházmegye püspökei[szerkesztés]

Paderborn püspökei (806-1321)[szerkesztés]

  • (Szent) Hathumar (806-815)
  • (Szent) Badurad (815-862)
  • (Boldog) Luithard (862-887)
  • Biso (887-900)
  • I. Teodor(900-917)
  • Unwan (918-935)
  • Dudo (935-959)
  • Volkmar, OSB (959-983)
  • Rethar (983-1009)
  • (Boldog) Meinwerk (1009-1036)
  • (Boldog) Rotho, OSB (1036-1051)
  • (Boldog) Imad (1051-1076)
  • Poppo (1076-1083)
  • I. Henrik, von Assel (1083-1090)
  • II. Henrik, von Werl (1084-1127)
  • I. Bernát, von Oesede (1127-1160)
  • Evergis (1160-1178)
  • Siegfried (1178-1188)
  • II. Bernát, von Ibbenbüren (1188-1203)
  • III. Bernát, von Oesede (1204-1223)
  • Tamás Olivér, bíboros (1223-1225)
  • Wilbrand, von Oldenburg (1225-1228)
  • IV. Bernát, zur Lippe (1228-1247)
  • I. Simon, zur Lippe (1247-1277)
  • Ottó, von Rietberg (1277-1307)
  • I. Günther, von Schwalenberg (1307-1310)
  • II. Teodor, von Itter (1310-1321)

Paderborn hercegpüspökei (1321-1803)[szerkesztés]

  • V. Bernát, zur Lippe (1321–1341)
  • Baldwin, von Steinfurt (1341–1361)
  • III. Henrik, von Spiegel zum Desenberg, OSB, corveyi apát (1361–1380)
  • II. Simon, von Sternberg (1380–1389)
  • Rupert, von Berg, passaui püspök (1389–1394)
  • I. János, von Hoya (1394–1399)
  • Bertrando d'Arvazzano (1399–1401)
  • I. Vilmos, von Berg (1400–1414)
  • III. Dietrich, von Moers, kölni érsek (1414–1463)
  • III. Simon, von Lippe (1463–1498)
  • I. Hermann, von Hessen, kölni érsek (1498–1508)
  • Erik, von Braunschweig-Grubenhagen, osnabrücki és münsteri püspök (1508–1532)
  • Hermann, von Wied, kölni érsek (1532–1547)
  • Rembert, von Kerssenbrock (1547–1568)
  • II. János, von Hoya, osnabrücki és münsteri püspök (1568–1574)
  • Salentin, von Isenburg, kölni érsek (1574–1577)
  • IV. Henrik, von Sachsen-Lauenburg, brémai érsek és osnabrücki püspök (1577–1585) - protestáns, a pápa nem ismerte el
  • IV. Dietrich, von Fürstenberg (1585–1618)
  • I. Ferdinánd, bajor herceg, kölni érsek, hildesheimi, freisingi, münsteri és Liège-i püspök (1618–1650)
  • Dietrich Adolf, von Recke (1650–1661)
  • II. Ferdinánd, von Fürstenberg (1661–1683; also prince-bishop of Münster)
  • Hermann Werner, von Wolff-Metternich zur Gracht (1683–1704)
  • Ferenc Arnold, von Wolff-Metternich zur Gracht, münsteri püspök (1704–1718)
  • Kelemen Ágost, bajor herceg, pápai legátus, kölni érsek, regensburgi, hildesheimi, münsteri és osnabrücki püspök, a Német Lovagrend nagymestere (1719–1761)
  • Vilmos Antal, von Asseburg (1763–1782)
  • Frigyes Vilmos, von Westphalen, hildesheimi püspök (1782–1789)
  • Ferenc Egon, von Fürstenberg, hildesheimi püspök (1789–1803)

1803-tól a püspökség világi hatalma megszűnt, de a püspök egyházkormányzati feladatokat továbbra is ellátott.

Paderborn püspökei (1821-1930)[szerkesztés]

  • Ferenc Egon, von Fürstenberg, hildesheimi püspök (1821-1825)
  • Friedrich Klemens von Ledebur-Wicheln (1825-1841)
  • Richard Dammers (1841-1844)
  • Franz Drepper (1845-1855)
  • Konrad Martin (1856-1879). Halála után három évig a kulturkampf miatt nem neveztek ki újabb püspököt.
  • Franz Kaspar Drobe (1882-1891)
  • Hubert Theophil Simar (1891-1899)
  • Wilhelm Schneider (1900-1909)
  • Karl Joseph Schulte (1910-1920)
  • Caspar Klein (1920-1930)

Paderborn érsekei (1930- )[szerkesztés]

  • Caspar Klein (1930-1941)
  • Lorenz Jaeger, bíboros (1941-1973)
  • Johannes Joachim Degenhardt, bíboros (1974-2002)
  • Hans-Josef Becker (2003- )

Szomszédos egyházmegyék[szerkesztés]

Források[szerkesztés]